Menü

Lúdvacsora újborral

Márton-napja évszázadok jeles napja a keresztény kultúrkörnek. Ekkora érik a must borrá, itt az ideje tehát, hogy megkóstoljuk az újbort, ugyanakkor az asztalról elmaradhatatlan fogás a libasült is.

Szent Márton legendája egészen a IV. század elejéig nyúlik vissza. A legenda szerint a 18 éves légionáriusnak állt Márton lováról leszállva odaadta a kardjával kettévágott kabátját egy didergő koldusnak. Nem sokkal ezután otthagyta a katonaságot, megkeresztelkedett és zarándokként hirdette az igét. Aztán Tours város püspökévé választották. A szájhagyomány úgy tudja, Márton a ludak óljába bújt, hogy kitérjen a püspökválasztás elől, mert méltatlannak tartotta magát erre a címre, de a szárnyasok gágogásukkal elárulták, így kénytelen volt elvállalni a kinevezést. A szent életű püspök legendája máig él Franciaországban, számos népszokás, hagyomány kötődik hozzá szerte Európában.

A Márton-napi libalakomák évszázadok óta a keresztény Magyarország egyik jeles napja is. Szent Márton napja jelentette egykor a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg éves bérüket, a pénzhez ráadásként mindig kaptak egy libát is.

A lúdvacsora szorosan összefügg az újbor fogyasztásával is. November közepére fejeződik be a must borrá válása. Sok helyütt november 11-én kezdték meg az új hordókat a boros gazdák, ekkor került az asztalra a libasült mellé az újbor is.

Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, a bálok, az egyéb mulatságok is. A hagyomány szerint a fiatal libát alaposan megtisztítják, besózzák és alaposan bedörzsölik, meghintik friss majorannával. Miután ropogósra sütik a kemencében óvatosan feldarabolják és mellcsontjáról lefejtik a húst. Ha a csont barna, esős tél várható, ha fehér, akkor pedig havas telet várhatunk.

A néphagyomány úgy tartja, aki spicces lesz, vagy lerészegedik a Márton-napi újbortól az jövőre megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól.

A köztudatban természetesen a Márton-napi lakomák igen elevenen élnek. A népi hiedelem szerint, aki Márton-napján nem eszik libát, ludat, az jövőre bizony éhezni fog.

Fotó:
pixabay.com

Tükrök a lakásban – ezekre a helyekre a feng shui szerint inkább ne tedd

A tükör különleges lakberendezési elem: tágítja a teret, világosabbá teszi a szobát, és praktikus is. A feng shui szerint azonban nem mindegy, hova kerül, mert a tükrök nemcsak a fényt, hanem az energiákat is „visszaverik” és megsokszorozzák. Nézzük, hol érdemes inkább elkerülni őket!

Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen

A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.