Menü

Hozzátáplálás lépésről-lépésre I.

  • Dátum: 2013.02.20., 14:48

Gyermekünket az első időben vagy anyatejjel, vagy tápszerrel tápláljuk. Négy-hat hónapos korban azonban elérkezik az az idő, amikor meg kell ismertetnünk a szilárd táplálékkal is.

A szakértők azt mondják, a tápszeres babáknál négy, az anyatejeseknél hat hónapos korban kezdjük meg a hozzátáplálást. Az elválasztás első lépése, hogy babánkat megismertessük különböző gyümölcslevekkel, gyümölcsökkel, majd zöldségekkel. Egyszerre egy táplálást váltsunk ki, célszerű a déli etetéssel kezdeni a sort, de ez nem kötelező, erről mindenki a saját belátása szerint dönthet, a gyermek napi ritmusához igazodva. Egy táplálás teljes kiváltása nagyjából három-négy hét alatt történik meg, addig a többi etetésen nem szabad változtatni.

A gyümölcsöket legcélszerűbb előbb gyümölcslé, vagy pép formájában adni.  Amennyiben a hozzátáplálás első hetei a téli hónapokra esnek, nincs elég gyümölcs, akkor érdemes fagyasztottat beszerezni, vagy babakonzervet vásárolni. Kezdetben a vastagabb héjú, hámozható gyümölcsökkel kínáljuk a csecsemőt, legjobb az alma, a körte, az őszibarack, a sárgabarack, aztán hét-nyolc hónapos kor körül jöhet a meggy, a sárgadinnye, a cseresznye, a szilva. Az epret, málnát, szedret és az egyéb bogyós gyümölcsöket mindenképpen kerüljük legalább egy éves korig, miután ezek allergizáló gyümölcsök.

A déli gyümölcsök közül a banánt már az első időkben adhatjuk, azonban arra figyeljünk, hogy hetente mindössze két alkalommal kerüljön a tányérba, mert székletfogó hatású. A citrusfélék közül a narancs, vagy a mandarin nyolc hónapos, már rágni tudó, fogas babáknak ajánlott, de lehetőség szerint ne túl sokat adjunk ezekből se, mert az allergiás hajlamot növelhetik.

Fontos tudni, hogy tilos a gyümölcspépet megcukrozni, és méz , vagy méhpempő sem kerülhet bele.

A legújabb kutatások szerint a glutént mielőbb be kell vezetni a csecsemő étrendjébe. Erre azért van szükség, hogy minél kisebb legyen az esélye a lisztérzékenység, az allergia, vagy a cukorbetegség kialakulásának. Az első időszakban tehát napi fél, vagy két naponta egy háztartási kekszet reszeljünk bele a gyümölcspépbe, vagy tegyük bele anyatejbe, esetleg készítsük el forralt, lehűtött vízzel. A háztartási kekszen kívül babpiskótát is használhatunk, de csakis azt a fajtát, amelyiknek nem cukrozott a teteje.
A gyümölcsös, kekszes pép elkészítés igen egyszerű. Mossuk meg és hámozzuk meg a gyümölcsöt, vágjuk gerezdekre és  egyet-, vagy kettőt a reszelő legkisebb lyukán reszeljünk le. Ugyanígy tegyünk a keksszel is. Ha a baba igényei azt kívánják, a gyümölcsös kekszbe tegyünk néhány kanál anyatejet, ezzel hígítsuk és tegyük ízletesebbé az első szilárd étket.

A szakértők azt ajánlják, legalább a csemete egy éves koráig kerüljük a tehén, vagy kecsketejet. Persze hét-nyolc hónapos kora körül már adhatunk neki tejterméket, de az ne tej legyen. A tej ugyanis szintén fokozza az allergia kialakulásának lehetőségét. Ezért a gyümölcspépbe se használjuk hígító anyagként.

Fotó: sxc.hu

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?

Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Nyári veszélyek a legkisebbekre – Amire minden szülőnek figyelnie kell

A nyár a szabadság, a családi kirándulások, a strandolás és a felhőtlen játék időszaka. A napsütéses hónapok azonban olyan veszélyeket is rejtenek, amelyek különösen a kisgyermekeket érinthetik. A szülők és nagyszülők fokozott odafigyelésével a legtöbb baleset megelőzhető, ezért érdemes tudatosan felkészülni a nyári időszak kihívásaira.