Menü

Mire jó a stresszinterjú?

A kérdés nemcsak az, hogy mire jó a stresszinterjú, hanem az is, hogyan viselkedjünk ilyen helyzetben?

Egy állás elnyeréséhez szinte ugyanannyi szakmai tudás, mint megfelelő kompetencia szükséges. Mindenki beleírja az önéletrajzába, hogy kommunikatív, szeret csapatban dolgozni, agilis, nagyon jó a problémamegoldó, illetve a konfliktuskezelő képessége. Ezek leellenőrzésére használják a stresszinterjút.

Az álláskeresők réme a stresszinterjú, ahol a HR-es arra kíváncsi, hogyan viselkedik a jelölt feszült helyzetben. Ilyenkor őrizzük meg nyugalmunkat, ez is csak egy játszma, amit meg tudunk nyerni.

A stresszinterjú célja szándékosan kizökkenteni a nyugalmunkból, ez azért fontos információ a munkáltatónak, hogy megtudja, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak és hogyan kezeljük a stresszes, nehéz helyzeteket, hogy viselkedünk feszült szituációkban. Egy marketinges esetében például kulcsfontosságú, hogy ne jöjjön ki a sodrából.

Milyen technikákat alkalmaznak stresszinterjú során?

Számtalan módja van annak, hogy az interjúztató kínos helyzetbe hozza a jelöltet. Az eszközök száma végtelen, lehetnek gyors kérdések, pörgős beszélgetéssel, ahol az alany még be sem fejezte a válaszát, már kapja a következő a kérdést, szinte záporoznak a kérdések felé.

Az is módszer, ha a HR-es munkatárs bosszantó megjegyzéseket tesz a válaszokkal vagy magával a jelölttel kapcsolatban.

Az is egy módszer erre, ha a HR-es kétségbe vonja az önéletrajz adatainak valódiságát, megkérdőjelezi annak valódiságát, például nem hiszi el, hogy a jelölt kiváló eredménnyel végezte el az egyetemet.

Hogyan kezeljük ezt?

Legyünk tudatában annak, hogy a másik fél nem kegyetlenkedni akar velünk, hanem egy jól felépített stratégia mentén arra kíváncsi, hogyan kezeljük a feszült helyzeteket. Szerintem legjobb, higgadtan, nyugodtan, mosolyogva válaszolni, sőt kellő humorral fűszerezni a helyzetet, így végig türelmesnek és kiegyensúlyozottnak tűnhetünk.

A kellemetlen helyzetet tekintsük kihívásnak, amire, ha megfelelő választ tudunk adni, akkor pozitív képet adunk magunkról és ezt majd értékelni fogják.

Miért van szükség erre?

Vannak olyan szakemberek, akik szerint a stresszinterjú fölösleges és megalázó procedúra, mások szerint fontos megismerni a leendő munkavállalót, hogy miként tudja kezelni a stresszes helyzeteket, amik a munka során adódhatnak, szerintük a stresszinterjú a bátorság és az önbizalom próbatétele.

Egy ilyen megmérettetésre alig készülhetünk fel, szinte minden a személyiségünkön, adottságainkon múlik, a stresszinterjút direkt arra találták ki, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedik a leendő munkatárs fokozott érzelmi állapotban.

A stresszinterjút csak olyan személy végezheti, akinek ez a szakképzettsége, vagyis HR- és/vagy pszichológus végzettsége is van. A stresszinterjú legtöbbször a toborzás utolsó állomása: akit ilyen megmérettetésnek tesznek ki, az biztos lehet benne, hogy a korábbi interjúk alkalmával már megfelelt és úgymond továbbjutott a következő beszélgetésre.

Wim Hof módszer

Edzésmódszer, mely nem csak a testre hat, hanem az elmét is tréningezi, ezzel pedig hihetetlen eredményeket lehet elérni. Ez a Wim Hof módszer.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).