Menü

Mit jelent a ruhapszichológia?

Azt tartják, hogy már a reggeli öltözködés meghatározza a hangulatunkat, vagy épp fordítva a hangulatunk határozza meg, milyen színű ruhát választunk magunknak és ezzel eldőlhet, milyen nap vár ránk. Így működik a ruhapszichológia. Mit is jelent ez pontosan?

Az öltözködés pszichológiája érdekes téma lehet azoknak, akiket foglalkoztat megjelenésük és annak hatása. Hozzáértők szerint az emberek mentális állapotát, hangulatát és észlelését az öltözetük nagyban befolyásolhatja.

Régóta közismert tény, hogy a ruháink, az otthonunk, az autónk, de még a telefonunk is több csupán praktikus eszköznél, ezek az önkifejezés formái, hiszen sokat elárulhatnak rólunk, a társadalomban betöltött szerepeinkről, státuszunkról, csoporttagságainkról, személyiségünkről, személyes tulajdonságainkról. A ruháinkkal, öltözetünkkel, kiegészítőinkkel szimbolikus jeleket küldhetünk a környezetünknek arról, miként lássanak bennünket.

Az öltözködésünk nagy hatással lehet arra, hogy a többiek milyennek látnak minket, hiszen ruháink egyben üzenetet is hordoznak. Kifejezik hangulatunkat, érzéseinket, s természetesen nem kell méregdrága holmikra gondolnunk, vagy az éppen aktuális divat szerinti szettekre, elég, ha stílusosan öltözködünk, ha megtaláljuk a saját énünket, melyben jól érezzük magunkat és magabiztosnak.

Mi a helyzet a színekkel?

A pszichológusok szerint a fekete szín, valamint az ingek, blúzok, kosztümök és blézerek viselése magabiztosabbá tesz minket, a fekete egyfajta hivatalos szín, intelligenciát kölcsönöz megjelenésünknek.

A szakemberek a vörös színnek is nagy jelentőséget tulajdonítanak, vonzóvá teszi viselőjét, felkelti mások figyelmét és érdeklődését, magabiztosságot sugároz.

Az új ruháknak is hatása van a napunkra, hiszen önbizalmat adnak, új erővel vérteznek fel, az újdonság varázsával hatnak.

Mi az, ami negatívan hat?

A túl sok kiegészítő és ékszer viszont inkább bizonytalanságot tükröz, a mélyen dekoltált felsők pedig kihívóak, a hatalomvágyat szimbolizálják.

Az áhított munkához való öltözködés hozzásegíthet a jobb megítéléshez, a jobb teljesítményhez, s ezáltal a munka megszerzéséhez, gondoljunk csak egy állásinterjúra.

Olykor egy megfelelő öltözködésen, egy-két meghatározó ruhadarabon múlik, hogy növeljük önbizalmunkat, természetesen hiába egy megfelelő öltözet, az még nem kompenzálja a képességek hiányát!

Sokan a márkák rabjai!

Rengeteg olyan nőt látni, aki csak márkás ruhadarabokat vásárol, melyeken látszik a logó, ezzel pedig nem kifejezni, hanem inkább kompenzálni akarnak valamit.

A teljesen semleges színek, például a fehér a rejtőzködést, vagy az eltűnést segítik, önbizalmi problémákra utalhat, az állandóan nadrágban megjelenő hölgyek pedig sokszor úgy érzik, hogy szexualitásukat el kell nyomniuk ahhoz, hogy érvényesülni tudjanak a társadalomban, ez számukra a nőiesség elnyomása, egyfajta menekülés, védekezés.

Úgy tűnik az elemzésekből kiderül, hogy több mindent elárul rólunk a ruházatunk, mint gondolnánk, tükrözi a személyiségünket, érzelmi állapotunkat, félelmeinket. Érdemes elgondolkodnunk az öltözködésünk efféle megreformálásán, átalakításán. Csak bátran!

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.