Menü

2024-ben ismét szökőév következik

Mit nevezünk szökőévnek és miért idén van? A szökőév olyan év, amelyben egy extra napot adunk a naptárhoz, hogy összhangba hozzuk a csillagászati és naptári évet. A szökőév a Gergely-naptár csillagászati és a civil időszámítás összehangolása miatt van.

Mi a szökőév és mi a szökőnap?

A 2024-es év szökőév, ami azt jelenti, hogy ebben az évben egy nappal többet mutat a naptár, ugyanis némi eltérést mutat a csillagászati és a naptári év, ennek korrigálására minden negyedik évben beiktatnak egy plusz napot.

A szökőév eredetét tekintve egészen 1582-ig nyúlik vissza, ekkor vezették be a Gergely-naptárat és ismerték fel, hogy a Julián-naptár szerinti időszámítás mintegy tíznapos késésben van a civil naptár és a csillagászati időszámítás között, emiatt XIII. Gergely pápa naptárreformot hajtott végre. Ezzel sikerült összehangolni a csillagászati időszámítást és a civil naptár közötti különbségeket.

Magyarország 1587-ben fogadta el a Gergely-naptárt: 1587. október 21., szombat után november 1-je, vasárnap következett, így Magyarország szinkronba került a többi európai országgal. A Gergely-naptár meghatározott években egy plusz napot ad a február hónaphoz, ez pedig idén 2024-ben történik meg, a február hónap 29 napos lesz.

Miért 2024-ben van szökőév?

Minden olyan évszám, amely néggyel osztható, de nem osztható százzal, szökőévnek minősül. Kivève ha az èvszàm oszthatò 400-zal. 2020, 2016, 2012 mind szökőév volt és értelemszerűen ilyen lesz a 2024-es év is.

Mi a szökőnap és melyik nap lesz ez 2024-ben?

A szökőnap mindig február 24-e. Julius Caesar óta minden február 23-át megdupláznak, így alakul ki a február 24-e. Tehát nem február 29-e a szökőnap, ahogy sokan tévesen gondolják. A szökőnap az a nap, amit minden szökőévben beiktatnak annak érdekében, hogy kiegyensúlyozzák a csillagászati és naptári év közötti eltérést.

Február 24 pedig 2024-ben szombatra esik, így ezt a napot duplázzák meg a naptárban.

Többet dolgozunk emiatt?

Nos a munkavállalóknak talán rossz hír, hogy 2024 februárja egy nappal hosszabb lesz, tehát egy nappal hosszabb időszak után kapják majd a fizetésüket. Azoknak a munkavállalóknak, akik szombaton dolgoznak, ez egy munkanappal többet jelent.

Milyen hosszú hétvégékre, szombati munkanapokra számíthatunk idén?

Idén érdekesség, hogy hatnapos karácsony lesz 2024-es munkarendünkben.

2024-ben három olyan ünnepnap is lesz, amely keddre vagy csütörtökre esik. Ebben az esetben a megelőző vagy épp a követő munkanap szabadnap lesz, amit egy másik alkalommal dolgozunk majd le.

Augusztus 3-án, szombaton dolgozni kell, akkor augusztus 19-ét, az államalapításunk ünnepnapja előtti hétfőt dolgozzuk le, illetve december 7-én, szombaton dolgozzuk le december 24-ét, szenteste ugyanis keddre esik és december 17-én, szombaton szintén dolgozunk, akkor a karácsony utáni első munkanap, vagyis december 27-e, péntek helyett.

Zöldségek a magasban – hogyan kertészkedhetünk panellakásban?

Sokan úgy gondolják, hogy a zöldségtermelés azok kiváltsága, akik saját udvarral vagy veteményessel rendelkeznek. Holott az elmúlt években egyre népszerűbbé vált a lakáskertészkedés, amelynek köszönhetően ma már számos panel körül alakult ki valóságos zöld oázis.

Friss ízek az ablakpárkányról

A lakásban nevelt növények nemcsak dekoratívak, hanem a mindennapi főzés során is hasznosak lehetnek. A friss fűszernövények és ehető zöldek egész évben kéznél vannak, miközben természetesebbé és kellemesebbé teszik az otthoni környezetet.

Ehető gyomnövények

A gyomnövények többségére gyakran bosszantó betolakodóként tekintünk, pedig számos fajuk értékes tápanyagforrás és sokoldalúan felhasználható a konyhában. Az ehető vadnövények újrafelfedezése nemcsak az egészséges táplálkozást, hanem a fenntarthatóbb életmódot is támogatja.

Növényi szimbólumok, amiket érdemes életünk részévé tenni

Rengeteg jelképet ismerünk, melyekkel találkozunk életünk során. Egyes virágok, növények is jelképes jelentőséggel bírnak, sőt, pozitív hatással is lehetnek ránk.

Milliós bírság is fenyegethet: a parlagfű elleni védekezés nemcsak kötelesség, hanem közös érdek is

A nyári-őszi időszak minden évben egyre többek számára nem a gondtalan szabadtéri programokról, hanem a tüsszögéssel, szemviszketéssel és folyamatos orrfolyással járó allergiaszezonról szól. Ennek egyik legfőbb okozója a parlagfű, amely Magyarországon az egyik legelterjedtebb és legagresszívebb gyomnövény.