Menü

Mire jó a stresszinterjú?

A kérdés nemcsak az, hogy mire jó a stresszinterjú, hanem az is, hogyan viselkedjünk ilyen helyzetben?

Egy állás elnyeréséhez szinte ugyanannyi szakmai tudás, mint megfelelő kompetencia szükséges. Mindenki beleírja az önéletrajzába, hogy kommunikatív, szeret csapatban dolgozni, agilis, nagyon jó a problémamegoldó, illetve a konfliktuskezelő képessége. Ezek leellenőrzésére használják a stresszinterjút.

Az álláskeresők réme a stresszinterjú, ahol a HR-es arra kíváncsi, hogyan viselkedik a jelölt feszült helyzetben. Ilyenkor őrizzük meg nyugalmunkat, ez is csak egy játszma, amit meg tudunk nyerni.

A stresszinterjú célja szándékosan kizökkenteni a nyugalmunkból, ez azért fontos információ a munkáltatónak, hogy megtudja, mennyire vagyunk kiegyensúlyozottak és hogyan kezeljük a stresszes, nehéz helyzeteket, hogy viselkedünk feszült szituációkban. Egy marketinges esetében például kulcsfontosságú, hogy ne jöjjön ki a sodrából.

Milyen technikákat alkalmaznak stresszinterjú során?

Számtalan módja van annak, hogy az interjúztató kínos helyzetbe hozza a jelöltet. Az eszközök száma végtelen, lehetnek gyors kérdések, pörgős beszélgetéssel, ahol az alany még be sem fejezte a válaszát, már kapja a következő a kérdést, szinte záporoznak a kérdések felé.

Az is módszer, ha a HR-es munkatárs bosszantó megjegyzéseket tesz a válaszokkal vagy magával a jelölttel kapcsolatban.

Az is egy módszer erre, ha a HR-es kétségbe vonja az önéletrajz adatainak valódiságát, megkérdőjelezi annak valódiságát, például nem hiszi el, hogy a jelölt kiváló eredménnyel végezte el az egyetemet.

Hogyan kezeljük ezt?

Legyünk tudatában annak, hogy a másik fél nem kegyetlenkedni akar velünk, hanem egy jól felépített stratégia mentén arra kíváncsi, hogyan kezeljük a feszült helyzeteket. Szerintem legjobb, higgadtan, nyugodtan, mosolyogva válaszolni, sőt kellő humorral fűszerezni a helyzetet, így végig türelmesnek és kiegyensúlyozottnak tűnhetünk.

A kellemetlen helyzetet tekintsük kihívásnak, amire, ha megfelelő választ tudunk adni, akkor pozitív képet adunk magunkról és ezt majd értékelni fogják.

Miért van szükség erre?

Vannak olyan szakemberek, akik szerint a stresszinterjú fölösleges és megalázó procedúra, mások szerint fontos megismerni a leendő munkavállalót, hogy miként tudja kezelni a stresszes helyzeteket, amik a munka során adódhatnak, szerintük a stresszinterjú a bátorság és az önbizalom próbatétele.

Egy ilyen megmérettetésre alig készülhetünk fel, szinte minden a személyiségünkön, adottságainkon múlik, a stresszinterjút direkt arra találták ki, hogy megvizsgálják, hogyan viselkedik a leendő munkatárs fokozott érzelmi állapotban.

A stresszinterjút csak olyan személy végezheti, akinek ez a szakképzettsége, vagyis HR- és/vagy pszichológus végzettsége is van. A stresszinterjú legtöbbször a toborzás utolsó állomása: akit ilyen megmérettetésnek tesznek ki, az biztos lehet benne, hogy a korábbi interjúk alkalmával már megfelelt és úgymond továbbjutott a következő beszélgetésre.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.