Miért egyél banánt?
- Dátum: 2023.05.23., 05:51
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- baktérium, banán, diéta, egészség, flavonoid, gyomor, gyümölcs, reflux, rost, szervezet
A banán értékes tápanyagtartalma miatt-aminosavak, keményítő, vitaminok és ásványi anyagok, flavonoidok-egyértelműen a változatosan összeállított étrend egyik fontos gyümölcsének tekinthető. Kiváló természetes energiaforrás, ráadásul egész évben hozzá tudsz jutni.
A banán ugyan kalóriadús gyümölcs, de kevés zsírt tartalmaz. Ugyanakkor igen gazdag jótékony hatású antioxidánsokban, ásványi anyagokban és vitaminokban.
Sok olyan polifenol antioxidánst tartalmaz, mint a lutein, a zeaxantin, az alfa-és a béta-karotin. Ezek az anyagok védik a szervezetet az oxigén szabad gyökök, valamint a reaktív oxigén származékok hatása ellen, melyeknek óriási szerepük van az öregedés és bizonyos betegségek kialakulásában.

Szénhidrát
A banán húsa könnyen emészthető. Fruktózt és szacharózt tartalmaz, melyek fogyasztás után azonnal energiával tölti fel a szervezetet, ezért fogyasztják előszeretettel a sportolók, és ezért iktatják be az alacsony súlyú gyermekek étrendjébe. 1-2 banán tréning előtti fogyasztása remek választás lehet, mivel extra energiát szolgáltat és stabilizálja vércukorszintet. Egy banán az edzések során fellépő izomgörcsök és az éjszakai lábikragörcs ellen is védelmet nyújt. A fogyókúrázóknak azonban óvatosan kell bánniuk vele.
Szénhidráttartalma 24,2g/100g, melynek egy részét az érett gyümölcs keményítő formájában tartalmazza. Glikémiás indexe közepes (50–70%), ezáltal nem emeli hirtelen a vércukorszintet. A cukorbetegek étrendjében a banán ma már nem tartozik a kifejezetten tiltott élelmiszerek közé, így alkalmanként kis mennyiségben ők is fogyaszthatják
Vitaminok, ásványi anyagok
A banánban megtalálható a kalcium, kálium, foszfor, vas, A-, B-, és C-vitamin, továbbá nyomelemeket, valamint a glukóz feldolgozásához szükséges enzimet is tartalmaz, mely enzim elősegíti az agyműködést. A banánban található enzim hatékonyabbá teszi a glukóz feldolgozását, márpedig azt mindenki tudja, hogy az agyunk a működéséhez csak glukózt használ. A banán fogyasztása tehát mindenki számára ajánlatos.

A flavonoidok egészségvédő és betegségmegelőző (antioxidáns, antikarcinogén, gyulladáscsökkentő) hatású természetes növényi hatóanyagok, ezek közül a banánban az úgynevezett miricetin található meg nagyobb mennyiségben.
A banán jó duzzanat csökkentésére, véd a II-es típusú cukorbetegség ellen, erősíti az idegrendszert, és segíti a fehérvérsejtek termelődését, köszönhetően magas B6 vitamin tartalmának. A B6-vitaminnak fontos szerepe van a vérszegénység és az ideggyulladás kezelésében, valamint csökkenti a hemocisztin szintet (ez az egyik oka a koszorúér-megbetegedésnek és különféle betegségek lefolyásána).
A gyümölcs továbbá kiváló C-vitamin forrás (100 grammonként kb 8,7 mg-ot tartalmaz). A C-vitaminban gazdag élelmiszerek fogyasztása pedig segíti a szervezetet a fertőzések és a szabad gyökök hatása elleni küzdelemben.
Tápértékét nagymennyiségű ásvány- és vitamintartalma határozza meg. A gyümölcsök közül szinte a legtöbb B-vitamint tartalmazza, és a benne levő enzimek miatt az „agy táplálékának“ nevezik. A banán bármely gyümölccsel kombinálható, és biztosítja a belek szabályos mozgását. Idősek számára különösen ajánlott a fogyasztása, akiknek a bélműködést tudatosan segíteni kell.

Rostok
Sok rostot tartalmaz, ezért kiválóan alkalmazható a székrekedés megelőzésére, mivel rendben tartja a bélműködést. A banán megnyugtató hatással van az emésztőrendszerre és segít visszaállítani az elveszett elektrolitok egyensúlyát hasmenés, hányás után.
A legtöbb gyümölcs-és zöldségféléhez hasonlóan a banán is szerepet játszik a szervezet lúgosításában, vagyis a megfelelő sav-bázis egyensúly fenntartásában.
A banán természetes savlekötő, megszünteti a savas refluxot és gyomorégést. A banán az egyetlen olyan gyümölcs, amely nyersen is fogyasztható anélkül, hogy a gyomorfekélyt súlyosbítaná, mert filmes bevonattal látja el a gyomrot maró savak ellen.
A banán gyomorfekély esetén is jótékony: megóv a gyomorfekélytől. Nem csupán olyan anyag található benne, amely működésbe hozza a gyomorban levő sejteket, hogy vastagabb nyálkahártyát képezzenek, hanem olyan proteáz-gátlókat is tartalmaz, amelyek segítenek eltávolítani a fekélyt okozó baktériumokat. A gyomorban nyálka választódik ki, hogy megvédje a gyomor falát a sav maró hatásától.

Ha ennek ellenére mégis megsérül a gyomorfal, akkor nagymértékben választódik ki nyálka és beágyazódik a kritikus részen. Sok esetben itt – amikor a szervezet nem képes tovább harcolni a támadással – fekély keletkezik. A banán sok esetben segíthete problémán, ugyanis bevonja és ellátja gyógyító hatással a sebet, ha a banánlével való ellátás folyamatos.
A vastagbélgyulladás ott jön létre, ahol gyakori a székrekedés, illetve sokáig nem ürülnek a belek. Ez akkor következik be, amikor kevés zöldségfélét fogyasztasz, illetve a téli hónapokban. A belekben szinte áll a félig megemésztett anyag, tovább bomlik, a torlódás következtében megtelnek a vastagbél redői, és megállnak.
Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes
Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.
Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?
Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.
A fermentálás újra hódít
Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.
Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei
A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.
Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis
Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.