Menü

Fiatal vagy, miért lennél magányos?

Sokan azt hiszik, csak az időseket érinti a magány, pedig egyre több fiatal érzi magát elszigeteltnek, mert kevés valódi barátjuk van, nincs párkapcsolatuk, családi viszonyaik sem annyira kielégítők. Az elmagányosodás tönkre teheti a társadalom egy részét nem csak lelkileg, de fizikailag is. Nehéz annak a társadalmi nyomásnak megfelelni, miszerint a fiatalság együtt jár a pörgéssel, aktív szociális élettel. Ugyanakkor a kapcsolattartás, ismerkedés lehetőségét nyújtó közösségi média ellenére sokan úgy érzik, alig történnek velük valódi dolgok, nem elég népszerűek, nem színes az életük, s alig van támaszt nyújtó társas kapcsolatuk.

Egyszemélyes háztartások

(Egy 2018-as országos felmérés alapján) hazánkban az emberek közel 43 százaléka él egyedül, házas- vagy élettársi kapcsolat nélkül. A mai 18-34 év közötti fiatalok pedig gyakrabban érzik magukat magányosnak, mint az idősebb generáció, akiknek szintén meg van az okuk a magányra. Azok a fiatalok, akik középiskolai, gimnáziumi éveik alatt nem alakítottak ki maguknak egy baráti kört, a leterheltség, az “életkezdés” miatt a magánnyal és az egyedülléttel találhatják szemben magukat. Azon fiatalok akik egyetemre kerülnek, ott folytathatják a kapcsolataik kiépítést, de itt is nagy kérdés, hogy ha egyszer eltűnik az intézményesítés, amely úgymond összezárta őket, akkor az egyének, majd tartják-e a kapcsolatot.

Az 55 év felettiek között is nagymértékben jelen van a magány, és ez “kezelés” nélkül az egyén teljes bezárkózásához vezet. Az idősebbek körében előfordulhat, hogy megözvegyültek, elköltöztek a gyerekek, s egyedül maradtak, emiatt ők is egyedül maradnak, és a saját korosztályukban próbálnak támaszra lelni.

Mit lehet tenni a magány ellen?

Az elmagányosodás elleni küzdelem egyik legalapvetőbb eleme az, hogy hobbikat, szabadidős tevékenységeket kell keresni legyen az a főzés, kertészkedés, sportolás. Emellett a régi kapcsolatokat újjáéleszteni, összejárni az ismerősökkel sokkal egyszerűbb és jobb, mint új kapcsolatok, ismeretségek után rohanni, vagy pedig elzárkózni mindenki elől.

Tévhit, hogy például a Facebook vagy az internet világa nagymértékben segítene leküzdeni a magányt. Sőt sokaknak az internet ad egy olyan lehetőséget, amelybe elmenekülhetnek a személyes kapcsolatok elől. Aki kínzó egyedüllétében felmegy a közösségi oldalakra, az ott található posztokból hamar arra a következtetésre jut, hogy mindenkinek jobb és szebb az élete, vagy pedig csak értékelhetetlen tartalmakkal találkozik. Ettől az önértékelése elkezd csökkenni, a személyes hibák felnagyítódnak, végül a saját emberi értékek, a szerethetőség kérdőjeleződik meg a személyben. Tehát a digitalizációtól nem kapja meg azt, amitől kibújhatna a magány páncéljából.

A magány kialakulásában, majd kezelésében az egyik legfontosabb tényező, hogy zárkózottabb, vagy nyitottabb családban szocializálódtunk-e, azaz gyermekkorunkban milyen szociális mintákat, készségeket sajátítottunk el. A most felnőtt generáció szülei olyan sokat dolgoztak és dolgoznak, hogy alig jutott idő otthon rájuk, az egykori gyerekekre, azonban ez a tendencia ma már valamelyest megváltozott, a mai fiatalok körében sokszor az egyre több szabadidő rossz kihasználása okozza a magányt és az egyedüllétet. Azonban ezt a szabadidőt a józan gondolkodással pozitív dolgokra is fordíthatjuk

A magány és az elmagányosodás egy súlyos probléma, amely klasszikusan nem nevezhető mentális betegségnek. Azonban aki hosszú ideig magányosan él, sajnos azzal találhatja szembe magát, hogy nincsenek barátai, nincs párkapcsolata, boldogtalan, depressziós, kerülik az emberek és valójában az egyedüllét a saját csapdájába zárja az embert. Ebből kilépni leginkább úgy lehet, ha a bezárkózás helyett a barátainkat és a társasági életet választjuk, és tudatosan leküzdjük az időközönként ránk települő magányt.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Flegmatikus személyiség jellemzői

A flegmatikus személyiség konfliktuskerülő, nyugalmas, rohanástól és feszültségektől mentes életmódot folytat, s mindent elkövet azért, hogy ezt meg is őrizze. Soha nem száll szembe senkivel, egyszerűen csak úgy alakítja az életét, ahogy az neki jó legyen.