Menü

Hogy kerül a kávéba kollagén?

A kollagén szóval már gyakran találkoztunk, kozmetikumok összetevői, étrendkiegészítők fontos elemei, általános vagy célzott alkalmazással ajánlott táplálékkiegészítő, melynek bevitele a kor előrehaladtával egyre indokoltabbá válik. De hogy kerül a kávénkba?

Mi az a kollagén?

Nevét egy görög szóból kapta, aminek a jelentése az, hogy „ragasztó”. A kollagén egy fehérje, mely megtalálható a bőrben, a csontokban, az izmokban, a szalagokban, az inakban, csakúgy, mint az ízületekben és a porcokban. Legalább 28 különböző típusú kollagént tartanak számon.

Legfontosabb hatásai között említendő, hogy fiatalítja, rugalmassá teszi a bőrt, emellett a legismertebb tulajdonságai, hogy csökkenti a ráncokat és támogatja a bőrünk egészségét, erősíti a csontokat és az ízületeket, fokozza a teljesítményt és az izomépítést, rövidíti a gyógyulás folyamatát, támogatja az emésztést.

A kollagénszint bizonyos kor után folyamatosa csökken, de veszít a szervezet belőle a dohányzásnak, magas cukorfogyasztásnak, túlzott napozásnak, bizonyos autoimmunbetegségeknek és genetikai elváltozásoknak köszönhetően is.

A szervezetünk is állít elő kollagént?

Igen. A szervezetünk is állít elő kollagént, de nem elegendő mértékben, így annak pótlása elengedhetetlen, melyre több lehetőség is kínálkozik, azonban most a kávékollagénről szeretnék írni, melyet magam is teszteltem.

Szoktam és szeretek kávézni. Nem az erősebb fajtát iszom, nem a presszókávé az én világom, hanem a kellemes, krémes, tejes vagy capuccinos ízvilágú gőzölgő ital, melyre szükségem van reggel ahhoz, hogy kinyíljon a szemem, vagy a délután közepén azért, hogy ne csukódjon le, vagy csak egy „barátnőzős traccsparti” indokaként, vagy naponta eggyel több, ha háromgyerekes anyukaként esetleg nem sikerült valami jól az éjszakai pihenés.

A kávézás élményét azonban most összeköthetem a kollagénfogyasztással is, méghozzá egy karamell ízű kávékollagénnel, melyből egy teáskanálnyit teszek a poharamba minden nap. A kávékollagén nem kávé, hanem kávéba való vitaminos kollagénpor, létezik több ízben is, ki lehet próbálni a vanília, a karamell, capuccino ízeket, de akár natúr is fogyaszthatjuk, ha ezeket az aromákat inkább mellőznénk.

Kis túlzással talán azt mondhatom, hogy kávézunk és szépülünk. Természetesen nem ajánlok márkát, nem javaslok weboldalt, hiszen nem reklám a célom, csak a piacon fellelhető kávékollagének kipróbálására szeretném bátorítani a kedves olvasókat.

Csak válasszunk egy terméket, ízt és tegyük bele a napi kávékollagén adagot a kedvenc kávénkba és élvezzük annak jótékony hatásait.

Tapasztalatom az, hogy a termék (több márkát is kipróbáltam) nem rontja el a kávénk ízét, nem érezhető mellékíz, sőt, nekem még finomabbá és krémesebbé tette a csésze feketémet, bármelyik verziót is kóstoltam.

Ha valaki nem kávézik, akkor érdemes a natúr vitaminos fajtát választania és esetleg turmixba, gyümölcslébe keverve elfogyasztania. Jó szépülést kívánok!

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.