Menü

Miért fontos az emberiség életében a tánc?

A zene és a tánc nagyjából egyidős lehet az emberiséggel. Tudjuk, hogy már az ősemberek is készítettek hangszereket bőrből, fából, kövekből. A táncot nonverbális kommunikációnak is tekinthetjük, de egy biztos: a tánc nyelvét a világon mindenhol ismerik. Április 29-e pedig a nemzetközi táncnap!

A tánc a különböző ritmusra való mozdulatok. Láthatjuk már egészen babakorban is: igaz, hogy nem tanítottuk még táncolni a kicsiket, de ha olyan zenét hallanak, ami tetszik nekik, elkezdenek lépkedni vagy rugózni. Sokféle funkciót ellát a táncolás, lehet kommunikációs szerepe is, mint például a méhek tánca. A felfedező méhek mozgásukkal árulják el a többieknek, hogy hol vannak a színes beporzásra váró virágok. Rítusszerepet is ellát: például esküvőkön az újasszonyi tánc, amit a vőlegénnyel táncol el a mennyasszony. Ez már azt jelzi, hogy éjfélkor a mennyasszony feleséggé válik, a szülők „elbúcsúznak” a lányuktól és a férjre bízzák őt. De minden kultúrában megtalálható a tánc valamilyen formája. Gondoljunk a dél-amerikai táncokra (rumba, salsa, tangó), a magyar néptáncokra (csárdás) vagy a lengyel polkára.

Ma már sokfelé ágazik a tánc művészete. Vannak modernebb változatok, mint például a hiphop, freestyle vagy a shuffle, de még lehetne sorolni. A manapság a nagyon népszerű TikTok is hozzáadott a modern tánckultúrához: hetente jelennek meg újabb és újabb trendek és táncok. Viszont azt se szabad elfelejtenünk, hogy régebbi táncokat is ápolni kell, hiszen, ha nem foglalkoznak vele kisebb-nagyobb csoportok akár el is tűnhetnek. Ezért szerencse, hogy hazánkban is számos néptáncegyesület létezik, amelyek ápolják a tánckultúrát.

Ezért is teremtette meg az UNESCO április 29-ére a nemzetközi táncnapot, amikor a világ közel összes táncát megünneplik. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára rakták. Noverre a balett egyik megújítója és 1760-ban íródott Levelek a táncról című művéről ismert. Olyan zeneszerzőkkel dolgozott, mint Gluck, Mozart, Rameau, François Granet, többnyire Molière-, Voltaire-, Diderot-, Corneille- és Racine-drámák alapján írta meg mintegy 150 balettlibrettóját.

A tánc napjának célja, hogy népszerűsítsék a táncot általánosságban, a világ kormányai adjanak teret a tánc lehetőségének és alkalmazzák az oktatási rendszerekben. A rendezők minden évben más tematikát szentelnek az eseménynek. 2021-ben a koronavírusra való tekintettel online kerül megrendezésre az esemény. Az idei év üzenete az, hogy „everything starts with a movement”, ami azt jelenti, hogy minden egy cselekvéssel kezdődik. Ez arra motiválja az embereket, hogy cselekedjenek, hogy elérjék a céljukat, mert ha nem tesznek semmit, az álom se válik valóra.

Reméljük, hogy hamarosan mi is táncolhatunk egy nagyot, és visszakaphatjuk a régi szokásainkat és felszabadultabban élhetünk majd a vírushelyzet lecsengése után.

Nagypál Anna

A társasjáték terápiás ereje

A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.