Legyen végre a vízilabda nyári sport!
A címben olvasható felszólítás mint egy 8-10 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még mozgalom is indult azért hogy a vízilabda, nevéhez is jellegéhez méltóan valóban nyári sportág legyen. Most újra hallani a hangokat, a koronavírus járvány miatt július közepén újrakezdett magyar vízilabda élet kapcsán. De vajon lesz e valaha igazán nyári sport a vízilabda, és vajon most miért nem az?
Ha megkérdeznélek a kedves olvasó, hogy mi jut eszedbe akkor, ha azt mondom vízilabda, valószínűleg legtöbben a strandra vagy a vízpartra gondolnátok, hiszen természetesen most nem a sportág profi vonatkozásait vagy a sportág történetét veszem alapul. Szóval strand és vízpart. De azt hiszem hogy a vízilabdában még annyira nem is jártas olvasó is tudja azt, hogy jelenleg Európa vízilabda életére nem ez a jellemző. A bajnokság, hasonlóan a legtöbb sportághoz, például a labdarúgáshoz, ősztől tavaszig tart, tehát például a legnagyobb rangadók januárban kerülnek megrendezésre. Jómagam is több évig közvetítettem vízilabdát, nyugodtan mondhatom azt, hogy igen abszurd helyzet volt néhány évvel ezelőtt január 15-én Szeged-Vasas szuperrangadót adnunk, mert amikor megérkeztünk az uszodába, nagykabátban, átfagyva, inkább síugrásról tudósítottam volna. Szóval valami nem stimmel, és ezt sokan érezték is a sportág berkein belül. Képzeljük csak el, ha a vízilabda meccsel párhuzamosan strandröplabda meccseket is játszanának ebben az időben. Mulatságos lenne.

A szövetségben, és ezáltal a Facebookon már kezdeményezés is indult, hogy a vízilabdát tegyék nyári sportággá, úgy istenigazából, ahogy megérdemelné, és számos ismert ember is melléállt ennek a kezdeményezésnek. A legismertebb közülük a Nemzet Sportolójának a napokban beválasztott dr. Faragó Tamás, a sportág olimpiai bajnok (1976, Montreal) legendája, aki nem csak a most tárgyalt nyári menetrendet preferálná (lényegében egy tavaszi-őszi menetrendet dolgozott ki több szakember), hanem szabályváltozásokat is javasolt még az előző évtized közepén.
A változás azonban egyelőre nem akar jönni. Pedig érzékelhető, nyáron szívesen megy a magyar ember szabadtéren vízilabda meccsre, a hétvégén is telt házas Magyar Kupa fordulók voltak Budapesten és például Szegeden is. Mindemellett biztosak lehetünk benne, hogy nem csak a magyar embereknek lenne ez kellemes kikapcsolódás.

Rossz nyelvek szerint, és persze igazából, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a sportág európai, tehát lényegében világirányítóinak nem érdeke semmilyen reform. Egy neves magyar szakember mondta nekem anno, hogy tulajdonképpen így intézik el maguknak, hogy a téli időszakban konferenciákra járhassanak, és szakmai jelenlétükkel kényelmes szállodai szobákban tudjanak lakni, télen is. Magyarán, tette hozzá, ezzel hangsúlyozzák önnön maguk fontosságát. Persze ezt a tényt nem lehet bizonyítani, ez egy vélemény, semmiképpen sem tényállítás. Az viszont bizonyos, hogy egy annyira vízilabda centrikus országban is, mint hazánk, a sportág átlag nézőszáma jelentősen elmarad a többi jelentős labdajátékétól. Arról már nem is beszélve, hogy állandó téma az olimpia műsoráról való levétel. Bízzunk benne, hogy ez nem fog azért bekövetkezni. Vagy talán bízzunk abban, hogy valamikor már értő fülekre találnak a kezdeményezések, és a vízilabda valóban nyári, víz melletti sportág lesz.
Zürich, ahol a drágaság életérzéssé válik
Zürich rendszeresen szerepel a világ legdrágább városainak élén, mégsem a stresszről, hanem a nyugalomról, a tisztaságról és a tudatos életről híres. De mit kapunk valójában a magas árakért cserébe? Luxus kirakatot, vagy egy olyan életminőséget, ami hosszú távon is fenntartható?
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Tour de Hongrie: a mezőny májusban újra száguld!
Komoly szakmai kihívásokat és izgalmas versenyt ígér a 47. Tour de Hongrie országúti kerékpáros körverseny. Dér Zsolt szövetségi kapitány szerint a viadal idei felépítése nemcsak a nemzetközi mezőny számára vonzó, hanem reális esélyt ad arra is, hogy magyar kerékpáros a legjobb öt vagy tíz között végezzen az összetett versenyben.
Rollerezés biztonságosan
Az elektromos roller az elmúlt évek egyik legnépszerűbb városi közlekedési eszközévé vált. Gyors, kényelmes, környezetbarát, és sok esetben hatékony alternatívát kínál az autóval vagy tömegközlekedéssel szemben.
Ugrókötelezés – több mint gyerekjáték
Barátnőm a helyi ugrókötél sportegyesület egyik alapítója. Amikor először mesélt arról, hogy mit szeretnének létrehozni, bevallom, bennem is az a kép élt, ami sokakban: ugrókötél, gyerekek, iskolaudvar. Azóta viszont testközelből látom, hogy az ugrókötelezés mennyivel több ennél. Egy olyan sokoldalú sport, amely nemcsak gyerekkorban, hanem felnőttként is rendkívüli hatással van a testre és a lélekre.