Mit kerülj, ha hisztamin intoleranciában szenvedsz
- Dátum: 2022.06.04., 03:26
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- allergia, amin, antihisztamin, bazofil sejt, érett sajtok, étel, friss, gyümölcs, hal, hisztamin, hízósejt, hús, immunrendszer, intolerancia, konzerv, tejtermék, zöldség
Korábban úgy hitték, a hisztamin molekula kizárólag allergiás reakciókban játszik szerepet, mivel ilyenkor a hízósejtekben és bazofil sejtekben – ezek az immunrendszer védelmi mechanizmusában részt vevő sejtek – termelődik és raktározódik. Hatására gyulladás alakul ki a szervezetben, így indítva be a szervezet védelmi reakcióját az idegen anyag vagy kórokozó ellen.

Később rájöttek, hogy a hisztamin az idegrendszer működésében is jelentős szerepet játszik, egészen pontosan az idegsejtek közti kommunikációnak egy formája hisztaminon keresztül valósul meg. A hisztaminérzékenységet a vérben található diamin-oxidáz enzim mennyiségének mérésével lehet vizsgálni. Ez az enzim a hisztamint bontja, érzékenység esetén pedig alacsony szintet fogunk tapasztalni, mivel ilyenkor nem a hisztaminból termelődik túl sok, hanem az azt bontó enzim szintje túl alacsony, így a hisztamin folyamatos és magas koncentrációjú jelenléte okoz allergiás reakciót.
Persze nem csak a szervezet által termelt hisztamin lehet veszélyes azoknak, akik hisztamin intoleranciában szenvednek. Egyes ételek is tartalmaznak hisztamint, ezek pedig főleg a bőrt érintő allergiás reakciók kiváltásában játszanak szerepet.
Kerülendő például a pezsgő, aminek az elfogyasztása általában viszketést, kipirulást, melegségérzetet és égő érzést produkál, főleg az arcon és a nyakon. A túlérzékenység okozhat bélpanaszokat és légúti gondokat is. A légúti tünetek leginkább orrfolyás, tüsszögés és orrviszketés formájában jelentkeznek, a bélproblémák pedig hasi görcsöt, hasmenést, puffadást és hányást takarnak. A bőrt érintő tünetek általában rövid időn belül, nagyjából 10-15 percen belül jelentkeznek, a légúti és emésztőrendszert érintő tünetek pedig nagyjából 1-2 órán belül.

De hogyan tartalmazhatnak bizonyos ételek hisztamint? Nagyon egyszerű. A hosszas érleléssel készült ételek és sokáig tárolt tartós ételek esetén idővel a bennük található szabad aminosavakat élesztőgombák és baktériumok átalakítják hisztaminná. Ilyen élelmiszerek például az érett sajtok, különböző savanyúságok (káposzta, uborka, csalamádé), borok, konzervek, füstölt húsok, halak. Persze azok az ételek is ki vannak téve ennek a veszélynek, amiket véletlenül szennyezett be valamilyen baktérium vagy kórokozó, de a fentebb felsorolt élelmiszereket kifejezetten kerülni kell, hiszen itt a baktériumok és élesztőgombák a természetes elkészítési folyamat részei, így mindenképpen allergiás reakciót fognak kiváltani.
Bár jóval kisebb mennyiségben, de a friss tejtermékek, friss zöldségek, gyümölcsök és fagyasztott zöldségek is tartalmaznak hisztamint, valamint akad néhány olyan élelmiszer is, ami bár önmagában nem tartalmaz jelentős mennyiségű hisztamint, de serkentik a hízósejtekből történő felszabadulását a molekulának. Ilyenek a citrusfélék, az eper, a paradicsom, a spenót, a mogyoró és a dió is.

A kezelés viszonylag egyszerű: következetes hisztaminmentes diéta, emellett pedig olyan gyógyszerek szedése is ajánlott, amik gátolják a hisztamin hatását – ezek az antihisztaminok.
Hasznos gyümölcsök a téli időszakban
Az év eleji tartós hideggel a szervezetünk is máshogy működik. Nagyobb terhelés kerül az immunrendszerünkre, miközben kevesebbet mozgunk és sokszor jobban kívánjuk a különböző finom falatokat. Sok embernél a könnyen elérhető gyümölcsök ilyenkor kulcsszerepet kapnak a mindennapokban a többi élelmiszer mellett.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.
Teák az energikus és egészséges évkezdéshez
A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.