Az állómunka veszélyei
- Dátum: 2018.09.01., 10:09
Nem meglepő, hogy a táppénz oka az esetek legnagyobb részében mozgásszervi problémával kapcsolatos. Nem csak az ülőmunka, hanem a tartósan végzett állómunka is legalább annyira megterheli a szervezetet, de a sok járkálást igénylő munka is hasonló hátrányokkal jár.
Az általános fáradtság mellett lábgörcs, talp-, boka-, derék-, hát- és nyakfájdalom, merev izmok és vérkeringési zavarok jelentkezhetnek, mivel a tartós állás rendkívül igénybe veszi a hátat és a gerincet mind izomzat, mind pedig ízületek szempontjából.
Legkorábban az izomfájdalom, ödéma, illetve a csökkent koordináció jelentkezik, amit tetéz, ha a talaj kemény. A visszerek is gyakoriak, érdemes már korán orvoshoz fordulni, nehogy később komolyabb problémák lépjenek fel.
Az állómunka bár nem éppen kockázatmentes, mégis tehetünk az általa okozott panaszok megelőzéséért. Például rendszeresen vizsgáljuk meg a tartásunkat, hogy elég egyenes-e. Ha nem, húzzuk ki magunkat és próbáljunk rá minél tovább koncentrálni. Az is segít, ha sűrűn váltogatjuk a testtartásunkat és felváltva terheljük a lábainkat. Természetesen sokat segíthet egy gondosan megválasztott cipő és talpbetét is. Lehetőleg lapos sarkú legyen, tartsa az egész lábfejet és a bokát stabilan, valamint a talpa legyen rugalmas, ugyanakkor masszív.
A munkáltató is tehet a dolgozók egészségéért, például ún. fáradtságcsökkentő szőnyegek használatával. Ez egy speciálisan kialakított szőnyeg, ami puhasága révén enyhíti az állómunka ártalmait. Fontos az is, hogy óránként tartsanak a dolgozók egy rövid szünetet, de a legújabban egyre több munkahelyen igénybe vehető edzőterem és masszázs is eredményesnek bizonyult a tünetek csökkentése szempontjából.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.
A gyors elhízás lehetséges okai
A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.
A nehézlégzés lehetséges lelki okai
A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Miért tesz jót a délutáni pihenés?
A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.