Menü

A rossz vérkeringés tünetei

A rossz vérkeringésnek számtalan súlyos egészségügyi következménye lehet, hiszen a vérkeringés sérülésével, gyengülésével nem jutnak el a sejtekhez a létfontosságú tápanyagok, illetve az oxigén. Milyen jelek esetén gyanakodjunk rossz vérkeringésre?

A nem megfelelő vérkeringésnek sok oka lehet, például krónikus betegségek (cukorbetegség, artheroszklerózis stb.), dohányzás vagy túlsúly. Ha az alábbi jeleket tapasztaljuk magunkon, érdemes orvossal konzultálni, mert a rossz vérkeringésnek súlyos szövődményei lehetnek, többek között stroke vagy szívroham.

Lábdagadás

A lábak ödémásodása sok problémára utalhat, például arra, hogy túl sokáig állunk vagy ülünk egy helyben, esetleg túl sok sót fogyasztunk, a hölgyeknél pedig a PMS egyik tünete is lehet. Ezekben az esetekben azonban a lábdagadás viszonylag hamar elmúlik. Ha viszont a panasz régebb óta fennáll, az a rossz vérkeringésre is utalhat. A vérkeringés romlása miatt ugyanis a vese nem tudja megfelelően ellátni a feladatát, vagyis nem tudja elszállítani a felesleges folyadékot, így az felgyülemlik a sejtek között.

Zsibbadás

Szintén jellemző tünet lehet a lábak és a kezek zsibbadása. Természetesen a zsibbadást okozhatja számos más probléma is, többek között például idegrendszeri betegségek, pajzsmirigyproblémák vagy tápanyaghiány. De az is zsibbadáshoz vezet, ha az idegekhez nem jut elegendő oxigén- és tápanyagdús vér.

Hideg végtagok

A véráramlás egyik feladata, hogy a test megfelelő hőmérsékletet fenntartsa. Ha a vérkeringés sérül, a végtagok kihűlnek (a szervezet ráadásul igyekszik a belső szervek hőmérsékletét szinten tartani). Szintén a végtagok, a kezek és a lábak kihűlését okozhatja a pajzsmirigy nem megfelelő működése vagy a Raynaud-szindróma .

Gyengeség és fáradékonyság

Természetesen nagyon sok dolog állhat annak hátterében, hogy állandóan gyengének és fáradtnak érezzük magunkat, például a depresszió , a nem megfelelő étkezési szokások, az alváshiány, a stressz, a vitaminhiány. Azonban a vérkeringés sérülése azt is okozhatja, hogy az izmokhoz sem jut elegendő oxigéndús vér, ez pedig azzal jár együtt, hogy még a legkisebb feladatot sem tudjuk végrehajtani kifáradás nélkül.

Állandó betegeskedés

A gyenge vérkeringés erőteljesen hat az immunrendszerre is, mert a betegségek elkerüléséhez és legyőzéséhez szükséges vitaminok, ásványi anyagok sem jutnak el a rendeltetési helyükre.

A rossz vérkeringés egyik jele lehet tehát az, ha könnyebben betegszünk meg, nehezebben gyógyulunk, és a sebek, horzsolások gyógyulása is hosszabb ideig tart.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.