Menü

Mire jó a stresszinterjú?

A kérdés nemcsak az, hogy mire jó a stresszinterjú, hanem az is, hogyan viselkedjünk ilyen helyzetben?

Egy állás elnyeréséhez szinte ugyanannyi szakmai tudás, mint megfelelő kompetencia szükséges. Mindenki beleírja az önéletrajzába, hogy kommunikatív, szeret csapatban dolgozni, agilis, nagyon jó a problémamegoldó, illetve a konfliktuskezelő képessége. Ezek leellenőrzésére használják a stresszinterjút.

Az álláskeresők réme a stresszinterjú, ahol a HR-es arra kíváncsi, hogyan viselkedik a jelölt feszült helyzetben. Ilyenkor őrizzük meg nyugalmunkat, ez is csak egy játszma, amit meg tudunk nyerni.

A stresszinterjú célja szándékosan kizökkenteni a nyugalmunkból, ez azért fontos információ a munkáltatónak, hogy megtudja, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak és hogyan kezeljük a stresszes, nehéz helyzeteket, hogy viselkedünk feszült szituációkban. Egy marketinges esetében például kulcsfontosságú, hogy ne jöjjön ki a sodrából.

Milyen technikákat alkalmaznak stresszinterjú során?

Számtalan módja van annak, hogy az interjúztató kínos helyzetbe hozza a jelöltet. Az eszközök száma végtelen, lehetnek gyors kérdések, pörgős beszélgetéssel, ahol az alany még be sem fejezte a válaszát, már kapja a következő a kérdést, szinte záporoznak a kérdések felé.

Az is módszer, ha a HR-es munkatárs bosszantó megjegyzéseket tesz a válaszokkal vagy magával a jelölttel kapcsolatban.

Az is egy módszer erre, ha a HR-es kétségbe vonja az önéletrajz adatainak valódiságát, megkérdőjelezi annak valódiságát, például nem hiszi el, hogy a jelölt kiváló eredménnyel végezte el az egyetemet.

Hogyan kezeljük ezt?

Legyünk tudatában annak, hogy a másik fél nem kegyetlenkedni akar velünk, hanem egy jól felépített stratégia mentén arra kíváncsi, hogyan kezeljük a feszült helyzeteket. Szerintem legjobb, higgadtan, nyugodtan, mosolyogva válaszolni, sőt kellő humorral fűszerezni a helyzetet, így végig türelmesnek és kiegyensúlyozottnak tűnhetünk.

A kellemetlen helyzetet tekintsük kihívásnak, amire, ha megfelelő választ tudunk adni, akkor pozitív képet adunk magunkról és ezt majd értékelni fogják.

Miért van szükség erre?

Vannak olyan szakemberek, akik szerint a stresszinterjú fölösleges és megalázó procedúra, mások szerint fontos megismerni a leendő munkavállalót, hogy miként tudja kezelni a stresszes helyzeteket, amik a munka során adódhatnak, szerintük a stresszinterjú a bátorság és az önbizalom próbatétele.

Egy ilyen megmérettetésre alig készülhetünk fel, szinte minden a személyiségünkön, adottságainkon múlik, a stresszinterjút direkt arra találták ki, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedik a leendő munkatárs fokozott érzelmi állapotban.

A stresszinterjút csak olyan személy végezheti, akinek ez a szakképzettsége, vagyis HR- és/vagy pszichológus végzettsége is van. A stresszinterjú legtöbbször a toborzás utolsó állomása: akit ilyen megmérettetésnek tesznek ki, az biztos lehet benne, hogy a korábbi interjúk alkalmával már megfelelt és úgymond továbbjutott a következő beszélgetésre.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Amikor az ősz beköltözik az otthonunkba és a lelkünkbe is

Minden évszaknak megvan a hangulata, a vele járó illatok, színek, amik nem csak a fizikai megjelenésben fontosak, hanem a mentális egészségünkre is hatással vannak.

Körömtrendek 2025-ben: a stílus, ami a kezedben van

Az őszi körömdivat 2025-ben a természetesség, a melegség és a kreatív elegancia tökéletes egyensúlyát képviseli. Legyen szó mély bordóról, aranyló fényről vagy finom levélmintákról

Az ÚJ Nord étkezés – skandináviai szemlélet a tányéron

Minden nemzet étkezésének meg van az alapja, de itt egy újnak mondható szemlélet, ami a skandináv országokban egyre elterjedtebb.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.