Menü

Szoptatás hosszú távú előnyei

A szoptatás létjogosultságát manapság már talán senki nem kérdőjelezi meg. Rengeteg cikket, tudományos írást, és ismeretterjesztő füzetet olvashatunk a szoptatás előnyeiről, hiszen rengeteg van. De vajon milyen hosszú távú előnyöket nyújt egy szoptatott babának az anyatej és a szoptatás?

Általában az alábbi előnyöket szokták megemlíteni, ha a szoptatásról van szó:

Az anyatej a kizárólagos szoptatás időszakában tökéletes táplálékot nyújt a kisbabának. Összetétele a szoptatás teljes időtartama alatt változik, és így tökéletesen igazodik a csöppség igényeihez. Rengeteg pro- és prebiotikumot tartalmaz, mely elősegíti az egészséges bélflóra kialakulását, valamint az immunrendszert elősegítő, építő immunsejteket is tartalmaz. Az anyatej táplálék, folyadék, a szoptatás pedig kötődést elősegítő, megnyugvást hozó összebújás az anyukával. Mindig kéznél van, olyan mennyiségben, minőségben, és olyan hőfokon, ahogy arra a babának szüksége van. A szoptatás a baba legtermészetesebb és legtökéletesebb táplálási formája, sőt, ennél sokkal több.

Ezeken a mindenki által ismert információkon kívül azonban vannak még olyan tudományosan bizonyított tények is, melyek talán kevésbé ismertek, de amelyek még inkább arra bíztatják az anyákat, hogy igenis érdemes az olykor nehézségekkel járó szoptatásért, és anyatejért harcolni.

A következő felsorolás olvasható a La Leche Liga honlapján is (lll.hu):

A szoptatott gyermekeknek magasabb az IQ-juk, mert az anyatejben lévő koleszterin és más zsírfajták segítik az idegszövet növekedését. Az anyatejjel táplált babák látásélessége jobb.

Az egy évnél tovább szoptatott gyermekek esetében ritkábban van szükség fogszabályozásra. Az arcizmok a szopásnak köszönhetően jobban fejlődnek. Az anyatej ízének finom változásai pedig előkészítik a kisbabát a szilárd ételek széles választékának elfogadására.

A kutatások kimutatták, hogy a szoptatott csecsemők körében ritkábban és kevésbé súlyos formában fordulnak elő felsőlégúti fertőzések, nehézlégzés, tüdőgyulladás és influenza, a fül fertőzéses megbetegedése, ritkább a mandula eltávolítása is. Szoptatott csecsemőknél kevesebb a húgyúti fertőzés. Azok a gyermekek, akiket nem szoptattak, gyakrabban kerülnek vakbélgyulladással kórházba.

Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a felnőtteknek, akiket csecsemőkorukban szoptattak, a koleszterin szintjük alacsonyabb. A szoptatott csecsemők szívverése lassúbb.

A szoptatott kisbabák között ritkábban fordul elő hasmenés és gyomor-bélrendszeri fertőzés. A legalább hat hónapig tartó kizárólagos szoptatás csökkenti az ételallergia kockázatát. A szoptatás a felnőttkori Crohn-betegség és colitis ulcerosa kockázatát, valamint a fiatalkori reumatoid arthritis előfordulását is csökkenti.

A szoptatott csecsemők jobban reagálnak az oltásokra és az anyatej segíti a kisbaba saját immunrendszerének érését. A szoptatás ezeken kívül még csökkenti a gyermekkori rák és a cukorbetegség kockázatát.

Mivel az anyatej kevesebb sót és kevesebb fehérjét tartalmaz, kevésbé terheli a kisbaba veséjét. A szoptatott csecsemők körében ritkább az allergiás ekcéma, a szoptatott kisbabák karcsúbbak egyéves korukban, és későbbi életükben is kevésbé valószínű, hogy elhíznak, valamint ritkább a székrekedés. A szoptatott kisbabák széklete kellemesebb illatú.

És ami még nagyon fontos, de immáron az anya szempontjából: szülés után a szoptatás hatékony kalóriaégető módszer, így a felesleges kilókat könnyebben leadják a babájukat szoptató nők, mint azok, akik babájukat nem szoptatják. A szoptatás olyan légkört és kapcsolatot teremt, mely miatt kisebb a depresszió előfordulása a szoptató anyáknál. A szoptatás csökkenti az anyánál a mellrák, a petefészekrák és méhrák kockázatát, építi a csontok szilárdságát, így csökkenti a csonttöréseket valamint a csontritkulást a későbbi életkorban. Ezeken kívül pedig még hosszú távon csökkenti a II-es típusú cukorbetegség kockázatát is és a szívproblémák előfordulása is kisebb azoknál a nőknél, akik szoptattak.

Ezek után már csak egy kérdés maradt: vajon érdemes elfogadni bárkitől is a tápszerajánlást, akár saját vagy gyermekünk érdekeit is vesszük figyelembe?

Írta: Tóthné Takács Diána
Forrás: lll.hu, lansinoh.hu
Fotó: sxc.hu

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.