Menü

Szedjünk csipkebogyót

Ősidők óta ismeri és használja az emberiség a csipkebogyót. Az ókori Egyiptomban nemcsak a termését, de a leveleit és a virágját is felhasználták. A középkorban a szerzetesek gyógyító hatását népszerűsítették, de a Mária kultuszhoz is kapcsolódott. Az újabb korokban már számtalan felhasználási, fogyasztásai módja létezik, a levesen át a szörpön keresztül, a boron át, a lekvárig mindenfélét készítenek belőle. És persze teát is.

A csipkebogyó, az úgynevezett vadrózsa termése. A bokron elvirágzik a rózsa és a helyében ott marad a vitamin- és ásványi anyagokban igen gazdag termés.

Aki gyűjtött már valaha csipkebogyót, az jól tudja, igen sziszifuszi munka, azonban megéri az áldozatot, hiszen az őszi, téli időszakban különösen jótékony hatással van a szervezetünkre.

A csipkebogyót általában kétféleképpen lehet megvásárolni, vagy otthonunkban kiszárítva elraktározni. Hozzá lehet jutni a teljes bogyóhoz, szőröstűl-bőröstül, illetve a csipkehúshoz, amelyet már megtisztítottak a szőrös kis magocskáktól és a szárától. Mindkettőből sok-sok értékes anyaghoz juthatunk hozzá.

Az egyik legfontosabb tulajdonsága a csipkebogyónak, hogy kiváló immunerősítő, növeli a szervezet ellenálló képességét, de ha már elkapott minket a nátha, akkor segít a mielőbbi gyógyulásban. Megelőzésre és gyógyulásra is használhatjuk nyersen fogyasztva, vagy teaként.

Kiváló frissítő, felér egy reggeli kávéval, ráadásul gátolja a bőröregedést, ami miatt a kozmetika ipar is előszeretettel alkalmazza.

Gyulladásgátló hatású, különösen vese-, máj-, és hólyagbántalmak esetén igyünk belőle naponta három csészével is. Enyhén vizelet- és hashajtó hatású is. A csontok erősségét segíti, gátolja a meszesedést. Az erek rugalmasságának megőrzését is megtámogatja rendszeres fogyasztása., de a szív- és érrendszeri betegségek, keringési zavarok esetén is érdemes a csipkebogyóhoz nyúlni. Ezen kívül csökkenti a vérnyomást, és idegnyugtató is.

Tudni kell még róla, hogy a C-vitamin tartalma igen magas, de sajnos megfőzve sokat veszít az értékéből. Tartalmaz még A, B, E és K vitamint, vasat, magnéziumot, alma- és citromsavat is.

Érdemes bespájzolni belőle a téli hónapokra, de tartsuk szem előtt, hogy mindig ki kell szárítani. Ezt megtehetjük, vagy sütőben, vagy cserépkályhán, kandallón kiterítve, esetleg radiátor fölé felakasztva. 

Fotó:
pixabay.com

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.