Menü

Mire jó a stresszinterjú?

A kérdés nemcsak az, hogy mire jó a stresszinterjú, hanem az is, hogyan viselkedjünk ilyen helyzetben?

Egy állás elnyeréséhez szinte ugyanannyi szakmai tudás, mint megfelelő kompetencia szükséges. Mindenki beleírja az önéletrajzába, hogy kommunikatív, szeret csapatban dolgozni, agilis, nagyon jó a problémamegoldó, illetve a konfliktuskezelő képessége. Ezek leellenőrzésére használják a stresszinterjút.

Az álláskeresők réme a stresszinterjú, ahol a HR-es arra kíváncsi, hogyan viselkedik a jelölt feszült helyzetben. Ilyenkor őrizzük meg nyugalmunkat, ez is csak egy játszma, amit meg tudunk nyerni.

A stresszinterjú célja szándékosan kizökkenteni a nyugalmunkból, ez azért fontos információ a munkáltatónak, hogy megtudja, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak és hogyan kezeljük a stresszes, nehéz helyzeteket, hogy viselkedünk feszült szituációkban. Egy marketinges esetében például kulcsfontosságú, hogy ne jöjjön ki a sodrából.

Milyen technikákat alkalmaznak stresszinterjú során?

Számtalan módja van annak, hogy az interjúztató kínos helyzetbe hozza a jelöltet. Az eszközök száma végtelen, lehetnek gyors kérdések, pörgős beszélgetéssel, ahol az alany még be sem fejezte a válaszát, már kapja a következő a kérdést, szinte záporoznak a kérdések felé.

Az is módszer, ha a HR-es munkatárs bosszantó megjegyzéseket tesz a válaszokkal vagy magával a jelölttel kapcsolatban.

Az is egy módszer erre, ha a HR-es kétségbe vonja az önéletrajz adatainak valódiságát, megkérdőjelezi annak valódiságát, például nem hiszi el, hogy a jelölt kiváló eredménnyel végezte el az egyetemet.

Hogyan kezeljük ezt?

Legyünk tudatában annak, hogy a másik fél nem kegyetlenkedni akar velünk, hanem egy jól felépített stratégia mentén arra kíváncsi, hogyan kezeljük a feszült helyzeteket. Szerintem legjobb, higgadtan, nyugodtan, mosolyogva válaszolni, sőt kellő humorral fűszerezni a helyzetet, így végig türelmesnek és kiegyensúlyozottnak tűnhetünk.

A kellemetlen helyzetet tekintsük kihívásnak, amire, ha megfelelő választ tudunk adni, akkor pozitív képet adunk magunkról és ezt majd értékelni fogják.

Miért van szükség erre?

Vannak olyan szakemberek, akik szerint a stresszinterjú fölösleges és megalázó procedúra, mások szerint fontos megismerni a leendő munkavállalót, hogy miként tudja kezelni a stresszes helyzeteket, amik a munka során adódhatnak, szerintük a stresszinterjú a bátorság és az önbizalom próbatétele.

Egy ilyen megmérettetésre alig készülhetünk fel, szinte minden a személyiségünkön, adottságainkon múlik, a stresszinterjút direkt arra találták ki, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedik a leendő munkatárs fokozott érzelmi állapotban.

A stresszinterjút csak olyan személy végezheti, akinek ez a szakképzettsége, vagyis HR- és/vagy pszichológus végzettsége is van. A stresszinterjú legtöbbször a toborzás utolsó állomása: akit ilyen megmérettetésnek tesznek ki, az biztos lehet benne, hogy a korábbi interjúk alkalmával már megfelelt és úgymond továbbjutott a következő beszélgetésre.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Út a szabadságba

A 21. század harmadik évtizedének közepére a függőség fogalma és a felépülés módszertana alapvető átalakuláson ment keresztül. Míg korábban a függőséget morális gyengeségnek vagy pusztán biológiai kórképnek tekintették, 2025-ben a szakma egységesen egy összetett, bio-pszicho-szociális állapotként kezeli. A felépülés ma már nem csupán a szerek elhagyását jelenti, hanem egy radikális identitásváltást és a társadalmi kapcsolódás képességének visszaállítását.