Menü

Borsófehérje: hogyan használhatod, és egyáltalán mire jó?

Fehérjeport rengeteg különböző forrásból elő lehet állítani. Miért érdemes növényi forrásból származó fehérjét fogyasztani? Mik a borsóból készülő fehérjepor fogyasztásának előnyei és hogyan tudod felhasználni a borsófehérjét a sütéshez, főzéshez is? Megtudhatod a cikkből!

Fehérjeport rengeteg különböző forrásból elő lehet állítani. Legelőször az 50-es években, Amerikában kezdtek el fehérjeporokat árusítani: ezeket a koncentrátumokat szójalisztből, majd később tojásból és kazeinből (tejfehérje) nyerték ki. A tejsavóra hosszú időkön át csak a sajtgyártás használhatatlan melléktermékeként tekintettek, és csak a 90-es években vált elképesztően népszerűvé fehérjepor formájában. Napjainkban egyre inkább elterjednek a növényi forrásból származó fehérjék, ilyen a borsófehérje is, ami számos okból jobb, egészségesebb választás az állati eredetű fehérjéknél.

Mi az a borsófehérje?

A borsófehérje egy 100%-ban növényi eredetű táplálékkiegészítő, ami tápértékét, emészthetőségét tekintve is kiemelkedik a növényi fehérjék közül. A borsófehérje előállítási folyamata nem túl bonyolult. A szárított sárgaborsót először finom porrá őrlik, majd víz hozzáadásával eltávolítják belőle a keményítőt és a rostot, így ami marad az a fehérje, a vitaminok és az ásványi anyagok, paszta formájában. Ezt a pasztát szárítják és őrlik tovább, hogy porított, magasan koncentrált borsófehérje jöjjön létre.

Kevesen tudják, ezért érdemes itt megemlíteni, hogy a sárgaborsó mint termés nem is létezik. A zöldborsó héját lehántják (a legvékonyabb héjától is megfosztják), megszárítják, és így lesz sárga színű a borsó. Félgömb alakját annak köszönheti, hogy a szárítás és a tisztítás hatására természetes módon szétesik két lencse formájú részre. Ebből eredően feles borsónak is nevezik.

Miért válassz inkább növényi fehérjeport, például borsófehérjét?

Habár a tejsavófehérje még mindig uralni látszik a piacot, egyre több sportoló vagy szimplán csak egészségtudatos ember választ növényi fehérjét. Ennek számos oka van: például az, hogy ma már a tudományos kutatásoknak köszönhetően is tudjuk, a növényi fehérjékkel ugyanolyan hatékonyan lehet izmot építeni és erőt növelni, mint az állati fehérjékkel. Emellett a tejsavóhoz és egyéb állati fehérjékhez nagyon sok mellékhatás köthető, úgymint allergiás reakciók, máj- és veseproblémák, ízületi fájdalmak, fejfájás, izomgörcsök, puffadás és egyéb emésztőrendszeri panaszok.

Sokan egyszerűen nem is tudnak arról, hogy a tejsavóból készült fehérjepor, illetve egyéb tejtermékek miatt szenvednek olyan gyakran emésztőrendszeri problémáktól. Pedig ez egyáltalán nem számít ritkaságnak, figyelembe véve, hogy a felnőtt lakosság nagyjából kétharmada laktózérzékeny! (Nem árt tudni, hogy még a „laktózmentes” készítményekben is van egy kevés laktóz.) Előfordulhat az is, hogy valaki nem a laktózra, hanem a tejfehérjére, vagyis kazeinra allergiás.

Hogyan lehet felhasználni a borsófehérjét?

Amennyiben korábban már használtál valamilyen, nem növényi eredetű fehérjeport, például tejsavófehérjét, akkor jó hírünk van számodra. A borsófehérje pontosan ugyanúgy, ugyanolyan célokra használható fel, mint a tejsavófehérje vagy bármelyik másik fehérjepor!

A legegyszerűbb elkészítési mód az, ha a csomagoláson szereplő utasításokat követve összekevered vízzel vagy növényi tejjel – ezután azonnal fogyaszthatod is. Persze ha natúr borsófehérjéről van szó (amilyen a Netamin Natúr Borsó fehérje is), akkor nem árt előbb ízesíteni, például mézzel, kakaóval vagy fahéjjal, de össze is turmixolhatod bármilyen gyümölccsel – ideális edzés utáni regeneráló, fehérjedús italnak. A borsófehérjének nagyon enyhe íze van (ne borsópürére gondolj, hanem picit „földes” ízre), textúrája pedig selymesebb, kevésbé karcos vagy „krétás”, mint egyéb növényi fehérjéké, pl. a kenderé. Kifejezetten könnyen keveredik vízzel vagy más folyadékkal.

A natúr borsófehérje igazi erőssége leginkább abban rejlik, hogy sütéshez és főzéshez, édes és sós ételekhez, meleg vagy hideg receptekhez egyaránt remekül felhasználható. Érdemes kicsit kísérletezned vele, hogy megtaláld a neked legjobban tetsző recepteket. Általános szabályként elmondható, hogy bármilyen hagyományos receptben helyettesítheted a szükséges liszt 1/3-át fehérjeporral, de egyes esetekben akár az összes lisztet lecserélheted ízesítetlen borsófehérjére.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.