Menü

Kiegészítők edzéshez

Nem feltétlen kell vegyésznek vagy dietetikusnak lenni ahhoz, hogy nagyjából átlássuk az edzéshez, illetve testépítéshez kapható étrendkiegészítők tárházát. Először is jól végig kell gondolnunk, hogy szükségünk van-e rá, avagy sem. Mennyit és milyen sűrűn edzünk, mi a célunk a testmozgással. Egészséges életmódra szeretnék áttérni, vagy inkább komolyan foglalkozni a testépítéssel? Alapvetően a heti 2-3 alkalommal végzett közepes intenzitású edzés mellé nem szükséges étrendkiegészítőket szednünk, ha csak az egészségünk megőrzése, illetve testünk formában tartása a cél, ugyanis a szervezet, ha a táplálkozással megfelelő mennyiségű fehérjét, rostot, vitaminokat és egyebeket viszünk be, tökéletesen ellátja a feladatát.

Természetesen vitaminokat, ásványi anyagokat, esetleg magnéziumot szedhetünk bármikor, hiszen nehéz ezekben az anyagokban gazdag étrendet összeállítani, ráadásul ezek a mozgás mennyiségétől és a mozgásformától függetlenül szükségesek egy kiegyensúlyozott életmódhoz. A kérdésesebb témakör inkább a különböző fehérjeporok, „fogyasztó” szerek és más tömegnövelő szerek használata.

Azért tettem idézőjelbe a fogyasztó szereket, mivel sokan még ma sem látják be, hogy a fogyásra nincs univerzális csodaszer. Mindenki szervezete egyedi és különleges, kinek erre, kinek arra van szüksége a fogyáshoz, de biztosan nem tablettákra. Itt most tekintsünk el a nem egészséges állapotoktól, mint például a pajzsmirigy alulműködés vagy a cukorbetegség egyes fajtái. Indokolt esetben szükség lehet gyógyszerre a plusz kilók leadásához, azonban ennek megállapítása mindig az orvos feladata.

Na de mi a helyzet a legkedveltebb étrendkiegészítőkkel; a fehérjékkel? Nem hangzik károsnak, mi baj lehetne belőle, ha az ember tiszta formában bevisz a szervezetébe egy kis pluszt? Igazándiból nem közvetlenül „káros” az, ha valaki feleslegesen fogyaszt ilyen dolgokat. Viszont itt a feleslegesen van a hangsúly. Különböző kutatásokban kimutatták, hogy átlagos mennyiségű edzés mellett az izomépítéshez bőven elegendő a táplálékkal bevitt fehérjemennyiség, vagyis, ha mi ezen felül viszünk a szervezetünkbe fehérjét ezekkel a kiegészítőkkel, akkor azt a szervezet kiválasztja és eltávolítja, magyarul kipisiljük. Ez azért nem jó, mert a vese így többet dolgozik a kelleténél és ez későbbiekben egészségügyi problémákhoz is vezethet, ráadásul az erre fordított összeget is tulajdonképpen feleslegesen költöttük el.

Ugyan ez a helyzet a rosttal és az egyéb kiegészítőkkel. Ha a táplálkozásunk rendben van és nem tervezünk a következő Mr. vagy Miss. Universe lenni, valószínűleg felesleges ilyen szereket fogyasztanunk. Ha mégis szeretnénk valamivel segíteni az edzést és a fejlődésünket, nem árthat konzultálni egy dietetikussal vagy egy orvossal, aki alapos vizsgálat és az edzéstervünk ismerete fényében szakszerű tanácsot tud adni ezzel kapcsolatban.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?