Menü

Mire jó a stresszinterjú?

A kérdés nemcsak az, hogy mire jó a stresszinterjú, hanem az is, hogyan viselkedjünk ilyen helyzetben?

Egy állás elnyeréséhez szinte ugyanannyi szakmai tudás, mint megfelelő kompetencia szükséges. Mindenki beleírja az önéletrajzába, hogy kommunikatív, szeret csapatban dolgozni, agilis, nagyon jó a problémamegoldó, illetve a konfliktuskezelő képessége. Ezek leellenőrzésére használják a stresszinterjút.

Az álláskeresők réme a stresszinterjú, ahol a HR-es arra kíváncsi, hogyan viselkedik a jelölt feszült helyzetben. Ilyenkor őrizzük meg nyugalmunkat, ez is csak egy játszma, amit meg tudunk nyerni.

A stresszinterjú célja szándékosan kizökkenteni a nyugalmunkból, ez azért fontos információ a munkáltatónak, hogy megtudja, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak és hogyan kezeljük a stresszes, nehéz helyzeteket, hogy viselkedünk feszült szituációkban. Egy marketinges esetében például kulcsfontosságú, hogy ne jöjjön ki a sodrából.

Milyen technikákat alkalmaznak stresszinterjú során?

Számtalan módja van annak, hogy az interjúztató kínos helyzetbe hozza a jelöltet. Az eszközök száma végtelen, lehetnek gyors kérdések, pörgős beszélgetéssel, ahol az alany még be sem fejezte a válaszát, már kapja a következő a kérdést, szinte záporoznak a kérdések felé.

Az is módszer, ha a HR-es munkatárs bosszantó megjegyzéseket tesz a válaszokkal vagy magával a jelölttel kapcsolatban.

Az is egy módszer erre, ha a HR-es kétségbe vonja az önéletrajz adatainak valódiságát, megkérdőjelezi annak valódiságát, például nem hiszi el, hogy a jelölt kiváló eredménnyel végezte el az egyetemet.

Hogyan kezeljük ezt?

Legyünk tudatában annak, hogy a másik fél nem kegyetlenkedni akar velünk, hanem egy jól felépített stratégia mentén arra kíváncsi, hogyan kezeljük a feszült helyzeteket. Szerintem legjobb, higgadtan, nyugodtan, mosolyogva válaszolni, sőt kellő humorral fűszerezni a helyzetet, így végig türelmesnek és kiegyensúlyozottnak tűnhetünk.

A kellemetlen helyzetet tekintsük kihívásnak, amire, ha megfelelő választ tudunk adni, akkor pozitív képet adunk magunkról és ezt majd értékelni fogják.

Miért van szükség erre?

Vannak olyan szakemberek, akik szerint a stresszinterjú fölösleges és megalázó procedúra, mások szerint fontos megismerni a leendő munkavállalót, hogy miként tudja kezelni a stresszes helyzeteket, amik a munka során adódhatnak, szerintük a stresszinterjú a bátorság és az önbizalom próbatétele.

Egy ilyen megmérettetésre alig készülhetünk fel, szinte minden a személyiségünkön, adottságainkon múlik, a stresszinterjút direkt arra találták ki, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedik a leendő munkatárs fokozott érzelmi állapotban.

A stresszinterjút csak olyan személy végezheti, akinek ez a szakképzettsége, vagyis HR- és/vagy pszichológus végzettsége is van. A stresszinterjú legtöbbször a toborzás utolsó állomása: akit ilyen megmérettetésnek tesznek ki, az biztos lehet benne, hogy a korábbi interjúk alkalmával már megfelelt és úgymond továbbjutott a következő beszélgetésre.

Rekreáció – ismered a kifejezést és azt, ami mögötte van?

Sokak hallhatták már azt, hogy rekreálódni kell akár a mindennapokban is, de vajon ez mit takar valójában?

A zene hatása az agyműködésre

A zene az emberi kultúra egyik legősibb és legösszetettebb kifejezési formája, amely nem csupán érzelmi élményt nyújt, hanem jelentős hatással van az agyműködésre is.

Mi az a protokollkommunikáció, és miért fontos a mindennapi életben?

A kommunikáció a mindennapi élet része, ide tartozik a protokollkommunikáció is, amit érdemes minden embernek elsajátítania.

Hogyan születtek a hungarikumok?

A magyar kultúra ízek, történetek és évszázadokon át formálódó szokások rendszere. Olyan nemzeti értékekről van szó, amelyek egyszerre jelképezik a kreativitást, a történelmi tapasztalatot és az identitást. Egy pohár pálinka, egy szaloncukor vagy egy gondosan elkészített étel mind arra emlékeztet, hogy a kultúra a mindennapokban él tovább.

Amikor az olvasás már nem élmény – A szövegértés válsága a mai fiatalok körében

Az utóbbi években egyre több pedagógus, szülő és szakember hívja fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy a mai gyerekek jelentős része még rövid híreket, egyszerűbb írásokat sem képes megfelelően értelmezni.