A túlevés hatásai
- Dátum: 2020.07.07., 07:33
- Udvari Fanni
- energia, étkezés, fogyás, lélek, szervezet, szív, test, túlevés, veszélyek
A túlevés legnyilvánvalóbb hatásai a túlsúly és a romló egészség. A legtöbb ember joggal fél ezektől a negatív hatásoktól, de a túlevés az élet számtalan más területét is befolyásolja.
Mindig éhes vagy
Az érzelmi evés az, amikor a beteljesületlen érzelmek okozta éhség átalakul fizikai éhséggé. Az egyetlen probléma azzal, ha a kényelemből eszünk, hogy bár a gyomrunk eltelítődik, a szívünk üres marad.
A pszichológiai képességek csökkenése
Az étel megkönnyebbülést okoz, ezért idővel úgy fogod érezni, hogy ez kell a feladataid megoldásához. Aztán már csak azt fogod észrevenni, hogy eszel, amikor elnyomottnak, fáradtnak, magányosnak, frusztráltnak érzed magad vagy unatkozol… az étel lesz az egyetlen, ami komfortos érzéseket teremt.
Idővel már azt sem fogod elhinni, hogy képes vagy irányítani az életedet evés nélkül, és akkor hirtelen minden feladat megoldhatatlannak tűnik majd. Minél többet eszel, annál bizonytalanabb leszel magadban. A pszichológiai képességek olyanok az izmok. Ha nem használod, elveszted őket. Gondold ezt át, és fogj új dolgokba, tanulj – ezek segítségével újra magabiztossá és erőssé válhatsz.
Melyek ilyenkor a leggyakoribb kockázatok?
Megnő szív koszorúér-elzáródásának rizikója a nagymértékű koleszterin terhelés miatt.
Nő a vérnyomás. A magasabb vércukor magasabb inzulinszintet eredményez.
Ha túlesszük magunkat, a rekeszizmunk feljebb kerül, mivel a telt gyomrunk, a nagy hasi nyomás felnyomja azt. Ezzel csökken a mellkas rugalmassága, nő a légzőizmok igénybe vétele, de mellette csökken a tüdő légvételi kapacitása. Így hamar kifáradunk.
A zsíros ételek fokozott epeürülést okoznak, mely az epés panaszok gyakoriságát és súlyosságát növelheti. Ilyenkor az epe túltelített lesz koleszterinnel, aminek következtében epekő képződhet.
A bélrendszer teljes egészére kihatással lehet a napokig tartó, folyamatos túlevés. A gyomor szintjén a reflux okozhat panaszt. A bélflóra egyensúlyának felborulása fokozott gázosodást, hasi fájdalmat, görcshajlamot, egyeseknél hasmenést, másoknál székrekedést okozhat.
A bélflóra egyensúlya meghatározza védekező képességünket is, így a januári járványokkal szemben az immunrendszerünk védekező képessége csökken.
A túlevés szövődményei közül talán a legveszélyesebb az akut hasnyálmirigy gyulladás. Ennek egyik kiváltó oka a túlzott alkohol- és ételfogyasztás. Tipikusan a "sok sör, sok töltött káposzta" kombináció az, ami ilyenkor megterheli az emésztőrendszert és a májat. Az emésztés segítésére a hasnyálmirigy emésztőenzimeket termel, melyek egy vezetéken át jutnak el a bélrendszerbe. A gyulladás úgy alakul ki, hogy a fokozott evés-ivás hatására megnő a hasnyálmirigy-nedv viszkozitása. A túl sűrű emésztőenzim a vezetékben elakad, így a hasnyálmirigyben inaktív formában termelődő enzimek már a mirigy állományában aktiválódnak, ezzel a szövetekben önemésztési folyamatot indíthatnak el. Emiatt a kialakuló gyulladás súlyosabb, mint más szervek esetében. A betegek ötödénél ez a hasnyálmirigy részleges elhalásával jár. Életveszélyes, mindenképpen kórházi kezelést, legtöbbször intenzív osztályon való terápiát igénylő kórállapot.
A napokon át tartó túlevésnek tehát komoly veszélyei lehetnek. Azon túl is, hogy lejtőre kerülünk, és átállítjuk a szervezetünket hízásra. Kíméljük meg magunkat mindettől!
Szerző: Udvari Fanni
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.