Menü

Miért fontos az emberiség életében a tánc?

A zene és a tánc nagyjából egyidős lehet az emberiséggel. Tudjuk, hogy már az ősemberek is készítettek hangszereket bőrből, fából, kövekből. A táncot nonverbális kommunikációnak is tekinthetjük, de egy biztos: a tánc nyelvét a világon mindenhol ismerik. Április 29-e pedig a nemzetközi táncnap!

A tánc a különböző ritmusra való mozdulatok. Láthatjuk már egészen babakorban is: igaz, hogy nem tanítottuk még táncolni a kicsiket, de ha olyan zenét hallanak, ami tetszik nekik, elkezdenek lépkedni vagy rugózni. Sokféle funkciót ellát a táncolás, lehet kommunikációs szerepe is, mint például a méhek tánca. A felfedező méhek mozgásukkal árulják el a többieknek, hogy hol vannak a színes beporzásra váró virágok. Rítusszerepet is ellát: például esküvőkön az újasszonyi tánc, amit a vőlegénnyel táncol el a mennyasszony. Ez már azt jelzi, hogy éjfélkor a mennyasszony feleséggé válik, a szülők „elbúcsúznak” a lányuktól és a férjre bízzák őt. De minden kultúrában megtalálható a tánc valamilyen formája. Gondoljunk a dél-amerikai táncokra (rumba, salsa, tangó), a magyar néptáncokra (csárdás) vagy a lengyel polkára.

Ma már sokfelé ágazik a tánc művészete. Vannak modernebb változatok, mint például a hiphop, freestyle vagy a shuffle, de még lehetne sorolni. A manapság a nagyon népszerű TikTok is hozzáadott a modern tánckultúrához: hetente jelennek meg újabb és újabb trendek és táncok. Viszont azt se szabad elfelejtenünk, hogy régebbi táncokat is ápolni kell, hiszen, ha nem foglalkoznak vele kisebb-nagyobb csoportok akár el is tűnhetnek. Ezért szerencse, hogy hazánkban is számos néptáncegyesület létezik, amelyek ápolják a tánckultúrát.

Ezért is teremtette meg az UNESCO április 29-ére a nemzetközi táncnapot, amikor a világ közel összes táncát megünneplik. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára rakták. Noverre a balett egyik megújítója és 1760-ban íródott Levelek a táncról című művéről ismert. Olyan zeneszerzőkkel dolgozott, mint Gluck, Mozart, Rameau, François Granet, többnyire Molière-, Voltaire-, Diderot-, Corneille- és Racine-drámák alapján írta meg mintegy 150 balettlibrettóját.

A tánc napjának célja, hogy népszerűsítsék a táncot általánosságban, a világ kormányai adjanak teret a tánc lehetőségének és alkalmazzák az oktatási rendszerekben. A rendezők minden évben más tematikát szentelnek az eseménynek. 2021-ben a koronavírusra való tekintettel online kerül megrendezésre az esemény. Az idei év üzenete az, hogy „everything starts with a movement”, ami azt jelenti, hogy minden egy cselekvéssel kezdődik. Ez arra motiválja az embereket, hogy cselekedjenek, hogy elérjék a céljukat, mert ha nem tesznek semmit, az álom se válik valóra.

Reméljük, hogy hamarosan mi is táncolhatunk egy nagyot, és visszakaphatjuk a régi szokásainkat és felszabadultabban élhetünk majd a vírushelyzet lecsengése után.

Nagypál Anna

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.

A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?

A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.

Tradíció vagy környezettudatosság?

A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.