Bejgli, vagy nem?
A népszerű ünnepi édesség pontosan szabályozott kritériumok alapján készülhet és árusítható, ettől függetlenül természetesen kapható silány minőségű és olyan is, ami nem felel meg az egyébként törvénybe foglalt szabályoknak.
A bejgli nevet csak olyan termék viselheti, amely megfelel a tömegére, töltelékének százalékára, valamint egyéb összetevőkre vonatkozó, részletes elvárásoknak. Az édesség rendkívül népszerű, különösen karácsony környékén, ezért aztán igen széles választéka található a boltok polcain. A nagy választék természetesen gyenge minőségű termékeket, és hamisítványokat is tartalmaz bőven.
Utóbbiaknál a gyártók a törvényt úgy kerülik meg, hogy nem azt írják a csomagolásra, hogy bejgli. A „hamis bejglik” tekercs, vagy valamilyen sütemény néven futnak, és sok helyen az igaziak közelébe/közé kerülnek az áruházakban. Ezekhez olcsón hozzá lehet jutni, de a spórolásnak (vagy a figyelmetlenségnek) ára van, a tekercsek ugyanis olyan adalékanyagokat is tartalmazhatnak (például szójaterméket), amelyet a diós, vagy a mákos bejgli készítésekor tilos használni. Nem beszélve rossz ízükről, fura állagukról, azaz gyenge minőségükről.
Rossz minőséget persze a bejglik között is találunk. A minél alacsonyabb ár és minél jobb tartósság érdekei számos olyan adalékanyagot „követelnek”, amelyeket alapesetben eszünkbe sem jutna használni. Aromák, tartósítószerek, és állományjavítók garmadája kerül a termékekbe, tehát, aki minőségi bejglit szeretne enni, annak az összetevőket érdemes alaposan átböngésznie, vagy még inkább nekiállni otthon az ínyencség elkészítésének.
Fotó:
wikimedia.org
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Tavaszi kincsek konyhánkba
Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.
3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod
A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.
A természet színei és az izlandi reggeli
A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.