Borsófehérje: hogyan használhatod, és egyáltalán mire jó?
- Dátum: 2023.04.29., 16:43
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- borsófehérje, edzés, energia, étkezés, fehérje, növény, protein, tápanyag, vitamin
Fehérjeport rengeteg különböző forrásból elő lehet állítani. Miért érdemes növényi forrásból származó fehérjét fogyasztani? Mik a borsóból készülő fehérjepor fogyasztásának előnyei és hogyan tudod felhasználni a borsófehérjét a sütéshez, főzéshez is? Megtudhatod a cikkből!
Fehérjeport rengeteg különböző forrásból elő lehet állítani. Legelőször az 50-es években, Amerikában kezdtek el fehérjeporokat árusítani: ezeket a koncentrátumokat szójalisztből, majd később tojásból és kazeinből (tejfehérje) nyerték ki. A tejsavóra hosszú időkön át csak a sajtgyártás használhatatlan melléktermékeként tekintettek, és csak a 90-es években vált elképesztően népszerűvé fehérjepor formájában. Napjainkban egyre inkább elterjednek a növényi forrásból származó fehérjék, ilyen a borsófehérje is, ami számos okból jobb, egészségesebb választás az állati eredetű fehérjéknél.

Mi az a borsófehérje?
A borsófehérje egy 100%-ban növényi eredetű táplálékkiegészítő, ami tápértékét, emészthetőségét tekintve is kiemelkedik a növényi fehérjék közül. A borsófehérje előállítási folyamata nem túl bonyolult. A szárított sárgaborsót először finom porrá őrlik, majd víz hozzáadásával eltávolítják belőle a keményítőt és a rostot, így ami marad az a fehérje, a vitaminok és az ásványi anyagok, paszta formájában. Ezt a pasztát szárítják és őrlik tovább, hogy porított, magasan koncentrált borsófehérje jöjjön létre.
Kevesen tudják, ezért érdemes itt megemlíteni, hogy a sárgaborsó mint termés nem is létezik. A zöldborsó héját lehántják (a legvékonyabb héjától is megfosztják), megszárítják, és így lesz sárga színű a borsó. Félgömb alakját annak köszönheti, hogy a szárítás és a tisztítás hatására természetes módon szétesik két lencse formájú részre. Ebből eredően feles borsónak is nevezik.
Miért válassz inkább növényi fehérjeport, például borsófehérjét?
Habár a tejsavófehérje még mindig uralni látszik a piacot, egyre több sportoló vagy szimplán csak egészségtudatos ember választ növényi fehérjét. Ennek számos oka van: például az, hogy ma már a tudományos kutatásoknak köszönhetően is tudjuk, a növényi fehérjékkel ugyanolyan hatékonyan lehet izmot építeni és erőt növelni, mint az állati fehérjékkel. Emellett a tejsavóhoz és egyéb állati fehérjékhez nagyon sok mellékhatás köthető, úgymint allergiás reakciók, máj- és veseproblémák, ízületi fájdalmak, fejfájás, izomgörcsök, puffadás és egyéb emésztőrendszeri panaszok.

Sokan egyszerűen nem is tudnak arról, hogy a tejsavóból készült fehérjepor, illetve egyéb tejtermékek miatt szenvednek olyan gyakran emésztőrendszeri problémáktól. Pedig ez egyáltalán nem számít ritkaságnak, figyelembe véve, hogy a felnőtt lakosság nagyjából kétharmada laktózérzékeny! (Nem árt tudni, hogy még a „laktózmentes” készítményekben is van egy kevés laktóz.) Előfordulhat az is, hogy valaki nem a laktózra, hanem a tejfehérjére, vagyis kazeinra allergiás.
Hogyan lehet felhasználni a borsófehérjét?
Amennyiben korábban már használtál valamilyen, nem növényi eredetű fehérjeport, például tejsavófehérjét, akkor jó hírünk van számodra. A borsófehérje pontosan ugyanúgy, ugyanolyan célokra használható fel, mint a tejsavófehérje vagy bármelyik másik fehérjepor!
A legegyszerűbb elkészítési mód az, ha a csomagoláson szereplő utasításokat követve összekevered vízzel vagy növényi tejjel – ezután azonnal fogyaszthatod is. Persze ha natúr borsófehérjéről van szó (amilyen a Netamin Natúr Borsó fehérje is), akkor nem árt előbb ízesíteni, például mézzel, kakaóval vagy fahéjjal, de össze is turmixolhatod bármilyen gyümölccsel – ideális edzés utáni regeneráló, fehérjedús italnak. A borsófehérjének nagyon enyhe íze van (ne borsópürére gondolj, hanem picit „földes” ízre), textúrája pedig selymesebb, kevésbé karcos vagy „krétás”, mint egyéb növényi fehérjéké, pl. a kenderé. Kifejezetten könnyen keveredik vízzel vagy más folyadékkal.

A natúr borsófehérje igazi erőssége leginkább abban rejlik, hogy sütéshez és főzéshez, édes és sós ételekhez, meleg vagy hideg receptekhez egyaránt remekül felhasználható. Érdemes kicsit kísérletezned vele, hogy megtaláld a neked legjobban tetsző recepteket. Általános szabályként elmondható, hogy bármilyen hagyományos receptben helyettesítheted a szükséges liszt 1/3-át fehérjeporral, de egyes esetekben akár az összes lisztet lecserélheted ízesítetlen borsófehérjére.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.