Tanuljunk tanulni!
- Dátum: 2013.10.20., 12:02
- könnyebb, módszer, nlp technika, segít, tanulás
Ha régóta szenvedünk valamilyen áhított tudás elsajátításával, mielőtt teljesen feladnánk, érdemes végiggondolni a tanulás folyamatát, illetve azt is, melyik érzékszervünkön keresztül raktározzunk leginkább az információkat. A tanulási folyamat ismerete emellett azt is segít megérteni, hogy az egyes emberek által ösztönösen jól használt kommunikációs technikákat hogyan tanulhatja meg bárki, az NLP segítségével.
Gyerekként, felnőttként egyaránt sokat szenvedhetünk attól, hogy valamit nehezebben vagy egyáltalán nem tudunk megtanulni. Ilyen lehet például tipikusan a nyelvtanulás, vagy akár a rajzolás, de a táncolás is. Mielőtt azonban végképp meggyőznénk magunkat arról, hogy teljes képtelenség ezeket a készségeket elsajátítani, érdemes végiggondolni magának a tanulásnak a folyamatát. Ehhez hívjuk segítségül az úgynevezett tanulási görbét, amelyet a 70-es években hoztak létre, hogy érthetőbb, átláthatóbb legyen, hogyan is tanulunk.
A legelső fázis azt az állapotot mutatja, amikor még azzal sem vagyunk tisztában, hogy mit is szeretnénk megtanulni. Bármilyen meglepő is tehát, a tanulás folyamata valójában már itt, a „nem tudással” elkezdődik. Ezt követi a második fázis, amikor tudatosul bennünk, hogy valamilyen, számunkra értékes dolgot – például a biciklizés – még nem tudunk. A harmadik fázisban történik a hétköznapi nyelvben tanulásnak nevezett folyamat, amikor is a kívánt készséget – esetünkben a biciklizést - elkezdjük gyakorolni. Ilyenkor még minden mozdulatra nagy figyelmet kell fordítanunk ahhoz, hogy sikerüljön a kerékpáron maradnunk, de az ismétlések hatására egyre rutinosabbá válunk. Végül az utolsó, negyedik szakaszban már nem is kell tudatosan figyelnünk a megtanult mozdulatokra, hiszen az készségszinten beépült, azaz bármikor sikeresen el tudjuk végezni.
Ha ezt a folyamatot tudatosítjuk, azt is könnyebben nyomon tudjuk követni, hogy hol tartunk a saját tanulási folyamatunkban. „Mindez azért fontos, mert bizony igen gyakori helyzet, hogy azt gondoljuk magunkról, hogy valamit nem tudunk megtanulni, pedig valójában csak arról van szó, hogy nem jártuk végig a tanulás folyamatát, hanem már az első vagy a második fázisnál megrekedtünk” – mondta el Mészáros Edina, az NLP Intézet vezető trénere.
Az NLP technika megalkotói rájöttek arra, hogy a szakmájukban különleges sikereket elérő emberek ugyan mesterfokon kommunikálnak másokkal, ezt azonban nem tudatosan, hanem automatikusan csinálják, és saját maguk sincsenek tudatában képességükkel. Tehát már a negyedik szakaszra jellemző készségszinten alkalmazzák a „sikeresség” képességét. Az NLP alkotói ezt az ösztönös képességet vizsgálták meg és hozták vissza a tudatos tanulási szintre. Ezzel kidolgozták azt a módszert, amivel mindenki számára megtanulható lett a sikeresség, kiválóság elérésének technikája. Ez ma az NLP.
Ezeket az eredményeket, technikákat a mindennapi tanulás és tanítás során is remekül lehet hasznosítani. Azok a tanárok, oktatók például, akik több érzékszerven keresztül kommunikálnak, sokkal eredményesebben tudnak tanítani, mivel mindegyik diákhoz megtalálják azt az utat, amin keresztül azok könnyebben elsajátítják az ismereteket. „Ennek oka ugyanis, hogy nem mindenki egyformán raktározza el az információkat, hanem egyénenként eltérő módon, más-más érzékszerven keresztül. Sokkal könnyebb tehát úgy tanulni, feldolgozni az új ismereteket, ha a saját »csatornánkon« keresztül kell azt megtanulni. Ilyenkor ugyanis az agynak nem kell lefordítania az információkat egyik érzékszervi csatornáról a másikra, ami nyilván kevesebb időt és energiát vesz igénybe, így sokkal hatékonyabb is.
„A három alap érzékelési mód (látás, hallás, tapintás) mellett az NLP még megkülönbözteti az ízlelést és a szaglást. Minél több érzékszervet használunk, annál eredményesebben átadhatunk, illetve elsajátíthatunk ismereteket. Természetesen akkor leszünk a legsikeresebbek, ha ezeket együttesen alkalmazzuk. Például, ha egy matematika tanár úgy fogalmaz, hogy »hallgassátok meg ezt a példát« (hallás), akkor érdemes úgy is elmondani ezt, hogy »vegyük sorra a megoldás lépéseit« (tapintás), majd pedig »látjátok, milyen egyszerű« (látás)” – magyarázta Mészáros Edina.
Végül még egy dolog nagyon kell a sikeres tanuláshoz: a pozitív ösztönzés, motiváció, tehát ha jó érzések társulnak ahhoz a dologhoz, amit meg szeretnénk tanulni, és magához a tanuláshoz is. „Ez egyszerűen hangzik, a megvalósítás azonban már nem mindig ennyire könnyű, mivel úgy lehet elérni, ha maga a tanár olyan pozitív érzelmi állapotban van, hogy ezt átadva a diákok is élvezettel, lelkesedéssel tanulják tovább otthon az adott tantárgyat. Mivel ennek a technikáját is el lehet sajátítani, ezért ma már több egyetemen, főiskolán (Corvinus, Általános Vállalkozási Főiskola, ELTE Pszichológia Kar) is tanítanak NLP technikát, kreditpontos képzés keretében” – emelte ki a szakember.
Forrás:
Well PR Ügynökség
Fotó:
pixabay.com
Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.
Hogyan maradjunk energikusak a kánikulában?

A nyár sokunknak egyet jelent a szabadsággal, a pihenéssel, a hosszú napsütötte nappalokkal és a várva várt programokkal. Azonban a rekkenő hőség, a párás levegő, a felborult napirend és a kikapcsolódás előtti hajtás könnyen kifacsarhat bennünket. Ha pedig lemerül az energiaszintünk, nehezebb élvezni azt, amiért mindennap dolgoztunk. Az alábbi cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan őrizhetjük meg a lendületünket a júliusi forróság alatt.
"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?
Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.
Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.