Menü

A tudatos vásárlás nem pénztárca kérdése

Nem akarok beleszólni, de néha döbbenetes, mi mindennel pakoljuk meg a kosarainkat. Persze én is öngólt rúgok néha vásárláskor, ha gyerekekkel megyek boltba, ilyenkor háromszor annyit pakolok ki a kosaramból, mint amennyit betettem. Amíg sorban állok a pénztárnál, akaratlanul is látom, mások mit vesznek, s noha a világon semmi közöm mások életmódjához, azért elgondolkozom magamban abban a pár percben, míg a pénztárhoz kerülök.

Sok rákkeltő anyagot, „szemét” kaját, adalékanyagot, műételeket, alkoholt, energiaitalt és temérdek édességet veszünk, hozzádobunk mindig egy újabb műanyag szatyrot, néhány csokit, kekszet és plusz két nápolyit a fizetésre várva. Nem megvesszük, amit kell, hanem vásárolgatunk. Ha van is cetlink, kétszer annyi termék kerül a kosárba. Miért?

A legfrissebb kutatás szerint a top tízes vásárlási listán évek óta a következő élelmiszerek szerepelnek: feldolgozott húsok, sör, sajtok, üdítők, ásványvíz, rágcsálnivalók és nasik, kávé, gyümölcslevek, gyümölcsjoghurt és tejföl. A kutatásból az is kiderül, hogy a lista élén álló öt termékfélére a teljes forgalom 38%-át, tehát nagyjából 642 milliárd forintot költöttek idén a magyarok.

Az édességek még mindig magasan vezetnek a bevásárláskor, mintha nem lenne annyi elhízott és cukorbeteg, túlsúlyos napjainkban. A tudatos vásárlás egy bevásárló cetlivel kezdődik, s annak szigorú betartásával, a polc trükköket és a pénztárra várakozás közbeni nasikat, esetleges akciókat figyelmen kívül hagyva. Azt vesszük meg, amit szeretnénk és nem azt, amit el akarnak adni nekünk. Műanyagzacskó helyett papírtasakokba pakoljuk a pékárut, hogy ne vigyünk haza annyi műanyagot, a boltokba pedig alkalmanként gyalog, vagy tömegközlekedéssel járunk. Vásárláskor elolvassuk a címkét és az összetevőket, s lehetőleg a vegyszer és adalékanyagok nélkülit választjuk, olyat eszünk meg, ami egészséges és olyat kenünk magunkra, ami nem jár állatkínzással.

Boltba indulás előtt körülnézünk otthon és elkerüljük, hogy olyasmit vegyünk, amiből már áll a polcon három egyforma.

Zöldséget és gyümölcsöt frissen veszünk helyi termelőtől a piacon és nem azt visszük haza, ami több tízezer kilométert utazott zölden egy teherautón, miközben napfényt sose látott.

Ha felkeressük a lakóhelyünk közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez is hozzájárulunk, nem beszélve arról, hogy ezáltal csökkentjük a szállítással járó környezetterhelést.

Nem kell mindennap vásárolni, meg „csak körülnézni”, mert akkor úgyis tele szatyrokkal jövünk ki a boltból, hiszen elkerülhetetlenül szembejön néhány akció és kihagyhatatlan ajánlat. Legyen olyan nap, amikor nem veszünk semmit és nem rendelünk „akciós” dolgokat online. Az akció sokszor nem is valódi árleszállítás, csak egy magasabb, emelt ár áthúzva. Nagyon sok esetben kamuakcióról van szó, nem járunk sokkal jobban anyagilag, valójában akkor spórolnánk, ha egyáltalán nem vennénk meg.

Az egészségtudatos és környezettudatos vásárlás nem pénz kérdése. Mindenki tehet valamit – különösebb erőfeszítések nélkül – amivel kicsit hozzájárul a tudatos fogyasztáshoz és egészségesebb életmódhoz.

Napközbeni szundikálás a munkahelyen

Mit nyerhetnek a hivatalos szieszta bevezetésével a vállalatok, és hogyan érdemes alkalmazniuk a HR-eseknek? A munkahelyi alvás koncepciója jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, világszerte számos cég alkalmazza a mentális jólét érdekében, a Google, a Nike, a Procter & Gamble és a Facebook főhadiszállásain például már évek óta vannak alvókabinok. Jelen helyzetben nem arról van szó, hogy átaludja a fél csapat az éjszakai műszak egyharmadát, hanem hogy hivatalosan is pihenhet az alkalmazott munkaidőben.

Karácsony hitelből

Egy friss reprezentatív felmérés szerint a magyarok átlagosan 102 ezer forintot szánnak a karácsonyi kiadásokra, ebből 46 ezer forintot költenek ajándékokra. Háromból két ember állít karácsonyfát, amelyre közel 14 ezer forintot fordítanak – olvasom a netes összefoglalókat.

Becézgetések egy munkahelyen

Hogyan működik a becenevek használata a munkahelyen? A becézés alatt jelen helyzetben nem a keresztnév rövidítését értik (például Benedek helyett Beni), hanem olyan nevek használatát, ami újfajta identitást ad az adott személynek. Mint például a Főni, a Mester, a kobra vagy más opciók a populáris kultúrából.

Álláskeresés: hogyan kezdjünk neki?

Az álláskeresés nem könnyű feladat és sok esetben hosszas folyamat, amibe legtöbbször sok időt és energiát kell fektetni, de ha felkészülten állunk neki a folyamatnak könnyebben és gyorsabban találjuk meg a megfelelő munkát. Hol érdemes elkezdeni az álláskeresést?

Cipősdoboz akció - csatlakozz!

„Cipősdoboz akció idén is! Te is segíthetsz!” – emlékeznek még a korábbi cikkeinkre erről? Ha igen, annak nagyon örülünk, ebben az esetben ideje ismét emlékeztetni magunkat erre a nagyszerű jótékonysági kezdeményezésre!