Menü

Kertészkedés, mint testedzés

Amikor a szüleimnek megemlítem, hogy sportolhatnának, biciklizhetnének, sétálhatnának többet, mindig azt a választ kapom, hogy a kertészkedés az ő testedzésük. S valójában nem is elhanyagolandó mozgás.

Manapság már a lakosság nagyobb része városokban él, lakótelepeken lakik, egyre távolabb a természettől, pedig a természettel való kapcsolatnak nagyon sok előnye van, mind fizikai, mind mentális egészségünk szempontjából.

Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a kert jelentősen hozzájárulhat az egészségünkhöz és a jó közérzetünkhöz, valamint a mentális állapotunkat is javítja.

A kertészkedés fizikai munka, mely egyben testmozgás is, mely jó hatással van a testünkre, csökken tőle a túlsúly, nő az állóképesség. A kerti munkák minimum 30-40 percig tartanak, de lehet egy vagy több óra is.

A kertészkedés egyben egy egészségesebb étrendet is jelent, hiszen az élelmiszer-termelés magával hozza a nagyobb zöldség és gyümölcs fogyasztást, ebből kétségtelenül többet esznek a kertészkedők.

Arról nem is beszélve, hogy az általunk termesztett növények sokkal finomabbak, mint a bolti, nagyüzemi termékek.

Még ennél is nagyobb előny, hogy a kertészkedés kifejezetten javíthatja az emberek hangulatát. Nemcsak testedzésnek megfelelő, hanem stresszoldó tevékenységnek is, ahol az ember szabad levegőn van, oldódik a feszültsége, nyugalmat és csendet találhat, ezáltal mondhatjuk, hogy mentális haszna is van. Csökkenti a depresszió tüneteit, fokozza a koncentrációt.

Idősebb korban különösen fontos, hogy fizikailag aktívak maradjunk, ebben a kertészkedés sokat tud segíteni, ezt látom is a szüleimen.

Megemlíthető, hogy a kinti munka kiváló D-vitamin-forrás, hiszen lehetővé teszi, hogy sok D-vitamint tudunk felvenni bőrünkön keresztül, ami erősíti a csontokat és az immunrendszert.

Hogy javítja a kertészkedés az agyi funkciókat?

Nos, a kognitív funkciók javulása kapcsolódik a kerthez, hiszen gondolkodást, tervezést igényel a kerti munka, ez pedig serkenti az agyi funkciókat, a memóriát, a demencia elleni küzdelmet.

Az egész napos ülőmunka, a városi zaj után mindenkinek jól esik a friss levegőn tartózkodni, egészséges könnyed mozgást végezni, élvezni a napsütést. A kerti teendők ezt pont meg tudják adni mindenkinek, aki a szabad levegőn való tartózkodás e módját választja.

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.