Menü

Tudtál erről? Megnézed? Érdekel? – Alattomos ételek

Mielőtt beleharapsz a kedvenc ételedbe, vagy töltesz egy pohárral a finom üdítődből, netán ketchupot locsolsz a bolognai tésztádra, érdemes egy mozdulattal megfordítani kedvelt finomságod dobozát, hogy a csomagoláson lévő adatokra rápillants egy kicsit. Mennyi is ebben a cukor?

Amikor bolti zacskós öntetet locsolsz a salátádra, s ízesített vizet iszol mellé, valójában hatalmas pofont adsz a diétádnak. Sajnos, az emberek nagy része nem tudja, hogy mennyi cukrot tartalmaz a megszokott, kedvenc étele, egy kezdő életmódváltó azt is elhiszi, hogy a fitt müzli diétás, vagy a salátaöntet cukormentes, pedig nem így van. Az édesítőszeres édességek tele vannak finomított búzaliszttel, egy diétás csokoládénak pedig sokszor a zsírtartalma elképesztően nagy, tehát, barátok között sem mondható alakbarát terméknek.

Az élelmiszerek sajnos jelentős része tartalmaz cukrot, gyakran megdöbbentően sokat. A csomagoláson a gyártónak fel kell tüntetnie az összetevőket, s így a cukortartalmat is. Nézd meg! Szánj rá időt!

Elsőnek magamat tesztelem, egy müzliszelet van a táskámban, megnézhetjük, mi van benne, mutatom: 105 kalória, 15 gramm szénhidrát, ebből 0,7 gramm cukor. Kókuszos, cukormentes müzliszelet. Teljesen jó adatok és finom is! Már nagyjából tudom, hogy amit a boltok polcairól leveszek, abban van-e cukor, és ha igen, akkor mennyi, s azonnal el tudom dönteni, hogy szükségem van-e rá. Ami „nem megy át a rostán”, az marad az üzletben.

Az energiaitalokban 19-37 gramm cukor is előfordulhat, egy üveg 300 ml-es üdítőben 50-60 gramm cukor is lehet, egy csomag kekszben 40 gramm, míg másfél liter ízesített vízben 40 gramm, egy egészségesnek reklámozott40-50 grammos, tejes „gyerekdesszertben”pedig 15,7 gramm cukor van, de fél liter üdítő elfogyasztásával is legalább 20 gramm cukorhoz jutunk. Egy túró rudinak a harmada cukor, egy 125 grammos joghurtban is található 15-16 gramm, ezek elfogyasztása előtt egy pár percre elgondolkoznék. Az normális, hogy egy 490 grammos ketchupban 83,3 gramm cukor legyen?

Azt nagyjából eddig is tudtuk, hogy nem kevés cukrot tartalmaznak ezek az élelmiszerek, viszont így összegyűjtve és leírva elég félelmetesnek tűnnek ezek a számok, pláne, ha valaki rendszeresen és akár naponta többször is fogyasztja ezeket. A világhálón olvastam a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség nemrég közzétett önkéntes vállalását, miszerint az alkoholmentes italok átlagos cukor- és kalóriatartalma 2020 végére 50 százalékkal lesz kisebb a 2010-es értéknél. Csak támogatni tudom a javaslatot. Ideje volt!

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?