Lúdvacsora újborral
- Dátum: 2013.11.11., 13:21
- Márton-napi hagyományok, Márton-napi népszokások, Szent Márton napjának eredete, újbor és libavacsora
Márton-napja évszázadok jeles napja a keresztény kultúrkörnek. Ekkora érik a must borrá, itt az ideje tehát, hogy megkóstoljuk az újbort, ugyanakkor az asztalról elmaradhatatlan fogás a libasült is.
Szent Márton legendája egészen a IV. század elejéig nyúlik vissza. A legenda szerint a 18 éves légionáriusnak állt Márton lováról leszállva odaadta a kardjával kettévágott kabátját egy didergő koldusnak. Nem sokkal ezután otthagyta a katonaságot, megkeresztelkedett és zarándokként hirdette az igét. Aztán Tours város püspökévé választották. A szájhagyomány úgy tudja, Márton a ludak óljába bújt, hogy kitérjen a püspökválasztás elől, mert méltatlannak tartotta magát erre a címre, de a szárnyasok gágogásukkal elárulták, így kénytelen volt elvállalni a kinevezést. A szent életű püspök legendája máig él Franciaországban, számos népszokás, hagyomány kötődik hozzá szerte Európában.
A Márton-napi libalakomák évszázadok óta a keresztény Magyarország egyik jeles napja is. Szent Márton napja jelentette egykor a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg éves bérüket, a pénzhez ráadásként mindig kaptak egy libát is.
A lúdvacsora szorosan összefügg az újbor fogyasztásával is. November közepére fejeződik be a must borrá válása. Sok helyütt november 11-én kezdték meg az új hordókat a boros gazdák, ekkor került az asztalra a libasült mellé az újbor is.
Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, a bálok, az egyéb mulatságok is. A hagyomány szerint a fiatal libát alaposan megtisztítják, besózzák és alaposan bedörzsölik, meghintik friss majorannával. Miután ropogósra sütik a kemencében óvatosan feldarabolják és mellcsontjáról lefejtik a húst. Ha a csont barna, esős tél várható, ha fehér, akkor pedig havas telet várhatunk.
A néphagyomány úgy tartja, aki spicces lesz, vagy lerészegedik a Márton-napi újbortól az jövőre megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól.
A köztudatban természetesen a Márton-napi lakomák igen elevenen élnek. A népi hiedelem szerint, aki Márton-napján nem eszik libát, ludat, az jövőre bizony éhezni fog.
Fotó:
pixabay.com
Amikor az otthonod is „beszél” hozzád
Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.
A számítógép fogságában – így fárad el a szemünk a képernyő előtt
Égő, szúró érzés, mintha homok került volna a szembe – sokan legyintenek rá, pedig a szemszárazság egyre gyakoribb probléma. Nemcsak kellemetlen, hanem hosszú távon a látás minőségét is befolyásolhatja. Nézzük meg a kiváltó okokat, a felismerés módját, és azt, miként óvhatjuk meg látószervünk épségét a monitor előtt eltöltött hosszú órák alatt.
Miként alakult az anyák napja világszerte
Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?
Egyensúly a víz alatt
Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.
Tiszteljük a szolgáltatóipart – egy lemondott időpont tanulsága
A szolgáltatóipar mindennapjaink láthatatlan gerince. Fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, szerelők és számtalan más szakember dolgozik azon, hogy kényelmesebb, rendezettebb és élhetőbb legyen az életünk.