Menü

Tévhitek a tejről

A tej, legalábbis az állati tej, amivel kapcsolatban manapság sok félreértés kering, tulajdonképpen ugyanolyan funkciót lát el, mint nálunk az anyatej. Az utódok lehető legjobb táplálása a cél, ezért a tejben természetesen rengeteg tápanyag, vitamin és ásványi anyag található. Bár hőkezelés nélkül is fogyasztható a tej – szarvasmarha, juh, kecske, bivaly, szamár, ló és teve – általában hőkezeléssel tartósítják és így is fogyasztjuk.

Készülhet belőle savanyú tejtermék, mint például a joghurt, tejföl és kefir, de sajtfélék alapanyagaként is szolgál; túrófélék, trappista, krémfehér sajt, de a vajat is tejből készítik.

Összetételét tekintve változatos attól függően, milyen állattól származik, de átlagosan egy liter tejben 620 kalória van, aminek 88 %-a víz, 12 %-a pedig szárazanyag. Na de mi ez az szárazanyag? Ez a benne található szénhidrátok, zsírok, fehérjék, vitaminok és ásványi anyagok összessége.

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a tej fogyasztása egészségtelen, így kerülni kell a fogyasztását. Hacsak nem küzdünk laktózérzékenységgel vagy tejfehérje-allergiával, ne hagyjuk el a tejet étrendünkből. Egyrészt a szervezetünk természetes és egészséges működésének része a laktáz enzim termelése, ami a tejcukor bontására specializálódott enzim. Másrészt pedig, a tej az egyik legjobb kalcium és D-vitamin forrás, valamint sok fehérjét és egészséges zsírokat is tartalmaz.

Emellett A-, E-, B1-, B2-, B12- és C-vitamint is tartalmaz, valamint ásványi anyag tartalma sem merül ki a kalciumban. Egy liter tejben akár 4 gramm ásványi anyag is lehet, ez pedig a következőkből tevődik össze: kálium, nátrium, magnézium és cink.

Egy másik tévhit, hogy felnőttként már nincs szükségünk rá és megemészteni sem tudjuk annyira jól. Ez persze megint csak nem igaz, hacsak nem áll fenn nálunk valamilyen intolerancia a tejjel szemben. Egy ember élete során folyamatosan termeli a laktáz enzimet, ami a tej emésztéséhez szükséges és ennek semmilyen korrelációja nincs az életkorral.

A hőkezelt tejben nincsen annyi vitamin. Ez a kijelentés is sokszor hallható, ám az igazság az, hogy nem a hőkezelés módja számít, hanem a tej zsírtartalma, ugyanis a legtöbb vitamin, amit a tej tartalmas, zsírban oldódó. A sima pasztőrözött, az ESL-technikával készült vagy az UHT tej is ugyanolyan egészséges, hiszen zsírtartalmuk határozza meg, mennyi vitamint tartalmaznak.

A tejet tehát, hacsak nem vagyunk érzékenyek valamelyik összetevőjére, nyugodtan fogyasszuk felnőttként is. Diétázóknak is ajánlott, hiszen bár az alacsony zsírtartalmú tejek kevesebb vitamint tartalmaznak, fehérje és zsírtartalmuk épp megfelelő, valamint a benne található ásványi anyagok is elengedhetetlenek az egészséges étrend megtartásához.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?