Barangolások Magyarországon – a Közép – Dunántúl központja, a királynék városa: Veszprém
- Dátum: 2013.10.20., 12:09
- állatkert, Érseki Palota, királynék városa, Kittenberger Kálmán, Művészetek Háza, Óváros tér, Porcelánium, Séd-patak, Tűztorony, Veszprém, Veszprém-völgy
A Közép – Dunántúl oktatási központja és egyik legpatinásabb belvárossal rendelkező települése Veszprém, melynek központjában található megannyi műemlék – jellegű épületét ízlésesen felújították az elmúlt években, így kellemes időtöltés lehet egy sétát tenni a műemlék épületek között.
A város legszebb része a sziklaszirten magasodó várnegyed, mely a távolból nézve is pazar látványt nyújt, míg paloták, múzeumok és templomok között húzódó utcán sétálva igazán barokk hangulatban érezheti magát az ember. A várnegyedben található az ország egyetlen, teljesen épen maradt barokk utcája, melynek bejárata az Óváros térről nyílik, amely stílusos régi házaival megadja az alaphangját a városban tett sétánknak.

A 48 méter magas Tűztorony alapját IV. Béla idejében építették, akkor őrtoronynak szánták, és a három részre szakadt országban a török idők végéig védelmi feladatokat kapott. Az 1801-es földrengésben ledőlt és megrongálódott tornyot újjáépítették, mely lehetővé tette a város állandó megfigyelését, tüzek észrevételét. Ebből a célból állandó toronyőr szolgált a toronyban, aki éjjel-nappal vigyázta a várost. A torony mai formája 1811. és 1817. között épült meg, melynek réztorony órája minden egész órája verbunkos zenét játszik, de negyedóránként is üt egyet - egyet. A torony látogatható, melyre feljutva csodálatos kilátás nyílik a barokk várnegyedre és belvárosra. A mellette található volt tűzoltószertárban étterem és borbár nyújt élvezeteket a betérő vendégeknek.
Az innen egy kőhajításnyira található a Művészetek Háza, melyben állandó és időszaki kiállításokat is megtekinthet a látogató, mindemellett más olyan művészeti galériák is találhatók a városban, mint a Dubniczay-palota, ahol a László Károly kortárs gyűjtemény festményei egyedi hangulatot árasztanak régi, málló festékes falakról.
A várnegyedben található a barokk Érseki Palota melynek ódon épületegyüttesében idegenvezetést is lehet igényelni, mely igényesen bemutatja az épület mellett a püspökség történetét. A sétálóutcán mindenképp érdemes felkeresni a Szent Mihály Székesegyházat is, ahol is évszázadokon keresztül koronázták a magyar királynékat. A városrészben még számos múzeum, templom és köztéri szobor található, mely közül a legismertebb az utca végén a vár fokán álló Gizella királyné és István király szobra, amely mellől letekintve gyönyörű panoráma nyílik az alatta fekvő várvölgyre.
A várvölgy folytatásában fekszik a Kittenberger Kálmán nevét viselő veszprémi állatkert, melyet az elmúlt évtizedben, részben európai uniós támogatásból fejlesztettek, így a gyönyörű természeti környezetben lévő állatkert végre vidám kikapcsolódást kínál, ahol az állatok korszerű, kényelmes kifutókban élnek és tekinthetők meg. Az állatkertben rengeteg programon lehet részt venni, mint Csimpánzvilág és Böbe majom tanodája. Van állatsimogató, és a Kölyökdzsungel, mely egy 300 négyzetméteres fedett játszóház, valamint az Afrika-ház, amelyek révén akár rossz idő esetén is egy egész napot eltölthetünk itt. A Gulya-dombon elterülő Afrika-szavanna kifutó területén pedig, zsiráfok, orrszarvúk és zebrák élnek szabadon és figyelhető meg életközösségük az idelátogató számára. Ha mindezt végigjártuk, akkor egy késő délutáni pihenésre és relaxációra vagy ebéd utáni sétára legalkalmasabb a Veszprém-völgy. A Séd-patak völgyét a közelmúltban újították fel, s az eredmény önmagáért beszél, az EU-s támogatásból kivitelezett terület a pihenni vágyók igazi kedvence lett. Találhatunk itt vízfolyást kis vízesésekkel, csobogókkal, rendezett parkosított ligetet padokkal és felújított ódon épületmaradványokkal. A lenyűgöző hangulatú sétaút a veszprémi várat köti össze az állatkerttel.
Ha bejártuk Veszprémet, s több időnk is van, a környéken látnivalót találhatunk. Felkereshetjük Nagyvázsonyt, Mátyás király legendás fekete serege egyik legkiemelkedőbb katonájának, Kinizsi Pálnak várát, látogatást tehetünk a herendi Porcelániumban is, ahol megnézhetjük a világhírű termékek előállítását. Az Északi – Bakonytól körülölelt hegyek között találhatjuk Zircet, ahol az apátsági templomot, illetve a hatalmas arborétumot tekinthetjük meg. Továbbhaladva vadregényes környezetben található cseszneki várat is megmászhatjuk. Ennyi látnivaló megtekintése után pedig nem marad más, mint megannyi életre szóló élmény…
Fotó:
sxc.hu
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.