Hozzátáplálás lépésről-lépésre I.
- Dátum: 2013.02.20., 14:48
Gyermekünket az első időben vagy anyatejjel, vagy tápszerrel tápláljuk. Négy-hat hónapos korban azonban elérkezik az az idő, amikor meg kell ismertetnünk a szilárd táplálékkal is.
A szakértők azt mondják, a tápszeres babáknál négy, az anyatejeseknél hat hónapos korban kezdjük meg a hozzátáplálást. Az elválasztás első lépése, hogy babánkat megismertessük különböző gyümölcslevekkel, gyümölcsökkel, majd zöldségekkel. Egyszerre egy táplálást váltsunk ki, célszerű a déli etetéssel kezdeni a sort, de ez nem kötelező, erről mindenki a saját belátása szerint dönthet, a gyermek napi ritmusához igazodva. Egy táplálás teljes kiváltása nagyjából három-négy hét alatt történik meg, addig a többi etetésen nem szabad változtatni.

A gyümölcsöket legcélszerűbb előbb gyümölcslé, vagy pép formájában adni. Amennyiben a hozzátáplálás első hetei a téli hónapokra esnek, nincs elég gyümölcs, akkor érdemes fagyasztottat beszerezni, vagy babakonzervet vásárolni. Kezdetben a vastagabb héjú, hámozható gyümölcsökkel kínáljuk a csecsemőt, legjobb az alma, a körte, az őszibarack, a sárgabarack, aztán hét-nyolc hónapos kor körül jöhet a meggy, a sárgadinnye, a cseresznye, a szilva. Az epret, málnát, szedret és az egyéb bogyós gyümölcsöket mindenképpen kerüljük legalább egy éves korig, miután ezek allergizáló gyümölcsök.
A déli gyümölcsök közül a banánt már az első időkben adhatjuk, azonban arra figyeljünk, hogy hetente mindössze két alkalommal kerüljön a tányérba, mert székletfogó hatású. A citrusfélék közül a narancs, vagy a mandarin nyolc hónapos, már rágni tudó, fogas babáknak ajánlott, de lehetőség szerint ne túl sokat adjunk ezekből se, mert az allergiás hajlamot növelhetik.
Fontos tudni, hogy tilos a gyümölcspépet megcukrozni, és méz , vagy méhpempő sem kerülhet bele.
A legújabb kutatások szerint a glutént mielőbb be kell vezetni a csecsemő étrendjébe. Erre azért van szükség, hogy minél kisebb legyen az esélye a lisztérzékenység, az allergia, vagy a cukorbetegség kialakulásának. Az első időszakban tehát napi fél, vagy két naponta egy háztartási kekszet reszeljünk bele a gyümölcspépbe, vagy tegyük bele anyatejbe, esetleg készítsük el forralt, lehűtött vízzel. A háztartási kekszen kívül babpiskótát is használhatunk, de csakis azt a fajtát, amelyiknek nem cukrozott a teteje.
A gyümölcsös, kekszes pép elkészítés igen egyszerű. Mossuk meg és hámozzuk meg a gyümölcsöt, vágjuk gerezdekre és egyet-, vagy kettőt a reszelő legkisebb lyukán reszeljünk le. Ugyanígy tegyünk a keksszel is. Ha a baba igényei azt kívánják, a gyümölcsös kekszbe tegyünk néhány kanál anyatejet, ezzel hígítsuk és tegyük ízletesebbé az első szilárd étket.
A szakértők azt ajánlják, legalább a csemete egy éves koráig kerüljük a tehén, vagy kecsketejet. Persze hét-nyolc hónapos kora körül már adhatunk neki tejterméket, de az ne tej legyen. A tej ugyanis szintén fokozza az allergia kialakulásának lehetőségét. Ezért a gyümölcspépbe se használjuk hígító anyagként.
Fotó: sxc.hu
A bukósisak nem dísz
Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.
A szivacskézilabda előnyei óvodás korban
Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.