Menü

Kiegészítők edzéshez

Nem feltétlen kell vegyésznek vagy dietetikusnak lenni ahhoz, hogy nagyjából átlássuk az edzéshez, illetve testépítéshez kapható étrendkiegészítők tárházát. Először is jól végig kell gondolnunk, hogy szükségünk van-e rá, avagy sem. Mennyit és milyen sűrűn edzünk, mi a célunk a testmozgással. Egészséges életmódra szeretnék áttérni, vagy inkább komolyan foglalkozni a testépítéssel? Alapvetően a heti 2-3 alkalommal végzett közepes intenzitású edzés mellé nem szükséges étrendkiegészítőket szednünk, ha csak az egészségünk megőrzése, illetve testünk formában tartása a cél, ugyanis a szervezet, ha a táplálkozással megfelelő mennyiségű fehérjét, rostot, vitaminokat és egyebeket viszünk be, tökéletesen ellátja a feladatát.

Természetesen vitaminokat, ásványi anyagokat, esetleg magnéziumot szedhetünk bármikor, hiszen nehéz ezekben az anyagokban gazdag étrendet összeállítani, ráadásul ezek a mozgás mennyiségétől és a mozgásformától függetlenül szükségesek egy kiegyensúlyozott életmódhoz. A kérdésesebb témakör inkább a különböző fehérjeporok, „fogyasztó” szerek és más tömegnövelő szerek használata.

Azért tettem idézőjelbe a fogyasztó szereket, mivel sokan még ma sem látják be, hogy a fogyásra nincs univerzális csodaszer. Mindenki szervezete egyedi és különleges, kinek erre, kinek arra van szüksége a fogyáshoz, de biztosan nem tablettákra. Itt most tekintsünk el a nem egészséges állapotoktól, mint például a pajzsmirigy alulműködés vagy a cukorbetegség egyes fajtái. Indokolt esetben szükség lehet gyógyszerre a plusz kilók leadásához, azonban ennek megállapítása mindig az orvos feladata.

Na de mi a helyzet a legkedveltebb étrendkiegészítőkkel; a fehérjékkel? Nem hangzik károsnak, mi baj lehetne belőle, ha az ember tiszta formában bevisz a szervezetébe egy kis pluszt? Igazándiból nem közvetlenül „káros” az, ha valaki feleslegesen fogyaszt ilyen dolgokat. Viszont itt a feleslegesen van a hangsúly. Különböző kutatásokban kimutatták, hogy átlagos mennyiségű edzés mellett az izomépítéshez bőven elegendő a táplálékkal bevitt fehérjemennyiség, vagyis, ha mi ezen felül viszünk a szervezetünkbe fehérjét ezekkel a kiegészítőkkel, akkor azt a szervezet kiválasztja és eltávolítja, magyarul kipisiljük. Ez azért nem jó, mert a vese így többet dolgozik a kelleténél és ez későbbiekben egészségügyi problémákhoz is vezethet, ráadásul az erre fordított összeget is tulajdonképpen feleslegesen költöttük el.

Ugyan ez a helyzet a rosttal és az egyéb kiegészítőkkel. Ha a táplálkozásunk rendben van és nem tervezünk a következő Mr. vagy Miss. Universe lenni, valószínűleg felesleges ilyen szereket fogyasztanunk. Ha mégis szeretnénk valamivel segíteni az edzést és a fejlődésünket, nem árthat konzultálni egy dietetikussal vagy egy orvossal, aki alapos vizsgálat és az edzéstervünk ismerete fényében szakszerű tanácsot tud adni ezzel kapcsolatban.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.

Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai

A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.

Fertőtlenítő kendők – mire jó és mire nem?

A covid óta sokkal többen használnak fertőtlenítő kendőket, akár a kéz, akár egyéb felületek tisztántartására, de vajon mindenki tudja, hogy melyikkel mit szabad és mit nem szabad letörölni?