Menü

Mit jelent a „Skin Hunger”?

A Skin Hunger kifejezést a tudomány a fizikai kontaktus iránti szükségletre használja. ezek az érintések mindenkinek fontosak, különösen a gyermeknek. Az ölelés az egyik leghatékonyabb, legpozitívabb emberi megnyilvánulás.

„Szeretni és szeretve lenni” – tartja a bölcsesség. Ösztönösen azt szeretnénk, hogy mások elfogadjanak bennünket. A szeretetre való igényünk a klasszikus és talán sokak által ismert, hallott Maslow (szükséglet) piramison középen helyezkedik el.

A „skin hunger” kifejezés az érintés, a bensőséges ölelés, vagy kézfogás utáni vágyat takarja, azt a vágyat, ami a mai világban sokszor kielégítetlen marad. Az ölelést nem lehet online átadni.

Manapság sokkal több ember él egyedül, mint ezelőtt bármikor. Nem véletlen hát, hogy tőlük indult el az úgynevezett „Skin Hunger” fogalom. Ez a kifejezés a bőrkontaktus okozta öröm utáni sóvárgást jelenti. Ebből indult el az „ingyen ölelések” mozgalma is, amely próbált ezen segíteni és kicsit közelebb hozni az embereket, illetve felhívni a figyelmet az ölelés fontosságára. Sajnos manapság online élünk, home office munkánk van, online tanulunk, nincs lehetőség személyes kontaktusra, elmaradnak az ölelések és ezzel párhuzamosan érzi magát egyre több ember magányosnak.

A társas magány jelensége a huszonegyedik századi ember betegsége. Aki online térben éli a mindennapjait, akkor jellegzetesen ebbe a lelki állapotba kerül és a fizikai kontaktus hiányával egyre jobban éhezik a szeretetre és az ölelésre.

Tehát ha bármikor is fontos volt a fizikai kontaktus, az ölelés, akkor az ebben az online világban most felerősödve, fokozottan igaz.

A tudósok azt állítják, hogy az érintés, az ölelés csökkentheti a megnyugtatott személyben a stresszt, valamint erősíti az immunrendszert.

A gyerekek esetében különösen fontos az érintés, az ölelés szerepe, mely elengedhetetlenül szükséges az egészséges fejlődéshez. Azok a gyerekek, akik sajnos érintések, ölelések nélkül nőnek fel, lelki problémáik, tanulási nehézségeik adódhatnak és sokkal fogékonyabbak a betegségekre is.

Már újszülött korban megfigyelhető, hogy a testolajozás, krémezés, masszírozás, ölelés, a gyengéd érintések milyen pozitív hatással vannak a kisbabákra, megnyugtatják őket, növelik agyi kapacitásukat, erősíti immunrendszerüket.

A fizikai kontaktus pozitív hatásait egy több mint 400 felnőttet érintő kutatás is vizsgálta, melynek során megállapították, hogy az ölelés csökkentheti számos megbetegedés esélyét. A nagyobb támogatást kapó emberek ugyanis kevésbé voltak betegek, illetve, ha mégis, akkor a tüneteik kevésbé voltak súlyosak, mint azoknál, akik nélkülözték ezt a testi kontaktust.

Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?

Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.

A túlkompenzálás jelei

A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.

Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?

Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.

Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?

Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.

Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?

Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?