Menü

A csend nagyon fontos egészség szempontból

Miért egészséges a csend? A teljes nyugalom fontos a test és a lélek számára, mégis sokan elfelejtik ezt. Mikor volt utoljára teljes csendben? Amikor sem az utca zaja, sem a mobiltelefon csörgése, sem a laptop figyelmeztető hangját nem hallotta? Amikor az összes környezeti zaj elnémult és az elme és a lélek pihent... Egyáltalán képes lenne élvezni ezt?

Az emberi agynak, a szervezetnek és nem utolsó sorban a pszichének is szüksége van pihenésre és kikapcsolódásra. Amíg a külvilágból zajok érkeznek, addig a test reagál rá és nem tudjuk elérni a teljes kikapcsolódást.

Már tanfolyamok is léteznek az éberség és meditációs állapot megértéséhez. A gyakorlatok alatt a pihenésre, a csendre kell fókuszálni. Az állandó zaj okozza a betegségeket.

Az EU-ban kb. 12000 ember hal meg amiatt, mert túl nagy zajnak vannak kitéve, 6,5 millióan küzdenek alvási zavarral a közlekedés okozta zaj miatt. Az utca zaja – akár ablakon keresztül is – állandó készenlétben tartja a szervezetet, inger, amire a szervezet azonnal reagálni akar. Tehát mondhatjuk, hogy a nagy zaj fárasztó.

A tartós nagy hangerő is stresszt okoz. Ez oda vezet, hogy a szervezet sok kortizolt termel. Ez a vércukorszintet és a zsíranyagcserét is befolyásolja. A tartósan magas kortizolszint szívbetegséget és magas vérnyomást eredményes, illetve a háttérben más káros szervi és testi folyamatok is zajlanak.

A kortizol minden sejtet károsít, az agyban elsősorban a hippocampust – mondja Joshua Grant, a lipcsei Max-Planck kognitív képességeket kutató Ideggyógyászati Intézet kutatója és tanára. Ahogy a szervezet – így a psziché is – negatívan reagál a zajra. Nézzük, hogy reagál a tökéletes csendre?

Végeztek egy olyan kutatást, hogy különböző zenei stílusok hogy hatnak a szívre, és a zenészekre. Megkérték a zenészeket, hogy a zenélés közti szünetekben tartsanak. A csend pillanatai valóban működtek, de nem csak kikapcsolódnak, hanem kreativitásra is ösztönöznek. Ha nincsenek külső ingerek, az agy – érdekes módon – kreatívvá válik. Ezt „alapértelmezett módú hálózatnak” hívják. Olyan kapcsolópontok összessége, amelyek mindig bekapcsolnak, amikor az emberek csendes pillanatokban szabadon engedik gondolataikat.

Az álmodozás nem időpazarlás!

Az álmodozás rendkívül fontos az agynak. Fejleszti a kreativitást. A rendszeres álmodozó jobb kognitív képességekkel rendelkezik és jobb a problémamegoldó képessége az átlagosnál. Amint megint tennivalót ad ezeknek az agyi régióknak, például ha képeket akar nézni, döntéseket hozni vagy zenét hallgatni, leállítja tevékenységét.

A csend pillanatai nemcsak a szívre, érrendszerre vannak jó hatással, de az intelligenciát is fejlesztik. A napközbeni pihenőidőben – ami sajnos egyre ritkábban fordul elő – élvezik az emberek az elfelejtett csendet. A kikapcsolást lehet tanulni, gyakorolni tudatosan. Lehet edzeni, csakúgy, mint egy izmot.

Például a jóga és a pilates szintén tud segíteni, hogy a test ilyenféle igényeit is újra ki tudjuk elégíteni, ugyanakkor ezek a gyakorlatok kiválóan tudják a stresszt ellensúlyozni.

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

A biztonság illúziója: Mire fókuszáljunk a bizonytalan világban?

A mindennapok kiszámíthatatlansága óhatatlanul ránk telepszik. Egy járvány, egy hirtelen élethelyzet vagy éppen egy múltbéli esemény következménye elég ahhoz, hogy összeomoljon az a lét, amit addig megkérdőjelezhetetlennek hittünk. Munkahelyek, kapcsolatok és tervek hullhatnak szét egyik napról a másikra, és ilyenkor válik világossá, hogy sokszor nem valódi biztonságban, hanem annak illúziójában éltünk.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.

A felnőttkori barátságok kihívásai és lehetőségei

A gyermekkori és a serdülőkori haverságok gyakran a spontaneitásról és a gondtalan időtöltésről szólnak. Az iskola vagy a szomszédság automatikusan biztosítják a folyamatos interakciót, amelyből mély kötelékek születhetnek. Felnőttkorba lépve azonban a viszonyok természete átalakul, és mind az újak építése, mind a régiek megtartása nehezebbé válik.

A féltékenység pszichológiája: okok, következmények és megoldási lehetőségek

A féltékenység egy rendkívül összetett érzelem, amely egyszerre tartalmazhat félelmet, dühöt, szomorúságot és szorongást. Lényege az, hogy valaki veszélyben érzi a kapcsolatát vagy a helyét egy számára fontos ember életében. Bár gyakran a párkapcsolatokban jelenik meg, nem kizárólag ezekre korlátozódik: testvérek, barátok, kollégák között is előfordulhat.