Menü

Finommotorika és fejlesztése

A finommotorika a mai szülői társadalomban egy teljesen közismert elnevezés, mely az ujjak és a kézügyességét illetve a szem, arc és száj izmainak koordinál mozgását jelenti. A finommotorikus készségek szükségesek a mindennapi életünkhöz, ezek nélkül nem tudnánk ceruzát fogni, ételt megrágni, vagy normálisan beszélni.

A szülők már az óvodás időszak alatt találkoznak ezzel a kifejezéssel, azaz a finommotorika fejlesztésével. Nagyon fontos az iskolás időszak megkezdése előtt felmérni egy gyermek kézügyességének szintjét, mivel, ha nincs megfelelő szinten, akkor az iskolában elmaradásokat okozhat. Persze nem kell megijedni, ez szépen, egyszerűen fejleszthető, méghozzá olyan dolgokkal, amiket a gyermek szívesen csinál, vagy játékok, amivel szívesen játszik.

A fejlesztési célok a következőek lehetnek: írástanuláshoz szükséges grafomotoros készség, megválasztott oldal erősítése, vagyis a dominancia kialakítása, szem- és kéz koordináció automatizálása, ez az olvasástanuláshoz szükséges és végül a független ujjmozgások kialakítása.

Hogyan segíthetünk szülőként, hogy gyermekünk kézügyessége jól fejlődjön?

Először fontos visszatérnünk a nagymozgásokhoz, vagyis labdázás, mászókázás, hintázás vagy csúszdázás. Ezek a mozgásformák készítik elő a kisebb mozgásokat, emellett fejlesztik a magasság érzékelést és az egyensúlyérzéket. Például azoknak a gyerekeknek, akik sokat hintáznak, jobban fejlődik az agyi egyensúly központjuk, sokat segíthet az ülés megtanulásában napi 5-10 perces hinta-palintázás. Mivel a teljes test koordinációját igényli, így erősíti izmokat és fejleszti a finommotorikát is és ringatózás nyugtató hatással van az idegrendszerre is. A labdázás és mászókázás segít a fogás, elkapás, eldobás képességének fejlesztésében, ami hozzájárul a kezek izmainak erősítéséhez, előkészíti a kis mancsokat a ceruza fogására.

Apropó ceruzafogás. Nagyon fontos, hogy ne erőltessük a gyermek „helyes ceruzafogását”, se azt, hogy a „szép kezét” használja. Az én gyerekkoromban bevett szokás volt, hogy a bal kezeseket átszoktatták jobb kéz használatra, most pedig csodálkozunk, hogy ők nem tudnak nemhogy szépen, de még olvashatóan sem írni, vagy különböző ízületi gyulladásokkal küzdenek, és a legfontosabb, hogy keverik a jobb és bal oldalt. Emellett nem bizonyított tény, de azt mondják, hogy a bal kezesek művészibbek és gyorsabb gondolkodásúak jobb kezes társainknál.

Visszatérve az otthoni kézügyesség fejlesztéshez, egészen apró dolgokkal segíthetjük gyermekünk fejlődését. Minden háztartásban megtalálhatóak az alább említett tárgyak, amiket bátran előszedhetünk. Esti fürdésnél adjunk egy szappant a gyermek kezébe, forgassa, cuppantsa, játsszon vele.

A konyhában, amíg anya (vagy apa) főz, egy kis tálba öntsünk rizst, babot, lencsét, fogdossa, pakolgassa, vagy ezekből só-liszt-víz gyurmába készítsen képeket. Üljünk le velük legozni, a pontos illesztések és az elemek összenyomása erősíti a kezet, fejleszti a pontosságot, és kalandra visz fantázia országba. Vegyünk nagyméretű krétákat, rajzoljunk velük az aszfaltra, színezzünk velük, húzzunk vonalat egy hangya útvonala után. Apró dolgok, melyekkel elmegy a nap, élvezzük, játszunk és rejtetten fejlesztünk.

Amikor egy család életében témaként felmerül a kéz finommotorikai fejlesztése, nagyon sok, az otthonunkban is megtalálható eszközzel játék közben fejleszthetjük gyermekünk kézügyességét.

A nőgyógyászati rákszűrés fontossága

Senki sem szeret orvoshoz járni, különösen nem nőgyógyászati vizsgálatra. Sokan halogatják a rákszűrést, mert kellemetlennek, időigényesnek érzik, pedig valójában egy néhány perces, egyszerű eljárásról van szó, amely életet menthet.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.

A pillangóölelés ereje – amikor a nyugalom kéznél van

A mai rohanó világban a gyerekek (és sokszor mi, felnőttek is) egyre több ingerrel, elvárással és feszültséggel találkoznak nap mint nap. A tanulás, a munka, a teljesítménykényszer, az online tér és a mindennapi zaj mind hatással vannak lelki egyensúlyunkra.