Az állómunka veszélyei
- Dátum: 2018.09.01., 10:09
Nem meglepő, hogy a táppénz oka az esetek legnagyobb részében mozgásszervi problémával kapcsolatos. Nem csak az ülőmunka, hanem a tartósan végzett állómunka is legalább annyira megterheli a szervezetet, de a sok járkálást igénylő munka is hasonló hátrányokkal jár.
Az általános fáradtság mellett lábgörcs, talp-, boka-, derék-, hát- és nyakfájdalom, merev izmok és vérkeringési zavarok jelentkezhetnek, mivel a tartós állás rendkívül igénybe veszi a hátat és a gerincet mind izomzat, mind pedig ízületek szempontjából.
Legkorábban az izomfájdalom, ödéma, illetve a csökkent koordináció jelentkezik, amit tetéz, ha a talaj kemény. A visszerek is gyakoriak, érdemes már korán orvoshoz fordulni, nehogy később komolyabb problémák lépjenek fel.

Az állómunka bár nem éppen kockázatmentes, mégis tehetünk az általa okozott panaszok megelőzéséért. Például rendszeresen vizsgáljuk meg a tartásunkat, hogy elég egyenes-e. Ha nem, húzzuk ki magunkat és próbáljunk rá minél tovább koncentrálni. Az is segít, ha sűrűn váltogatjuk a testtartásunkat és felváltva terheljük a lábainkat. Természetesen sokat segíthet egy gondosan megválasztott cipő és talpbetét is. Lehetőleg lapos sarkú legyen, tartsa az egész lábfejet és a bokát stabilan, valamint a talpa legyen rugalmas, ugyanakkor masszív.
A munkáltató is tehet a dolgozók egészségéért, például ún. fáradtságcsökkentő szőnyegek használatával. Ez egy speciálisan kialakított szőnyeg, ami puhasága révén enyhíti az állómunka ártalmait. Fontos az is, hogy óránként tartsanak a dolgozók egy rövid szünetet, de a legújabban egyre több munkahelyen igénybe vehető edzőterem és masszázs is eredményesnek bizonyult a tünetek csökkentése szempontjából.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.