Menü

A tudatos vásárlás nem pénztárca kérdése

Nem akarok beleszólni, de néha döbbenetes, mi mindennel pakoljuk meg a kosarainkat. Persze én is öngólt rúgok néha vásárláskor, ha gyerekekkel megyek boltba, ilyenkor háromszor annyit pakolok ki a kosaramból, mint amennyit betettem. Amíg sorban állok a pénztárnál, akaratlanul is látom, mások mit vesznek, s noha a világon semmi közöm mások életmódjához, azért elgondolkozom magamban abban a pár percben, míg a pénztárhoz kerülök.

Sok rákkeltő anyagot, „szemét” kaját, adalékanyagot, műételeket, alkoholt, energiaitalt és temérdek édességet veszünk, hozzádobunk mindig egy újabb műanyag szatyrot, néhány csokit, kekszet és plusz két nápolyit a fizetésre várva. Nem megvesszük, amit kell, hanem vásárolgatunk. Ha van is cetlink, kétszer annyi termék kerül a kosárba. Miért?

A legfrissebb kutatás szerint a top tízes vásárlási listán évek óta a következő élelmiszerek szerepelnek: feldolgozott húsok, sör, sajtok, üdítők, ásványvíz, rágcsálnivalók és nasik, kávé, gyümölcslevek, gyümölcsjoghurt és tejföl. A kutatásból az is kiderül, hogy a lista élén álló öt termékfélére a teljes forgalom 38%-át, tehát nagyjából 642 milliárd forintot költöttek idén a magyarok.

Az édességek még mindig magasan vezetnek a bevásárláskor, mintha nem lenne annyi elhízott és cukorbeteg, túlsúlyos napjainkban. A tudatos vásárlás egy bevásárló cetlivel kezdődik, s annak szigorú betartásával, a polc trükköket és a pénztárra várakozás közbeni nasikat, esetleges akciókat figyelmen kívül hagyva. Azt vesszük meg, amit szeretnénk és nem azt, amit el akarnak adni nekünk. Műanyagzacskó helyett papírtasakokba pakoljuk a pékárut, hogy ne vigyünk haza annyi műanyagot, a boltokba pedig alkalmanként gyalog, vagy tömegközlekedéssel járunk. Vásárláskor elolvassuk a címkét és az összetevőket, s lehetőleg a vegyszer és adalékanyagok nélkülit választjuk, olyat eszünk meg, ami egészséges és olyat kenünk magunkra, ami nem jár állatkínzással.

Boltba indulás előtt körülnézünk otthon és elkerüljük, hogy olyasmit vegyünk, amiből már áll a polcon három egyforma.

Zöldséget és gyümölcsöt frissen veszünk helyi termelőtől a piacon és nem azt visszük haza, ami több tízezer kilométert utazott zölden egy teherautón, miközben napfényt sose látott.

Ha felkeressük a lakóhelyünk közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez is hozzájárulunk, nem beszélve arról, hogy ezáltal csökkentjük a szállítással járó környezetterhelést.

Nem kell mindennap vásárolni, meg „csak körülnézni”, mert akkor úgyis tele szatyrokkal jövünk ki a boltból, hiszen elkerülhetetlenül szembejön néhány akció és kihagyhatatlan ajánlat. Legyen olyan nap, amikor nem veszünk semmit és nem rendelünk „akciós” dolgokat online. Az akció sokszor nem is valódi árleszállítás, csak egy magasabb, emelt ár áthúzva. Nagyon sok esetben kamuakcióról van szó, nem járunk sokkal jobban anyagilag, valójában akkor spórolnánk, ha egyáltalán nem vennénk meg.

Az egészségtudatos és környezettudatos vásárlás nem pénz kérdése. Mindenki tehet valamit – különösebb erőfeszítések nélkül – amivel kicsit hozzájárul a tudatos fogyasztáshoz és egészségesebb életmódhoz.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.