Menü

A retró zene mindig trendi

Igaz, hogy világunk rohamléptekkel fejlődik és változik, viszont akadnak olyan dolgok, amelyek bár közel sem új keletűek, mégsem merültek a feledés homályába. Ennek egy ékes példája a retró stílus. Azonban mitől lesz mégis menő az, aminek elméletileg már idejétmúltnak kellene lennie?

Legyünk őszinték: a mai zeneiparban egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki újat akar alkotni. Hisz már szinte mindent megénekeltek, amit csak lehet, így a mostani előadóknak igencsak fel van adva a lecke. Ilyenkor pedig gyakran felmerül az ötlet: kapjunk elő egy régi örökzöldet, poroljuk le, írjunk a dallamra egy jó szöveget, hangszereljük át a mai trendeknek megfelelően és már kész is az „új sláger”. A közönség ifjabb tagjainak minden bizonnyal újszerű élményben lesz része, ám az idősebb korosztály valószínűleg csak sokat sejtető mosollyal bólogat majd, amikor felismeri a modern ütemek mögött az eredeti dal morzsáit.

Olyan nagy nevű, kreatív zenészek és együttesek is dolgoznak fel régi dalokat, mint például Majka és Curtis, a Halott Pénz, Madonna, Ava Max vagy Dua Lipa. Hogyha viszont megtudjuk egy slágerről, hogy valójában „nincs új a nap alatt”, hanem csak újraértelmezték egy talán rég elfeledett dalt, akkor természetes, ha feléled bennünk a kíváncsiság, hogy vajon mi is lehetett az eredeti szerzemény. Ilyenkor adja magát, hogy az ember a régi dalt is meghallgatja. Egy-egy fiatal számára meglepetést tud okozni, amikor a kedvenc zenéi hallgatása közben egyszer csak közlik vele a szülei vagy a nagyszülei, hogy ők ismerik ám ennek a dalnak az eredeti verzióját, az ő fiatalkorukban nagy sláger volt, mindenki erre bulizott.

A retró menő

A régi stílusú slágerek igazi vonzereje a régi arculatban, előadásmódban rejlik. Egyszerűen sok fiatal szeretné megismerni a régi szerzeményeket, eredeti verzióban. Néha pedig az a megdöbbentő felismerés éri őket, hogy az eredeti változat még jobb is, mint a felújított. Véletlen lenne, hogy az old school bulikra és fesztiválokra is rengeteg 30 év alatti jár? Nem hinném, hiszen valahol a fesztivál és a zene a fiatalokat is érdekli. Napjainkban szinte minden ultramenő, amire ráaggatják a „retró” címkét.

Ahogy mondani szokás, az eltelt idő mindent megszépít. Egy középkorú, családos embernek már igen nagy felelősség nyomja a vállát, a mindennapjait átszövik a munkahellyel, családdal, megélhetéssel kapcsolatos gondok. Régen fiatalként nem számított, mi lesz holnap, csupán az volt a lényeg, hogy minél többet szórakozzanak, és amennyi időt csak lehet, a barátaikkal töltsenek. Évtizedek múltán pedig jólesik visszagondolni ezekre a felhőtlen évekre, amely az idősebb generáció számára megszépül. A fiatalabbak pedig inkább kíváncsiak a régi zenékre. Még 10-15 évvel ezelőtt úgy gondoltuk, hogy: ki hallgat az öregeken kívül például Korda Györgyöt, Neoton Famíliát vagy Szikora Robit? Azóta nagyot fordult a világ, és jelenleg, 2024-ben ott tartunk, hogy a retró értékek hamvaikból feltámadva újfent sikerszériájukat élik!

Merítsünk ihletet a régmúlt időkből!

Bár egy mai tizenéves talán kevésbé élvezi például az ATC együttes Around the World című dalát, ám annál szívesebben hallgatja Ava Max My head & My heart című slágerét! Holott az énekesnő a kilencvenes évek végén népszerű német együttes leghíresebb szerzeményét értelmezte újra a mai trendeknek megfelelően. A dallamban egész jól tetten érhető ez a hasonlóság. Ez csak egyetlen példa a rengeteg olyan esetből, amikor egy régi zene újra hatalmas sláger lett, hiszen egy napjainkban népszerű előadó meglátta a fantáziát benne.

Ha manapság egy-egy eseményre olyan fellépőket hívnak, mint például Thomas Anders a Modern Talkingból, vagy a Boney M, az Alphaville, a Dschinghis Khan vagy a hazai előadók közül Soltész Rezső, Szűcs Judith esetleg Dévényi Tibi bácsi, akkor borítékolható, hogy ott nézőközönség is lesz. Ékes példa Korda György ikonikus Reptér című slágere, ami anno az 1980-as évek elején is nagyot szólt, azonban most, több mint 40 év után legalább annyira felkapott lett, mint a debütálása idején.

A tinédzserek és a huszonévesek egyszerűen megőrülnek az idős énekes házaspárért, akiknek a fellépései tömegeket vonzanak, az említett dal szövegét pedig teli torokból üvölti a közönség. A hozzájuk hasonló zenészek már nem nagyon készítenek új dalokat, nem is ismeri őket név szerint a modern generáció, a régi nótákkal azonban most is hihetetlenül sikeresek. A legnagyobb slágereket viszont nemcsak azok ismerik, akik rajtuk nőttek fel, hanem sok olyan fiatal is, aki még meg sem született, amikor például a “Daddy Cool” vagy a “Cheri Cheri Lady” szólt minden diszkóban. Egyszerűen a régi stílus köztudatban van és ez vonzza az embereket.

A retró muzsikák népszerűek, és a modern technika vívmányainak köszönhetően a régi tartalmakat szerencsére közel sem a klasszikus módszerekkel kell élveznünk! Hiszen bakelit lemez és magnókazetta helyett hallgathatunk zenét az interneten és a rádiócsatornák közvetítése is elérhető online.

Hiába nincsenek a régi előadóknak új slágerei, mindez nem befolyásolja azt, hogy a retró dallamok ismét fénykorukat élik, mivel az emberek szeretik a régi dolgokat. Aki annak idején tinédzser volt, annak mostanra már felnőttek a gyermekei, így kissé berozsdásodva, de újra el tud menni szórakozni. Aki pedig most éli ifjúságát, az ezeken a koncerteken egy olyan letűnt kor hangulatából kap egy kis ízelítőt, amit nem volt lehetősége a maga valóságában megtapasztalni, ami mai szemmel nézve már furcsa.

Bármi is áll a jelenség hátterében, örömteli az, hogy a mai sablonos tucatzenék és tehetségkutatók által kreált „sztárok” mellett van még igény a legendás előadókra, akik örökzöld dalaikkal ma is menőnek számítanak. A retró stílus tehát nem merült a feledés homályába, hanem épp ellenkezőleg: a nosztalgia csillaga fényesebben ragyog, mint valaha. A múlt, a jelen és a jövő értékei egyszerre vannak jelen egymás mellett és szórakoztatják a közönséget.

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.