Borsófehérje: hogyan használhatod, és egyáltalán mire jó?
- Dátum: 2023.04.29., 16:43
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- borsófehérje, edzés, energia, étkezés, fehérje, növény, protein, tápanyag, vitamin
Fehérjeport rengeteg különböző forrásból elő lehet állítani. Miért érdemes növényi forrásból származó fehérjét fogyasztani? Mik a borsóból készülő fehérjepor fogyasztásának előnyei és hogyan tudod felhasználni a borsófehérjét a sütéshez, főzéshez is? Megtudhatod a cikkből!
Fehérjeport rengeteg különböző forrásból elő lehet állítani. Legelőször az 50-es években, Amerikában kezdtek el fehérjeporokat árusítani: ezeket a koncentrátumokat szójalisztből, majd később tojásból és kazeinből (tejfehérje) nyerték ki. A tejsavóra hosszú időkön át csak a sajtgyártás használhatatlan melléktermékeként tekintettek, és csak a 90-es években vált elképesztően népszerűvé fehérjepor formájában. Napjainkban egyre inkább elterjednek a növényi forrásból származó fehérjék, ilyen a borsófehérje is, ami számos okból jobb, egészségesebb választás az állati eredetű fehérjéknél.

Mi az a borsófehérje?
A borsófehérje egy 100%-ban növényi eredetű táplálékkiegészítő, ami tápértékét, emészthetőségét tekintve is kiemelkedik a növényi fehérjék közül. A borsófehérje előállítási folyamata nem túl bonyolult. A szárított sárgaborsót először finom porrá őrlik, majd víz hozzáadásával eltávolítják belőle a keményítőt és a rostot, így ami marad az a fehérje, a vitaminok és az ásványi anyagok, paszta formájában. Ezt a pasztát szárítják és őrlik tovább, hogy porított, magasan koncentrált borsófehérje jöjjön létre.
Kevesen tudják, ezért érdemes itt megemlíteni, hogy a sárgaborsó mint termés nem is létezik. A zöldborsó héját lehántják (a legvékonyabb héjától is megfosztják), megszárítják, és így lesz sárga színű a borsó. Félgömb alakját annak köszönheti, hogy a szárítás és a tisztítás hatására természetes módon szétesik két lencse formájú részre. Ebből eredően feles borsónak is nevezik.
Miért válassz inkább növényi fehérjeport, például borsófehérjét?
Habár a tejsavófehérje még mindig uralni látszik a piacot, egyre több sportoló vagy szimplán csak egészségtudatos ember választ növényi fehérjét. Ennek számos oka van: például az, hogy ma már a tudományos kutatásoknak köszönhetően is tudjuk, a növényi fehérjékkel ugyanolyan hatékonyan lehet izmot építeni és erőt növelni, mint az állati fehérjékkel. Emellett a tejsavóhoz és egyéb állati fehérjékhez nagyon sok mellékhatás köthető, úgymint allergiás reakciók, máj- és veseproblémák, ízületi fájdalmak, fejfájás, izomgörcsök, puffadás és egyéb emésztőrendszeri panaszok.

Sokan egyszerűen nem is tudnak arról, hogy a tejsavóból készült fehérjepor, illetve egyéb tejtermékek miatt szenvednek olyan gyakran emésztőrendszeri problémáktól. Pedig ez egyáltalán nem számít ritkaságnak, figyelembe véve, hogy a felnőtt lakosság nagyjából kétharmada laktózérzékeny! (Nem árt tudni, hogy még a „laktózmentes” készítményekben is van egy kevés laktóz.) Előfordulhat az is, hogy valaki nem a laktózra, hanem a tejfehérjére, vagyis kazeinra allergiás.
Hogyan lehet felhasználni a borsófehérjét?
Amennyiben korábban már használtál valamilyen, nem növényi eredetű fehérjeport, például tejsavófehérjét, akkor jó hírünk van számodra. A borsófehérje pontosan ugyanúgy, ugyanolyan célokra használható fel, mint a tejsavófehérje vagy bármelyik másik fehérjepor!
A legegyszerűbb elkészítési mód az, ha a csomagoláson szereplő utasításokat követve összekevered vízzel vagy növényi tejjel – ezután azonnal fogyaszthatod is. Persze ha natúr borsófehérjéről van szó (amilyen a Netamin Natúr Borsó fehérje is), akkor nem árt előbb ízesíteni, például mézzel, kakaóval vagy fahéjjal, de össze is turmixolhatod bármilyen gyümölccsel – ideális edzés utáni regeneráló, fehérjedús italnak. A borsófehérjének nagyon enyhe íze van (ne borsópürére gondolj, hanem picit „földes” ízre), textúrája pedig selymesebb, kevésbé karcos vagy „krétás”, mint egyéb növényi fehérjéké, pl. a kenderé. Kifejezetten könnyen keveredik vízzel vagy más folyadékkal.

A natúr borsófehérje igazi erőssége leginkább abban rejlik, hogy sütéshez és főzéshez, édes és sós ételekhez, meleg vagy hideg receptekhez egyaránt remekül felhasználható. Érdemes kicsit kísérletezned vele, hogy megtaláld a neked legjobban tetsző recepteket. Általános szabályként elmondható, hogy bármilyen hagyományos receptben helyettesítheted a szükséges liszt 1/3-át fehérjeporral, de egyes esetekben akár az összes lisztet lecserélheted ízesítetlen borsófehérjére.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.
Egy különleges gyümölcs, a földicseresznye
A papírszerű burokba rejtett physalis igazi különlegesség egyszerre látványos, ízletes és egészséges. Ez a narancssárga bogyó nemcsak a tányéron mutat jól, hanem szervezetünk számára is értékes támogatást nyújt.
Földialma vagy másik nevén csicsóka, te ismered?
Nem mindenkinek lehet ismerős a földialma kifejezés, de ha azt mondom, hogy csicsóka, akkor biztosan sokaknak beugrik ez a remek konyhakerti növény.