Menü

A séta jótékony hatásai

Sokszor bele sem gondolunk abba, hogy jobb esetben minden nap végzünk egy fajta testmozgást, még ha nem is tudatosan. Ez nem mást, mint a sétálás. Érdemes lehet azonban elgondolkodni azon, hogy ezt tudatossá tegyük, és rendszeresítve beépítsük a mindennapjainkba, hiszen rengeteg pozitív hatással van az életünkre.

Az egyik elvitathatatlan előnye a sétának, hogy nem igényel nagy felkészülést, sem azt, hogy elmenjünk egy konditerembe, vagy esetleg sportcsarnokba, sőt még csak le sem izzad az ember, így nem kell azonnal gondolkodni rajta, hogy hol tusoljunk le. Az ember saját maga döntheti el, hogy mikor szeretne elindulni, bár a nyári melegben ajánlatosabb lehet vagy korán reggel menni, vagy este miután már kissé lehűlt az idő.

A fizikális és mentális egészségre is egyaránt jó hatással van, és akár már napi fél óra sétával javulhat az életszínvonalunk. Különböző más jótékony dolgokkal is összeköthetjük, például arra az időre tarthatunk egy rövid digitális detoxot, és otthon hagyhatjuk minden okos eszközünket, hogy legyen lehetőségünk egy kis „én időre”, ahol senki nem zavar meg minket, és nyugodtan elmerülhetünk a gondolatainkban.

Hogyha van rá lehetőségünk, érdemes ülőmunka közben is beiktatni egy – egy rövidebb sétát, hiszen serkenti az agyban a vérkeringést, ezzel fokozva a koncentrációt. A testtartásunknak és az izmainknak is jót tesz az, hogyha beiktatunk bizonyos időközönként egy kis testmozgást. Ezen kívül a látásunknak is jót tesz, hogyha a sétánk folyamán messzire fókuszál a szemünk, ezáltal dolgoztatva kicsit a szemizmokat is. Ezzel ellensúlyozhatjuk kicsit az ülőmunka negatív hatásait.

Bár azt gondolnánk, hogy a futás egy sokkal intenzívebb formája a sportolásnak, és így sokkal több pozitív hatással van az egészségünkre, sok esetben akár egy harminc perces séta is közel ugyanolyan hasznos tud lenni számunkra. Ideális szintre hozza a vérnyomást, ezzel segítve az szív – és érrendszeri megbetegedések megelőzését, illetve a szív egészségének megőrzését. A séta növeli a szervezetben a glükóz toleranciát, ezáltal a rendszeresen sétálók körében csökkenti a cukorbetegség esélyének kialakulását.

A séta csökkenti a szorongást is, illetve a depresszió kialakulásának az esélyét is. Ezen kívül serkenti az endorfinok termelődését is, amely hormon fontos az idegrendszerünk hatékony működéséhez, illetve a kiegyensúlyozott érzet fenntartásához. Hogyha esetleg egyedüllét helyett inkább más emberek társaságára vágyunk, érdemes lehet összebeszélni valakivel, és találni magunknak egy állandó sétapartnert. Azon kívül, hogy ez feldobhatja a szociális életünket, a másik ember inspirálhat minket arra, hogy tényleg beiktassuk ezt a testmozgást a mindennapjainkba.

A legjobb az, hogyha van lehetőségünk erdőbe, vagy más természetes helyre ellátogatni, vagy esetleg havi egyszer egy nagyobb túrát megszervezni. Magyarországon is rengeteg túraútvonal van, az egyik leghíresebb ezek közül az országos kéktúra. Rengeteg gyönyörű helyet lehet ennek segítségével bejárni, miközben fitten tartjuk az egészségünket, és új embereket ismerünk meg.

Raynaud-szindróma tünetei és kezelése

A Raynaud-szindróma egy olyan tünetegyüttes, amelynél a végtagokban (leginkább az ujjak végein, de változatos kiterjedésben) keringészavar áll be. Ennek következtében az ujjak vége ellilul, előtte azonban éles határokkal kifehéredik, a bőr feszül és fáj. A keringészavar vagy a szindrómához társuló, azt kiváltó betegségek miatt az ujjvégek kisebesedhetnek, elhalások jöhetnek létre, száraz gangréna, üszkösödés alakulhat ki rajtuk.

Miért fontos az aktív pihenés?

Pihenés alatt sokszor azt értjük, hogy a munkahelyről hazaérvén elnyúlunk a nappaliban a kanapén, és bekapcsoljuk a televíziót. Pedig létezik olyan, hogy aktív pihenés, amit érdemes beiktatni az életünkbe, hiszen rengeteg pozitív hatása van!

Mire figyelj, ha epeköved van

Sokféle emésztőrendszeri gyulladásos betegséget ismerünk, ezekből az egyik leggyakoribb az epekő jelensége, mely kellemetlen tünetekkel járhat. Érdemes pár dologra odafigyelni, ha a betegség felüti fejét.

Hogyan végezzük el a bemelegítést?

A bemelegítés legalább olyan fontos része minden sportnak, mint maga a tényleges edzés, ugyanis ezzel készítjük fel a szervezetet és az izmokat a terhelésre. A bemelegítés mindössze 5-10 percet vesz igénybe.

Mi határozza meg, hogy mekkora a fájdalomküszöbünk?

Mi a fájdalomküszöb? Azt a határt nevezzük fájdalomküszöbnek, ahol a fájdalom kezdődik. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki. A fájdalomküszöb mindenkinél más és más, lehet alacsony és magas, nagyon sok tényező befolyásolhatja.