Menü

A csend nagyon fontos egészség szempontból

Miért egészséges a csend? A teljes nyugalom fontos a test és a lélek számára, mégis sokan elfelejtik ezt. Mikor volt utoljára teljes csendben? Amikor sem az utca zaja, sem a mobiltelefon csörgése, sem a laptop figyelmeztető hangját nem hallotta? Amikor az összes környezeti zaj elnémult és az elme és a lélek pihent... Egyáltalán képes lenne élvezni ezt?

Az emberi agynak, a szervezetnek és nem utolsó sorban a pszichének is szüksége van pihenésre és kikapcsolódásra. Amíg a külvilágból zajok érkeznek, addig a test reagál rá és nem tudjuk elérni a teljes kikapcsolódást.

Már tanfolyamok is léteznek az éberség és meditációs állapot megértéséhez. A gyakorlatok alatt a pihenésre, a csendre kell fókuszálni. Az állandó zaj okozza a betegségeket.

Az EU-ban kb. 12000 ember hal meg amiatt, mert túl nagy zajnak vannak kitéve, 6,5 millióan küzdenek alvási zavarral a közlekedés okozta zaj miatt. Az utca zaja – akár ablakon keresztül is – állandó készenlétben tartja a szervezetet, inger, amire a szervezet azonnal reagálni akar. Tehát mondhatjuk, hogy a nagy zaj fárasztó.

A tartós nagy hangerő is stresszt okoz. Ez oda vezet, hogy a szervezet sok kortizolt termel. Ez a vércukorszintet és a zsíranyagcserét is befolyásolja. A tartósan magas kortizolszint szívbetegséget és magas vérnyomást eredményes, illetve a háttérben más káros szervi és testi folyamatok is zajlanak.

A kortizol minden sejtet károsít, az agyban elsősorban a hippocampust – mondja Joshua Grant, a lipcsei Max-Planck kognitív képességeket kutató Ideggyógyászati Intézet kutatója és tanára. Ahogy a szervezet – így a psziché is – negatívan reagál a zajra. Nézzük, hogy reagál a tökéletes csendre?

Végeztek egy olyan kutatást, hogy különböző zenei stílusok hogy hatnak a szívre, és a zenészekre. Megkérték a zenészeket, hogy a zenélés közti szünetekben tartsanak. A csend pillanatai valóban működtek, de nem csak kikapcsolódnak, hanem kreativitásra is ösztönöznek. Ha nincsenek külső ingerek, az agy – érdekes módon – kreatívvá válik. Ezt „alapértelmezett módú hálózatnak” hívják. Olyan kapcsolópontok összessége, amelyek mindig bekapcsolnak, amikor az emberek csendes pillanatokban szabadon engedik gondolataikat.

Az álmodozás nem időpazarlás!

Az álmodozás rendkívül fontos az agynak. Fejleszti a kreativitást. A rendszeres álmodozó jobb kognitív képességekkel rendelkezik és jobb a problémamegoldó képessége az átlagosnál. Amint megint tennivalót ad ezeknek az agyi régióknak, például ha képeket akar nézni, döntéseket hozni vagy zenét hallgatni, leállítja tevékenységét.

A csend pillanatai nemcsak a szívre, érrendszerre vannak jó hatással, de az intelligenciát is fejlesztik. A napközbeni pihenőidőben – ami sajnos egyre ritkábban fordul elő – élvezik az emberek az elfelejtett csendet. A kikapcsolást lehet tanulni, gyakorolni tudatosan. Lehet edzeni, csakúgy, mint egy izmot.

Például a jóga és a pilates szintén tud segíteni, hogy a test ilyenféle igényeit is újra ki tudjuk elégíteni, ugyanakkor ezek a gyakorlatok kiválóan tudják a stresszt ellensúlyozni.

Az önkéntelen emlékezet

Az önkéntelen emlékezet egy hirtelen villanás, amiből a múltunk egy korábbi részére nézünk vissza és ez az érzés olykor nagyon magával ragadó tud lenni. A kérdés, hogy honnét jönnek ezek? Hogyan keletkeznek? Ebben a cikkben az önkéntelen emlékek témáját járjuk körül.

Mentális egészség a mindennapokban

Március minden évben a mentális egészség hónapja. A szakmai szervezetek és közösségek ebből az alkalomból rendszeresen kampányokkal hívják fel a figyelmet a mentális egészség fontosságára és tudatosítására.

Így kezeld a nárcisztikust

Ne tűrjük, hanem kezeljük a nárcisztikust! Ez is lehetne a főcím, A nárcisztikus olyan személyiségtípus, amelyről számtalan könyvet és pszichológiai tanulmányt lehetne írni. Mi jellemzi ezt a személyiségtípust és hogyan lehet kezelni az ilyen embert?

A motiváció elvesztésének okai

A motiváció egy rendkívül összetett és sokrétű jelenség, amely számos biológiai, pszichológiai és környezeti tényezőt magában foglal. Az alábbiakban részletesebben is kifejtem a motiváció működését és a legfontosabb összetevőit.

Telefóbia: tényleg ennyire ijesztő egy hívás?

A telefonhívásoktól és a beszélgetésektől való félelem, azaz a telefóbia nem pusztán bogarasság, hanem a szociális szorongás egyik fajtája. Ezt az iszonyt a társas érintkezés különböző formái váltják ki, mint például enni, előadni vagy szerepelni mások előtt. Jelen esetben a riadtságot a jellegzetes, semmiből előtörő csörgés: a csengőhang, majd az azt követő kommunikáció váltja ki. Az idegesség skálája széles és színes: a finomabb zavartságtól és a bosszúságtól egészen a pánikolásig terjedhet.