Mit esznek azok, akik akár 100 évig is élnek?

Természetes, hogy mindenki szeretne sokáig élni és minél több időt eltölteni a szerettei körében, lehetőleg egészségben. Ám ezen nem segít a felgyorsult, mozgásszegény életmód és a nyugati étrend, sőt, valójában ezek okozzák a legtöbb krónikus betegség kialakulását és az alacsony átlagéletkort.

Ám vannak a világnak olyan részei, ahol kimagaslóan sokáig élnek az emberek és bár szeretnénk ezt a jelenséget egy-egy csodaszernek tulajdonítani, ám itt valójában egy egész étrendről, sőt, életmódról kell szót ejtenünk. Miben tér el ezeknek a területeknek az étrendje és mit esznek az úgynevezett kék zónák lakói?

A kék zónák elnevezés a 2000-es években alakult ki, amit a tudósok és demográfiai szakemberek hoztak létre azokra a régiókra, ahol az emberek a legtovább élnek. Öt ilyen kék zóna létezik: a japán Okinawa, a görög Ikaria, az olasz Szardínia, a costa ricai Nicoya és a kaliforniai Lomo Linda. Ezek a területek a világ teljesen különböző pontjain helyezkednek el, így nem lehet kijelenteni, hogy csak a keleti, vagy a mediterrán étrend lenne az egészséges.

Sorra vettük ezeknek a zónáknak a legkedveltebb alapanyagait, hogy lássuk, mi lehet a titok a hosszú élet mögött. Az egyik legalapvetőbb élelmiszer a zöldségfélék, ezek közül főleg a zöld leveles zöldségek, mint a spenót, a mángold, a saláta- és káposztafélék. Ezek nem csak köretként kerülnek az asztalra, hanem sokszor főételként is, mivel a kék zónák lakóinak asztalára korántsem kerül minden nap hús.

Egy másik gyakori alapanyag a padlizsán. Bár nálunk sem számít ritka élelmiszernek, a görögöknél és az olasz konyhában nagyon gyakran használják fel ezt a zöldséget. Nem véletlen, hiszen magas az antioxidáns- és rosttartalma, így csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Gyakran ötvözik a padlizsánt olyan szezonális zöldségekkel is, mint a paradicsom, a fokhagyma vagy a petrezselyem.

Szintén fontos alapanyag a hal. A kék zónák lakói, ha éppen húst fogyasztanak, akkor is inkább halat vagy más, sovány húst, de főként tenger gyümölcseit és tengeri halakat választanak. A lazac és a szardínia például gazdag omega-3 zsírsavban, ami gyulladáscsökkentő hatású és a szív- és érrendszerre is kedvezően hat.

A fehérjék pótlása céljából hús helyett sok hüvelyest fogyasztanak, mint például a babfélék. Magas rosttartalma miatt jót tesz az emésztésnek, valamint a vércukorszintet és a koleszterin értékét is normális tartományban tartja. Emellett az édesburgonya is nagyon gyakori köret, főleg japán területén, mivel magas antioxidáns tartalma és gyulladáscsökkentő hatása miatt sokkal egészségesebb, mint az egyszerű burgonya.

Végül pedig mindenképp meg kell említenünk a kovászos kenyeret. A nyugati étrendben szinte minden étkezés mellé kenyér kerül az asztalra, ezzel szemben a kék zónák lakói ritkán fogyasztanak péksüteményeket, akkor is inkább lassú érleléssel készülő kovászos kenyeret választanak. Ez a vércukorszintre is kedvező hatású, mivel nem ugrásszerűen, hirtelen emeli meg, valamint könnyebben is emészthető, mint a hagyományos módszerrel készült társai.