Mikor mondjuk, hogy valaki kávéfüggő?
- Dátum: 2023.03.29., 18:53
- Martinka Dia
- képek:pexels.com, pixabay.com
Eszembe jutott az a vicc, mikor valakit megkérdeztek: „meghalnál, ha egy nap nem ihatnál kávét? Én nem, de te lehet!” Viccen kívül mikor mondhatjuk valakire, hogy kávéfüggő és milyen hatásokkal jár?
A reggeli kávé elfogyasztása bizony a napi rituálénk része, napindító tevékenységünk, berögzült szokásunk, kellemes élénkítő italunk sokak napi rendjéből nem hiányozhat.
Vajon a hatása, az íze, a megszokás miatt fogyasztjuk?

Tanulmányok szerint a napi 1-2 csésze közötti kávé elfogyasztása nem káros, sőt, kedvező hatással van a szív- és érrendszerre, tehát kijelenthetjük, hogy a rendszeres, de mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szervezetünkre.
Mikor beszélünk azonban függőségről?
Valószínűleg nem az 1-2 csésze kávé esetén. Amikor már túl sokra vágyunk belőle, vagy ha tényleg nem tudunk egy napot, vagy egy reggelt elképzelni nélküle, akkor már elgondolkodhatunk azon, hogy függőségről beszéljünk-e.
Számít a kávé fajtája, erőssége is, nem mindegy, hogy egy gyengébben elkészített tejeskávéról, capuccinóról beszélünk-e, vagy netán egy erősebb presszókávéról. Próbáljuk megfigyelni, milyen hatással van ránk, ha nem kapjuk meg a megfelelő koffein adagunkat, ez sokmindent elárul arról rólunk.
Természetesen annak is szem előtt kell tartania a mértéket, aki egészséges, de azoknak mindenképp, akiknek alapbetegségük, magas vérnyomásuk van.
A kávéfüggőség mindenkinél csak egy kellemesnek ígérkező szokásként indul, senki sem későbbi függőség céljából kezd el kávézni, ám a mértékletesség betartása nélkül gyorsan válhatunk a koffein rabjává.

A koffein függőségnek több mellékhatása van, amelyeket kevesen ismernek, ilyen például, hogy növeli a csontritkulás kockázatát, növelheti a vérnyomást, vízhajtó hatása révén öregíti a bőrt, vércukorszint – ingadozása miatt pedig a súlygyarapodás is a számlájára írható, mégis a legfontosabb mindezek mellett hogy, magas pulzust- és vérnyomást, remegést, izgalmi állapotot, szapora illetve gyenge légzést okozhat.
Az elvonási tünetek pedig fejfájással, fáradtsággal, ingerlékenységgel járnak.
A gyerekek nem kávéznak, ám számos üdítőital tartalmaz koffeint, ami rájuk nézve rendkívül veszélyes, hiszen ők jóval érzékenyebbek a felnőtteknél, náluk a koffein viselkedési- és figyelemzavarok kialakulását válthatja ki.
Természetesen senkinek sem akarjuk azt mondani, hogy le kell mondania a kedvenc kávéjáról, mindössze annyit tanácsolunk, hogy tartsunk mértéket, keressük a koffeinmentes változatokat, csökkentsük a napi adagot, vagy váltsuk ki zöldteával, teával.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?