Miről árulkodik a bioritmus?

A Föld minden évben megtesz egy kört a Nap körül és minden nap alatt körbefordul a saját tengelye körül – ezalatt mi, a Földön érzékeljük az év leforgását, a hónapok váltakozását, a nappalok és az éjszakák kezdetét. Mind a világegyetemben, mint a természetben, sőt, az emberi szervezetben is megfigyelhető egy láthatatlan óra működése - különböző, periodikusan ismétlődő jelenségek határozzák meg életfolyamatainkat.

Minden emberre jellemző – természetesen az általa választott munkahely függvényében – egy adott, egyedi napirend felépítése. Rendszerint minden nap ugyanabban az időpontban ébredünk fel, reggelizünk, ugyanazokban az órákban vagyunk aktívak a munkában, ugyanakkor ebédelünk, majd pihenünk meg a jóllakottság kellemes, álmosító érzésével. Megszokott napi tevékenységeinket, aktív és passzív szabadidős elfoglaltságainkat is menetrend szerint végezzük anélkül, hogy észrevennénk, hogy egy láthatatlan biológiai óra ketyeg bennünk.

Gondoljuk csak át! Nap mint nap ugyanabban az időpontban esik jól az étkezés, a szabadidős sport, a zenehallgatás vagy egy izgalmas könyv elolvasása. Ugyanabban az időpontban fáradunk el és hajtjuk fejünket nyugovóra, ha pedig bármilyen okból kifolyólag felborul a napirendünk, cserélődnek az alapvető, jól megszokott feladatok, nem csak stresszesek leszünk, hanem az életünket meghatározó bioritmus is felborul.

Nem csak a napirend az életünket átfogó bioritmus része: az alvás és az ébrenlét váltakozó ciklusai mellett a bioritmus részét képzi a hormontermelődés, a testhőmérséklet és a vérnyomás változása és az immunrendszer működése is. Ha kiegyensúlyozott életet élünk, élvezhető, kellemesen rutinszerű mindennapokban, a bioritmus különböző fizikai, szellemi és biológiai ritmusai harmóniában vannak egymással. Minden egyes ritmus más-más hosszúságú: egyesek néhány másodperc vagy óra alatt lezajlanak, mások egy napig vagy egy hónapig is eltarthatnak.

A bioritmusunkat könnyebb felborítani, mint gondolnánk: valamilyen külső hatásnak köszönhetően elmarad az ebéd, hirtelen megterhelő kihívás áll elénk, nem sikerül elaludnunk a szokásos időben, majd később már nem leszünk álmosak – alkalmilag bármilyen hatás felboríthatja a napirendünket. Gondoljunk néhány hétköznapi példára: az esti szórakozás elhúzódott, vagy egy nagyobb külföldi utazás esetén néhány óra időeltolással landolt a repülőgépünk. A szervezet körülbelül 6 órányi alkalmi eltérést tud egyszerre feldolgozni, amelyet egy hosszabb alvás könnyen helyre billent. Az alkalmi bioritmus felborítással nincs probléma, hamarosan túltesszük rajta magunkat, azonban minél gyakrabban történik ez meg, annál inkább érezhetőek az események szervezetünkre gyakorolt káros hatásai.

A bioritmus rendszeres felborulása

A rendszertelen életvitel a bioritmus folyamatos felborulását okozza, ami hosszabb távon nem csak kiegyensúlyozatlansághoz, hanem akár egészségügyi problémákhoz is vezethet. Tipikus példa a szabálytalan bioritmus kialakulására a többműszakos munkavállalás: mire a szervezetünk megszokná az átállást egy másik napirendre, térhet is vissza a következő műszakhoz, ezzel újra és újra traumát okozva a belső órájának. A bioritmus folyamatos felborítása olyan testi és lelki tünetekhez vezethet, mint a szív- és érrendszer károsodása, az idegrendszer túlterhelése vagy a depresszió.

A bioritmus biológiai alapú felborulása

Szervezetünk biológiai órája ugyanúgy, mint a bioritmus bármelyik folyamata, testünk legkisebb egységein, a sejteken alapszik. Ha a cirkadián ritmusért felelős sejtcsoportokat károsodás éri, felborul az alvás-ébrenlét ciklus, ugyanígy a folyamatokért felelős hormon, a melatonin mennyiségének változása is érezteti a bioritmus felbomlásának kellemetlen tüneteit. Hosszútávon kialakulhatnak különféle alvászavarok, amelyek más idegrendszeri és pszichológiai problémákat is előidézhetnek, nem beszélve a stresszről, amit a kiegyensúlyozatlan alvás okoz.

Alvászavarok

A felborított bioritmus tünetei közé az alvás-ébrenlét fázisok eltolódása, eltérő hossza, a nappali aluszékonyság, a fáradtság és az éjjeli álmatlanság, illetve elalvási és ébredési nehézségek tartoznak. Az alvászavarok átmeneti, könnyebben kiheverhető formája a jet lag, másnéven időzóna váltás szindróma: ezt érezzük egy több időzónát meghaladó repülés után, vagy többműszakos munkarendnél.

A hormonális változások hatására, kifejezetten tinédzser korban létrejöhet a késletetett alvási fázis szindróma. Az alvási probléma lényege, hogy a hormonálisan változó korú fiatalok napi szinten nem alszanak el időben (pl. telefonoznak, filmeznek éjfél után is), ezért reggel nehezen kelnek fel a rutinfeladatok elvégzéséhez, így romlik a teljesítőképességük. Ennek tökéletes ellentétje az időskorúakra jellemző előrehozott alvási fázis szindróma: az idősek hajlamosak korán, gyakran már délután ágyba bújni, ám éppen ezért, mivel kialudták magukat, már az éjszaka közepén, vagy hajnalban felkelnek.

Az alvászavarok súlyos esetekben komolyabb pszichés problémákhoz, szorongáshoz vezethetnek, éppen ezért a bioritmus tartós felbomlása esetén – akár külső, akár belső hatások okozzák azt – érdemes kikérnünk egy pszichológus tanácsát. Az alvászavar kezelése elsősorban nem gyógyszeres kúrával, altatókkal történik, hanem egy szigorú napirend és alvási rend kialakításán alapszik, amelytől a betegnek nem ajánlott eltérnie.