Menü

Énekelj a gyermekednek!

„Egyszer énekeltem a fiamnak és akkor is sírva fakadt” - mentegetőztem anyámnak, mikor elmagyarázta, milyen fontos az éneklés, a kisgyermekeink fejlődése szempontjából.

Az első gyerekemnél bevallom, én nem erőltettem ezt az éneklés dolgot, sőt a másodiknál is elengedtem, bár biztos vannak anyukák, akik több szólamban éneklik az altatódalokat zenei kísérettel, nekem maximum a „süti süti pogácsát” kezdetű nóta megy, az is hamisan. A harmadik fiam pár hete született és úgy gondoltam, a harmadik gyerekemet már úgy rontom el, ahogy akarom. Legyen tánc. Azaz ének.

Most momentán egy dal a sláger az „erdő szélén házikó” nevezetű és olykor azt hiszem van is olyan hang, amit néha sikerül a helyén megszólaltatnom, de lehet a szomszédok már eret vágtak magukon miattam.

Azt nem mondom, hogy daloskönyvet adok ki, de talán megpróbálok afféle normális anyukakánt elénekelni egy-két gyerekdalt. A nagyobb fiaim persze annyira nem élvezik, meg a férjem se, nekik inkább büntetés.

Szakemberek szerint az éneklő édesanya, vagy nagymama érzelmileg pozitívan hat a gyermekre, felkelti a figyelmét, kíváncsivá teszi, megnyugtatja, fejleszti, s még egy bensőségesebb kapcsolat is kialakul.

A gyermeket egész nap mindenféle hanghatás éri, zömében zaj. Gépzene, televízió, telefon, porszívó, kapucsengő, rádió, kalapálás, autók hangja…stb. Az ének, a dallamok, a ritmusok nemcsak fejlesztik a zenei érzékét, de meg is nyugtatják a babát, jobb kedvre derítik és valóban, mosollyal viszonozzák azt a gesztust, hogy velük foglalkozunk, nekik dalolunk.

Néhány hónapos babáknak zenét tanítani még nem lehet, viszont élményt adhatunk vele, nem véletlenül van babaringató, a baba-mama klubban zenei foglalkozás, mindenféle zenei tevékenység, táncos program, babakoncertek. Kihat a gyerek és a szülő kapcsolatára és fejleszti is a zenei-és ritmusérzékét. Az éneklés pszichésen is igen jó hatást gyakorol a gyerekre.

Kutatások bizonyították, hogy ha fiatal korban dalokat tanulnak a gyerekek, az fokozhatja a memorizálási képességeket is.

Zenepedagógusok szerint lehetőleg népdalokat, énekes játékokat, mondókákat énekeljünk a gyereknek, ne pedig popslágereket. A gyermeknevelés nem állhat csak abból, hogy megetetem, megfürdetem, leülök vele mesét nézni, a kezébe nyomom a tabletet, vagy hagyom, hogy azt csinálja, amit akar, csak ne legyen láb alatt.

Olvassunk a gyermekünknek, énekeljünk neki(k), táncoljunk, rajzoljunk, foglalkozzunk velük, hogy minél jobban fejlődhessen, és intelligens felnőtt válhasson belőle. Szóval…elő Halász Judit összes gyerekdalos válogatásával. Énekelj a gyermekednek! Nyugi, az enyém is hamis.

Martinka Dia

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.