Menü

Poliolok szerepe a diétában

Miért hasznosak számodra a cukoralkoholok?

A boltok polcain a szorbit és kevés szacharin felhasználásával készült Glukonon nevű édesítőszerrel lehet leggyakrabban találkozni. Elterjedt még a xilit, más néven a nyírfacukor. Nevét onnan kapta, hogy a nyírfa nedvéből vonták ki először. Nevétől eltérően ma kukorica csutkájából gyártják. Édesítő képességük a szacharózhoz hasonlítva 0,4–1,3, energiatartalmuk grammonként 2,4 kcal.

Így számold ki a nettó szénhidrátot

Amikor egy élelmiszernek szeretnéd megtudni a nettószénhidrát-tartalmát, akkor vond ki az összes benne lévő szénhidrátból a rosttartalmat. Például egy közepes avokádóban 17,1 gramm szénhidrát van, melyből 13,5 gramm rost, így ennek 3,6 gramm a nettó szénhidráttartalma. Az előrecsomagolt és feldolgozott ételek címkéjén a szénhidrát- és rosttartalom külön szerepel, így nem kell ezt a számítást elvégezned.

A cukoralkoholok különböző hatása miatt általában mennyiségük felét érdemes kivonni az összes szénhidrátból, hogy megkapd a nettószénhidrát-mennyiséget. Kivételt képez ezek alól az eritritol, melyből az egészet kivonhatod, hiszen ez nagyon kis mértékben szívódik csak fel.

A cukoralkoholok emésztése a rostokéhoz hasonló. Ezeket csak részben, különböző mértékben képes felszívni a szervezet a vékonybélben típusuktól függően, ám mindegyik jóval kevésbé dobja meg a vércukorszintet, mint a cukor bármelyik fajtája, így ezeket másként kell beleszámolni a nettó szénhidrátokba.

Alacsony szénhidrátos ételek

A gyümölcsök cukraik miatt általában a ketogén étrendhez túl sok szénhidrátot tartalmaznak. Kis mennyiségben azonban a bogyós gyümölcsök még általában beleférnek 8-14%-os szénhidráttartalmukkal.

A tojásnak nagyjából 1%-a szénhidrát csak, ám fehérjében, vitaminokban rendkívül dús, és az étvágyat is csökkenti, így nagyon hasznos része minden szénhidrátcsökkentésen alapuló étrendnek.

A joghurtok szénhidráttartalma egyezik a bennük lévő tejcukorral, ami 100 grammonként 4-5 gramm.

Az avokádó a gyümölcsök között viszonylag alacsonynak számító mennyiséget, 100 grammonként 8-9 gramm szénhidrátot tartalmaz, így egészséges zsírforrásként néha belefér az étrendbe.

A halak húsa szintén szénhidrátmentes, ám a tenger gyümölcsei, például a kagyló valamivel több, 100 grammonként nagyjából 5 gramm szénhidrátot tartalmaz.

Amikor fogyni szeretnél, akkor célozz meg napi 100-150 gramm nettó szénhidrátot, mely mellé körülbelül 28-35 rost társuljon, így egyenletes vércukorszintet és éhezés nélküli zsírvesztést érhetsz el.

Szerző: Udvari Fanni

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?