Szoptatás hosszú távú előnyei
- Dátum: 2013.01.13., 17:35
- Németh Attila
A szoptatás létjogosultságát manapság már talán senki nem kérdőjelezi meg. Rengeteg cikket, tudományos írást, és ismeretterjesztő füzetet olvashatunk a szoptatás előnyeiről, hiszen rengeteg van. De vajon milyen hosszú távú előnyöket nyújt egy szoptatott babának az anyatej és a szoptatás?
Általában az alábbi előnyöket szokták megemlíteni, ha a szoptatásról van szó:
Az anyatej a kizárólagos szoptatás időszakában tökéletes táplálékot nyújt a kisbabának. Összetétele a szoptatás teljes időtartama alatt változik, és így tökéletesen igazodik a csöppség igényeihez. Rengeteg pro- és prebiotikumot tartalmaz, mely elősegíti az egészséges bélflóra kialakulását, valamint az immunrendszert elősegítő, építő immunsejteket is tartalmaz. Az anyatej táplálék, folyadék, a szoptatás pedig kötődést elősegítő, megnyugvást hozó összebújás az anyukával. Mindig kéznél van, olyan mennyiségben, minőségben, és olyan hőfokon, ahogy arra a babának szüksége van. A szoptatás a baba legtermészetesebb és legtökéletesebb táplálási formája, sőt, ennél sokkal több.
Ezeken a mindenki által ismert információkon kívül azonban vannak még olyan tudományosan bizonyított tények is, melyek talán kevésbé ismertek, de amelyek még inkább arra bíztatják az anyákat, hogy igenis érdemes az olykor nehézségekkel járó szoptatásért, és anyatejért harcolni.
A következő felsorolás olvasható a La Leche Liga honlapján is (lll.hu):
A szoptatott gyermekeknek magasabb az IQ-juk, mert az anyatejben lévő koleszterin és más zsírfajták segítik az idegszövet növekedését. Az anyatejjel táplált babák látásélessége jobb.
Az egy évnél tovább szoptatott gyermekek esetében ritkábban van szükség fogszabályozásra. Az arcizmok a szopásnak köszönhetően jobban fejlődnek. Az anyatej ízének finom változásai pedig előkészítik a kisbabát a szilárd ételek széles választékának elfogadására.

A kutatások kimutatták, hogy a szoptatott csecsemők körében ritkábban és kevésbé súlyos formában fordulnak elő felsőlégúti fertőzések, nehézlégzés, tüdőgyulladás és influenza, a fül fertőzéses megbetegedése, ritkább a mandula eltávolítása is. Szoptatott csecsemőknél kevesebb a húgyúti fertőzés. Azok a gyermekek, akiket nem szoptattak, gyakrabban kerülnek vakbélgyulladással kórházba.
Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a felnőtteknek, akiket csecsemőkorukban szoptattak, a koleszterin szintjük alacsonyabb. A szoptatott csecsemők szívverése lassúbb.
A szoptatott kisbabák között ritkábban fordul elő hasmenés és gyomor-bélrendszeri fertőzés. A legalább hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az ételallergia kockázatát. A szoptatás a felnőttkori Crohn-betegség és colitis ulcerosa kockázatát, valamint a fiatalkori reumatoid arthritis előfordulását is csökkenti.
A szoptatott csecsemők jobban reagálnak az oltásokra és az anyatej segíti a kisbaba saját immunrendszerének érését. A szoptatás ezeken kívül még csökkenti a gyermekkori rák és a cukorbetegség kockázatát.
Mivel az anyatej kevesebb sót és kevesebb fehérjét tartalmaz, kevésbé terheli a kisbaba veséjét. A szoptatott csecsemők körében ritkább az allergiás ekcéma, a szoptatott kisbabák karcsúbbak egyéves korukban, és későbbi életükben is kevésbé valószínű, hogy elhíznak, valamint ritkább a székrekedés. A szoptatott kisbabák széklete kellemesebb illatú.
És ami még nagyon fontos, de immáron az anya szempontjából: szülés után a szoptatás hatékony kalóriaégető módszer, így a felesleges kilókat könnyebben leadják a babájukat szoptató nők, mint azok, akik babájukat nem szoptatják. A szoptatás olyan légkört és kapcsolatot teremt, mely miatt kisebb a depresszió előfordulása a szoptató anyáknál. A szoptatás csökkenti az anyánál a mellrák, a petefészekrák és méhrák kockázatát, építi a csontok szilárdságát, így csökkenti a csonttöréseket valamint a csontritkulást a későbbi életkorban. Ezeken kívül pedig még hosszú távon csökkenti a II-es típusú cukorbetegség kockázatát is és a szívproblémák előfordulása is kisebb azoknál a nőknél, akik szoptattak.
Ezek után már csak egy kérdés maradt: vajon érdemes elfogadni bárkitől is a tápszerajánlást, akár saját vagy gyermekünk érdekeit is vesszük figyelembe?
Írta: Tóthné Takács Diána
Forrás: lll.hu, lansinoh.hu
Fotó: sxc.hu
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.