Lustaság fél egészség? Avagy a semmittevés előnyei
- Dátum: 2024.04.05., 04:21
- Martinka Dia
- képek:pexels.com
- előnyei, jellemvonás, kemény munka, konfliktus, lazítás, lustaság, pihenés, semmittevés, sikeres, szünet, tanulmányok
A lusta embereket gyakran megbélyegzik. Sokan úgy vélik, hogy a kemény munka számít, a semmittevés pedig nem vezet sehová, a lusta ember nem lesz sikeres az életben, más tanulmányok szerint a lustaságnak számos előnye is akad. Miért és hogyan lehet hasznos a lustaság? Erről lesz ma szó.
Amikor képtelenek vagyunk rászánni magunkat arra, hogy nekiálljunk annak, amit terveztünk, vagy amit muszáj lenne megcsinálnunk, bizonyos tanulmányok szerint nem is kellene olyan mérgesnek lennünk magunkra.

Egy lusta ember azért képes okosan és hatékonyan cselekedni, gondolkodni, mert mindig a legegyszerűbb megoldásokat keresi, s lehetséges, hogy épp emiatt tudja kiváló minőségben elvégezni az adott feladatot.
A lustaság segít optimalizálni a folyamatokat, hiszen ahhoz, hogy valamit rövid időn belül elvégezzünk, bizonyos folyamatokat automatizálni kell, hogy ne legyen időpazarlás. Egy lusta ember biztosan kitalál valamit, hogy mielőbb végezzen a munkával, ennek eredményeként a munkafolyamatot gyorsabban elvégzi.
A lusta emberek jó tulajdonsága, hogy tudják, hogyan kell rangsorolni!
A lusta emberek a munka megkezdése előtt elgondolkodnak, hogy megéri-e az erőfeszítés, amit a végén kapnak cserébe. Ha egy lusta ember azzal érvel, hogy a lustasággal megspórolt időt olyan dologra fogja fordítani, ami számára igazán fontos.
A lusta ember mindent megtesz, hogy ne keveredjen felesleges konfliktusokba, így általában megakadályozza azokat. Olykor a vezetők között is akadnak lusta emberek, ők tudják a legjobban, hogyan lehet leosztani a feladatokat, ettől függetlenül lehet jó vezető.

Lusta ember okos?
Akik szerint igen, ők azzal érvelnek, hogy lustaságuk miatt kevesebb időt fordítanak a feladataikra, emiatt kreatívabbnak kell lenniük és tudniuk kell, hogyan tudják maximálisan kihasználni az erejüket a gyorsabb eredmény elérése érdekében.
Lustaságunk mértéke és gyakorisága összefügg azzal, mennyire vagyunk általában véve lelkiismeretesek, fegyelmezettek, céltudatosak, ugyanakkor az is közrejátszik, hogy mennyire rendelkezünk a feladathoz szükséges készségekkel.
A lusta emberek szeretik hangoztatni, hogy a lustaság nem a legrosszabb jellemvonás, hiszen előnyükre is tudják fordítani, ezzel rengeteg lehetőséget adva az életben, arról nem is beszélve, hogy mindenkinek szüksége van a szünetre és a pihenésre. Ettől természetesen nem kell beletörődnünk abba, hogy örökké halogassuk a teendőinket és a semmittevés legyen a nap nagy része, de olykor megengedhetjük magunknak a lazítást.
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?