Menü

A tudatos vásárlás nem pénztárca kérdése

Nem akarok beleszólni, de néha döbbenetes, mi mindennel pakoljuk meg a kosarainkat. Persze én is öngólt rúgok néha vásárláskor, ha gyerekekkel megyek boltba, ilyenkor háromszor annyit pakolok ki a kosaramból, mint amennyit betettem. Amíg sorban állok a pénztárnál, akaratlanul is látom, mások mit vesznek, s noha a világon semmi közöm mások életmódjához, azért elgondolkozom magamban abban a pár percben, míg a pénztárhoz kerülök.

Sok rákkeltő anyagot, „szemét” kaját, adalékanyagot, műételeket, alkoholt, energiaitalt és temérdek édességet veszünk, hozzádobunk mindig egy újabb műanyag szatyrot, néhány csokit, kekszet és plusz két nápolyit a fizetésre várva. Nem megvesszük, amit kell, hanem vásárolgatunk. Ha van is cetlink, kétszer annyi termék kerül a kosárba. Miért?

A legfrissebb kutatás szerint a top tízes vásárlási listán évek óta a következő élelmiszerek szerepelnek: feldolgozott húsok, sör, sajtok, üdítők, ásványvíz, rágcsálnivalók és nasik, kávé, gyümölcslevek, gyümölcsjoghurt és tejföl. A kutatásból az is kiderül, hogy a lista élén álló öt termékfélére a teljes forgalom 38%-át, tehát nagyjából 642 milliárd forintot költöttek idén a magyarok.

Az édességek még mindig magasan vezetnek a bevásárláskor, mintha nem lenne annyi elhízott és cukorbeteg, túlsúlyos napjainkban. A tudatos vásárlás egy bevásárló cetlivel kezdődik, s annak szigorú betartásával, a polc trükköket és a pénztárra várakozás közbeni nasikat, esetleges akciókat figyelmen kívül hagyva. Azt vesszük meg, amit szeretnénk és nem azt, amit el akarnak adni nekünk. Műanyagzacskó helyett papírtasakokba pakoljuk a pékárut, hogy ne vigyünk haza annyi műanyagot, a boltokba pedig alkalmanként gyalog, vagy tömegközlekedéssel járunk. Vásárláskor elolvassuk a címkét és az összetevőket, s lehetőleg a vegyszer és adalékanyagok nélkülit választjuk, olyat eszünk meg, ami egészséges és olyat kenünk magunkra, ami nem jár állatkínzással.

Boltba indulás előtt körülnézünk otthon és elkerüljük, hogy olyasmit vegyünk, amiből már áll a polcon három egyforma.

Zöldséget és gyümölcsöt frissen veszünk helyi termelőtől a piacon és nem azt visszük haza, ami több tízezer kilométert utazott zölden egy teherautón, miközben napfényt sose látott.

Ha felkeressük a lakóhelyünk közelében készülő dolgokat, ezáltal a helyi gazdaság fenntartásához és fejlődéséhez is hozzájárulunk, nem beszélve arról, hogy ezáltal csökkentjük a szállítással járó környezetterhelést.

Nem kell mindennap vásárolni, meg „csak körülnézni”, mert akkor úgyis tele szatyrokkal jövünk ki a boltból, hiszen elkerülhetetlenül szembejön néhány akció és kihagyhatatlan ajánlat. Legyen olyan nap, amikor nem veszünk semmit és nem rendelünk „akciós” dolgokat online. Az akció sokszor nem is valódi árleszállítás, csak egy magasabb, emelt ár áthúzva. Nagyon sok esetben kamuakcióról van szó, nem járunk sokkal jobban anyagilag, valójában akkor spórolnánk, ha egyáltalán nem vennénk meg.

Az egészségtudatos és környezettudatos vásárlás nem pénz kérdése. Mindenki tehet valamit – különösebb erőfeszítések nélkül – amivel kicsit hozzájárul a tudatos fogyasztáshoz és egészségesebb életmódhoz.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.