Mozgás és nyugalom: thai chi

Kínában, Japánban, sőt az Egyesület Államok nagyvárosainak parkjaiban gyakran látni kisebb, nagyobb, fiatalokból és idősekből álló csoportokat, amint lassú mozdulatokkal edzik testüket. Ezek a csoportok thai chi gyakorlatokat végeznek.

A tai chi  részben légzésterápia. A keleti légzésterápiák magukba foglalják az idegpályák és az izmok tudatos serkentését és ellazítását, valamint az elme által irányított légzést. A gyakorlás során  nem csak a fizikai testet edzük, hanem a szellemünk is kiegyensúlyozottabbá válik, jobban megtanuljuk a környezetünkben zajló eseményeket valós értékükön, és sem alul, sem felül értékelni.

A mozdulatok következtében a tüdőlebenyek a mozgások közben kitágulnak, és így nagyobb felületen tudják leadni az elhasznált széndioxidot és felvenni a szükséges oxigént a beszívott friss levegőből. Mivel a mozdulatok lassúak, és a légzés a mozdulatok sebességéhez automatikusan igazodva szintén lassú, a tüdõnek több ideje van az oxigén és a széndioxid kicserélésére. A megfelelő légzéssel jótékonyan masszírozzuk a belső szerveket is, így segítve azok tökéletesebb működését.

Mozgás közben a súlypontot folyamatosan áthelyezzük egyik lábról a másikra, így azok izmai felváltva megfeszülnek, majd ellazulnak, ezáltal mintegy pumpálják a vért és a nyirokfolyadékot. A lassú váltott mozgás jótékonyan hat az izületekre is, erősítve azokat.
A gyakorlatok közben nem kell erőlködnünk, sőt inkább ellazulunk, s ezáltal a gerincet is lazítjuk.

Fotó:
sxc.hu