Menü

Már csekély testsúlycsökkentés mérsékli a társbetegségek kezelésére fordított gyógyszerek költségeit

Súlyos teher a büdzsének is

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2012-es adatai alapján végzett hazai vizsgálatban a társadalombiztosítás az elhízás és társult betegségeinek ellátására 207 milliárd forintot fordított. Ez az összeg a teljes egészségügyi alap kiadásainak 11,6 százalékát, a bruttó hazai termék (GDP) 0,73 százalékát jelentette. Az Európai országokban igen nagy a szórás a tekintetben, hogy az egészségügyi alapot mennyire terheli meg az elhízás; a rendelkezésre álló adatok alapján ez az arány 1,5-7% az egyes országokban, míg az USA-ban már 21%-ot tesz ki. Egy friss becslés szerint 10 százalék testsúlycsökkentés mintegy 20 százalékkal csökkentheti a társbetegségek kezelésére adott gyógyszerek költségeit, egyéni és társadalmi szinten is.

A kezelés legalább olyan fontos, mint a megelőzés

Az elhízás kapcsán szinte mindenkinek a megelőzés szó jut eszébe, nagyon helyesen. Egészséges étkezés, rendszeres testmozgás, megfelelő stresszkezelés, ezek a már szinte unalomig ismételt javaslatok. Tény, hogy a prevenció, vagyis a megelőzés, kiemelten fontos, különösen gyermekkorban, valamint az úgynevezett preobéz állapotban, vagyis az enyhe fokú túlsúly megjelenésekor, de a kialakult helyzet súlyossága miatt a kezelésről is szót kell ejteni. Ráadásul, ha időben visszafordítjuk a folyamatot, számos további krónikus betegség kialakulását előzhetjük meg.

A Magyar Elhízástudományi Társaság a Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogram nyolc év adatsorát feldolgozó kutatása rámutatott, hogy - a gyermekkori felméréshez hasonlóan - a felnőttkori túlsúly és elhízás (BMI>25 kg/m2) előfordulása nem változott, ami örömteli eredmény. Másrészt viszont az is kiderült, hogy az elhízás (BMI>30 kg/m2) kategóriáinak - így a vészes elhízásnak (BMI>40 kg/m2) – gyakorisága nőtt. Ez azt jelenti, hogy az elhízás súlyossági foka, azaz a tetzsírfelszaporodás mértéke, egyre jelentősebb méretűvé válik az idővonalon.

Tudta?

Az elhízás betegség, a test zsírszövetének jelentős felszaporodását jelenti.

A BMI nem minden, mert a testzsírszázalék normális BMI (testtömeg-index) mellett is lehet kóros, valamint BMI szerinti elhízás esetén is előfordul normális testzsírarány.

A teszsírfelszaporodás révén kóros metabolikus elváltozások jöhetnek létre, ezáltal növekedhet további szövődményes betegségek kialakulásának kockázata.

Az elhízás felelőssé tehető a 2. típusú cukorbetegség 80 százalékáért, a magas vérnyomás 55 százalékáért, az iszkémiás szívbetegségek 35 százalékáért Európában.

Már 5-10% testsúlycsökkentés csökkenti a társbetegségek kialakulásának rizikóját.

Vészes elhízás esetén a bariátriai műtéti eljárásokkal a többletsúly mintegy 70%-kal csökkenthető. „A fenti jelenség tudományos magyarázata az, hogy súlyosan elhízott egyéneknél olyan mértékben eltolódhat az anyagcsere, hogy egészen egyszerűen képtelenek fogyni, vagyis olyan ördögi körbe kerülnek, amiből külső segítség nélkül kikerülni szinte lehetetlen. A kezelési palettán az étrendi kezelés, a mozgásterápia, a gyógyszeres kezelés, a pszichés támogatás, illetve az étrend-helyettesítő adásán túlmenően, megfelelő indikáció esetén jöhet szóba a sebészeti beavatkozás, vagyis az úgynevezett bariátriai műtét, ami bizonyos esetekben akár életmentő is lehet” – mondta Dr. Halmy Eszter, elhízáskutató, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke.

A bariátriai műtét során a gyomor méretét sebészi úton csökkentik. Ez a megoldás csak nagyon indokolt esetben jöhet szóba, vagyis akkor, ha az egyéb kezelési módok nem vezetnek eredményre. A terápiás lehetőségek ismeretén túl nagyon fontos, hogy a betegek hozzá is férjenek ezekhez. Egyik legfontosabb célkitűzés a kezeléssel kapcsolatban, hogy minden érintett a számára leghatékonyabb módszerrel tudjon hosszútávú és jó eredményeket elérni egészsége megőrzése, vagy visszanyerése érdekében. Ezen túlmenően újszerű kihívást jelent az elhízott betegek elfogadása, vagyis a stigmatizáció - és diszkriminációmentes társadalmi közeg biztosítása.

Kimchi, az egészség bomba

Sokféle egészséges ételt ismerünk, melyekkel javíthatjuk életminőségünket, erről a koreaiak is tudnak egy remek receptet. Ismerkedjünk meg a kimchivel.

Élelmiszerek és adalékanyagok

Az élelmiszergyártás során 3000-nél is több különböző adalékot használnak a termékek megjelenésének, ízének és eltarthatóságának javítására. Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása szigorú feltételekhez kötött, ugyanis egy részük ártalmas lehet.

A fülkürthurut jellemzői

A fülkürthurut, más néven Eustach-kürt gyulladás, gyakran a náthával és megfázással járó betegségek következményeként alakul ki. A fülkürt a középfület összeköti az orrüreggel, és feladata a légnyomás kiegyenlítése a dobhártya két oldalán. Amikor megfázunk, a fülkürt belső nyálkahártyája megduzzadhat, ami szűkülethez vagy akár elzáródáshoz vezethet. Ez fülzúgást, halláscsökkenést és füldugulást okozhat.

Orrcsepp-, vagy orrspray-függőség – akár egy hét alatt is kialakulhat

Mindenkinek ismerős az állandó orrdugulás, egy esetleges gyakori orrvérzés, az irritált nyálkahártya, mindenki volt már allergiás, náthás vagy influenzás. Az orrcsepp-függőség egy hét alatt is kialakulhat.

Vitaminok a szellemi egészségünkhöz

Testünknek különféle tápanyagokra van szüksége a megfelelő működéshez. Ahogy például az erős csontokhoz kalcium kell, a jó emésztéshez és megfelelő bélműködéshez rostok, úgy az agyunk számára is vannak fontos vitaminok és ásványi anyagok. Melyek a legfontosabb vitaminok és tápanyagok a szellemi egészségünkhöz?