Menü

„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”

Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.

Első hallásra akár egy teljesen komoly vallási mozgalomnak is tűnhet a „Motohiro az emberekért”, röviden MtoP. A név mögött viszont egy szatirikus japán vallás áll, amelynek különlegessége, hogy igazából nem azért jött létre, hogy a világ eredetéről, az istenekről vagy a túlvilágról adjon magyarázatot. A célja sokkal hétköznapibb, lehetőséget adni az embereknek arra, hogy vallási okokra hivatkozva mondhassanak nemet olyan dolgokra, amelyeket nem szeretnének megtenni.

Lássuk be, ez nem csak humoros, de eléggé társadalomkritikus is. Sok ember kerül olyan helyzetbe, amikor valaki olyasmire kéri, amit kellemetlennek, értelmetlennek vagy egyszerűen nem akar megcsinálni. A visszautasítás azonban nem mindig könnyű, sőt egyes kultúrákban, munkahelyeken vagy közösségekben kimondottan illetlen, vagy tilos. A „Motohiro az emberekért” erre a problémára ad egy mondhatni abszurd választ. Ennek követő je mondhatja, hogy „Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi.” A mondat lényege nem feltétlenül az, hogy a háttérben valóban egy hagyományos értelemben vett isteni „parancs” áll, sokkal inkább az, hogy a vallást használja fel a személyes határainak védelmére.

A „Motohiro az emberekért” nem a világ nagy történelmi vallásaihoz hasonló, több évszázados vagy évezredes hagyomány, a lényege éppen az, hogy modern, szatirikus és provokatív ötletként működik. A mozgalom igazából nem hagyományos vallási tanításokat próbál átadni, vagy örökíteni, inkább egyfajta társadalmi tükröt tart elénk. Megmutatja, hogy sokszor mennyire nehéz egyszerűen kimondani: „nem.” Ha ugyanezt a mondatot vallási meggyőződésre hivatkozva mondjuk, a környezetünk gyakran másképp reagál. A MtoP legfontosabb gondolata egyszerű: az embernek joga van nemet mondani.

Ez nem jelenti azt, hogy minden helyzetben el kell utasítani mások kéréseit, vagy, hogy senkinek nem kell segítenie másokon, a hangsúly inkább a választás szabadságán van. A „nem akarom” sokszor vitát indít el, ezért könnyen kikerülhető egy „nem tehetem, a vallásom nem engedi” kijelentéssel. Ez viszont egy olyan mondat, ami másoknak illik tiszteletben tartani. Ez azért érdekes ebből a szemszögből, mert a társadalomban gyakran elfogadjuk, hogy bizonyos vallási előírások miatt valaki nem vesz részt valamiben, például nem eszik valamilyen húsfélét. A MtoP ezt a logikát fordítja ki és használja fel humorosan. A vicc mögött azért szerintem egy elég komoly társadalmi kérdés is megbújik. Vajon miért érezzük sokszor úgy, hogy csak akkor szabad visszautasítanunk valamit, ha azt valamilyen erős indokkal támasztjuk alá?! Miért nem elegendő annyi, hogy valaki nem szeretne valamit? A mozgalom ezért egyszerre vicc és mondjuk egy gondolatkísérlet.

Arra készteti a másik embert, hogy elgondolkodjon, hogy vajon miért fogadjuk el könnyebben mások „nemjét”, ha az vallási okból hangzik el, mint akkor, ha valaki egyszerűen csak azt mondja: „Ezt nem szeretném”? És innen már csak egy lépés az, hogy felfigyeljünk arra az összefüggésre, hogy sokan mennyire nehezen húzzák meg a saját határaikat. Félnek attól, hogy udvariatlannak, lustának vagy önzőnek tartják őket. Emiatt gyakran olyan dolgokra is igent mondanak, amelyeket valójában nem akarnak megtenni.

A „Motohiro az emberekért”, vagyis az MtoP egy vicces japán vallási ötlet, aminek alapja az, hogy ha az ember szeretne nemet mondani, de nem mindig érzi úgy, hogy ezt megteheti, akkor segítségül hívja a mondatot: „Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”.

Több mint 20 kg fogyás egészségesen – hogyan érdemes hosszú távon belevágni?

A több mint 20 kilogrammos fogyás komoly életmódváltást jelent, ezért érdemes nem gyors fogyókúraként, hanem hosszabb távú folyamatként tekinteni rá. Minél nagyobb a tervezett testsúlycsökkenés, annál fontosabb, hogy a módszer fenntartható, fokozatos és a szervezet számára biztonságos legyen. A túl gyors fogyás fokozott éhséggel, fáradtsággal, izomvesztéssel és későbbi visszahízással is járhat

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Energiavámpírok, hogyan vedd észre, és hogyan védekezz

Társaságban vagy, vagy több emberrel dolgozol egy helyen, estére pedig mentálisan kimerülsz a körülötted lévőktől? Lehet, hogy energiavámpírok vesznek körül.

Miért szeretjük a borzongást? – A krimi vonzereje

Egy jó rejtély képes egyszerre kíváncsivá tenni, feszültségben tartani és az utolsó pillanatban meglepni. A bűnügyi sztorik biztonságos távolságból engednek közel a félelmetes helyzetekhez. Azonban miért vonz minket ennyire a borzongás, és miért esik jól a veszély közelsége?

Nem véletlenül esik jól a természetben lenni: így hatnak ránk a fák

Van, akinek egy erdei séta jelenti a feltöltődést, más egyszerűen csak szeret egy parkban üldögélni, fák között sétálni vagy néhány percet a kertben tölteni. Nem véletlen, hogy a természet közelsége sokak számára megnyugtató érzést ad. A fák látványa, illata, hangja és az árnyékukban töltött idő egyaránt hatással lehet a közérzetünkre.