Miért fontos az emberiség életében a tánc?
- Dátum: 2021.04.28., 03:39
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:pexels.com
- hagyomány, kultúra, sport, tánc, világnap, zene
A zene és a tánc nagyjából egyidős lehet az emberiséggel. Tudjuk, hogy már az ősemberek is készítettek hangszereket bőrből, fából, kövekből. A táncot nonverbális kommunikációnak is tekinthetjük, de egy biztos: a tánc nyelvét a világon mindenhol ismerik. Április 29-e pedig a nemzetközi táncnap!
A tánc a különböző ritmusra való mozdulatok. Láthatjuk már egészen babakorban is: igaz, hogy nem tanítottuk még táncolni a kicsiket, de ha olyan zenét hallanak, ami tetszik nekik, elkezdenek lépkedni vagy rugózni. Sokféle funkciót ellát a táncolás, lehet kommunikációs szerepe is, mint például a méhek tánca. A felfedező méhek mozgásukkal árulják el a többieknek, hogy hol vannak a színes beporzásra váró virágok. Rítusszerepet is ellát: például esküvőkön az újasszonyi tánc, amit a vőlegénnyel táncol el a mennyasszony. Ez már azt jelzi, hogy éjfélkor a mennyasszony feleséggé válik, a szülők „elbúcsúznak” a lányuktól és a férjre bízzák őt. De minden kultúrában megtalálható a tánc valamilyen formája. Gondoljunk a dél-amerikai táncokra (rumba, salsa, tangó), a magyar néptáncokra (csárdás) vagy a lengyel polkára.

Ma már sokfelé ágazik a tánc művészete. Vannak modernebb változatok, mint például a hiphop, freestyle vagy a shuffle, de még lehetne sorolni. A manapság a nagyon népszerű TikTok is hozzáadott a modern tánckultúrához: hetente jelennek meg újabb és újabb trendek és táncok. Viszont azt se szabad elfelejtenünk, hogy régebbi táncokat is ápolni kell, hiszen, ha nem foglalkoznak vele kisebb-nagyobb csoportok akár el is tűnhetnek. Ezért szerencse, hogy hazánkban is számos néptáncegyesület létezik, amelyek ápolják a tánckultúrát.
Ezért is teremtette meg az UNESCO április 29-ére a nemzetközi táncnapot, amikor a világ közel összes táncát megünneplik. Az ünnepet 1982-ben az UNESCO Nemzetközi Színházi Intézetének egy részlege, a Nemzetközi Táncbizottság hozta létre. Időpontját Jean-Georges Noverre francia táncos és balettművész születésnapjára rakták. Noverre a balett egyik megújítója és 1760-ban íródott Levelek a táncról című művéről ismert. Olyan zeneszerzőkkel dolgozott, mint Gluck, Mozart, Rameau, François Granet, többnyire Molière-, Voltaire-, Diderot-, Corneille- és Racine-drámák alapján írta meg mintegy 150 balettlibrettóját.

A tánc napjának célja, hogy népszerűsítsék a táncot általánosságban, a világ kormányai adjanak teret a tánc lehetőségének és alkalmazzák az oktatási rendszerekben. A rendezők minden évben más tematikát szentelnek az eseménynek. 2021-ben a koronavírusra való tekintettel online kerül megrendezésre az esemény. Az idei év üzenete az, hogy „everything starts with a movement”, ami azt jelenti, hogy minden egy cselekvéssel kezdődik. Ez arra motiválja az embereket, hogy cselekedjenek, hogy elérjék a céljukat, mert ha nem tesznek semmit, az álom se válik valóra.
Reméljük, hogy hamarosan mi is táncolhatunk egy nagyot, és visszakaphatjuk a régi szokásainkat és felszabadultabban élhetünk majd a vírushelyzet lecsengése után.
Nagypál Anna
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.