Menü
  • Testünk védelme
  • Mozart is jót tesz az agynak

Mozart is jót tesz az agynak

Egyesek szerint a gyermekek okosabbak lesznek a klasszikusoktól, mások szerint ez csupán pszichológiai mítosz. Egy új, finn tanulmány célja az volt, hogy tisztázza ezt a kérdést.

Hétköznapi nyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy megvizsgálták a zene hatását molekuláris szinten, amit mások eddig még sosem csináltak. Két csoportra osztották a résztvevőket: az egyik csoport tagjai húsz percig hallgatták Wolfgang Amadeus Mozart harmadik (G-dúr) hegedűversenyét, míg a másik csapat nem hallgatott zenét. Nekik azt tanácsolták, hogy a vizsgálatot megelőző napon se hallgassanak zenét, inkább beszélgessenek a többi résztvevővel, olvassanak újságot vagy sétáljanak.

A kutatók egy, a teljeses genomra kiterjedő transzkripciós profilalkotást végeztek a perifériás vérből, miután a résztvevők klasszikus zenét hallgattak – majd mindezt újra megismételték velük, csak zenehallgatás nélkül.

Hatékonyabb memória

Az eredmények azt mutatták, hogy akik klasszikus zenét hallgattak, azoknál fokozódott a dopamin (boldogsághormon) szintézisében a szerepet játszó gének aktivitása, és az idegi átvitel, a memória, valamint a tanulási készségek is pozitív változást mutattak. Az egyik legjobban „felpörgetett” gén az alfa-szinukleiné volt, amelyről ismert, hogy növeli a Parkinson-kór kockázatát. Az énekesmadarak énektanulásában viszont kulcsfontosságú ez a gén

Zeneterápia

A zeneterápia tehát továbbra is a tudományos érdeklődés egyik fontos része. Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a hip-hop dalszövegek friss gondolkodásmódot hozhatnak a kognitív (gondolkodással kapcsolatos) megbetegedésekben szenvedőknél. A kreatív tevékenység, az éneklés, a mozgás és/vagy zenehallgatás csökkenti a depressziós gyermekek és serdülők tüneteit.

A hallásunk 5 éves kor után hagyományos körülmények között nem fejlődik tovább, a zenetanulás azonban elősegítheti az agy szerkezetének és működésének úgynevezett neuroplasztikus változását, amely segít fenntartani az egyébként hanyatló érzékenységét 5 éves kor után is. Ennek később a nyelvtanulásban lesz kulcsszerepe, a pici koruktól zenei képzésben részt vevő gyerekek könnyebben sajátíthatnak el idegen nyelveket. Számos kutatás foglalkozott emellett azzal a már az ókori görög filozófusokat foglalkoztató kérdéssel is, hogy a zenei nevelés hogyan alakíthatja azt, akik vagyunk. Megállapítható, hogy a zenét aktívan gyakorlók érzelmi készségei fejlettebbek lehetnek, ide értve az önbizalom, kitartás, önfegyelem, önkifejezés kompetenciáját.

A csoportos fellépések, illetve a próbák pedig erősítik az összetartozás érzését, az elköteleződést vagy a felelősségvállalást; ezeknek a készségeknek a birtokában könnyebben áthidalhatóak az akadályok, könnyebben érhető el a siker az életben.

  • A rovat további cikkei

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.