Hazai, helyi mindenek előtt

A makrobiotikus étrend egy gabona centrikus táplálkozási rendszer, amely mára a világ minden táján elterjedt. Azért is alkalmazható bárhol, bárkinek, mert alkalmazkodik az adott táj kulturális, földrajzi adottságaihoz, vagy például az évszakok váltakozásához is.

A makrobiotika görög szó, jelentése hosszú élet. A rendszer Japánból indult, hazánkban 1988-89-től igazán elterjedt.

Az étrend létrehozói abból indultak ki, őseink miként éltek és táplálkoztak. Japánban, értelemszerűen a taoizmus és a zen-buddhizmus alapelveire építettek, amelyekben az egyik legfőbb cél a testi, lelki egyensúly, harmónia megtalálása és megtartása. A táplálkozást is erre építették fel, leegyszerűsítve a yin-yang rendszeréhez igazították.

Számunkra ezek a rendszerek valójában nem mondanak sokat, ám azért nagyszerű és érdekes ez az étrend, mert képes alkalmazkodni. Figyelembe veszi a helyiek földrajzi adottságait, az évszakok váltakozásait, a férfiak és nők közti különbségeket, elkülöníti a gyerekek, az idősek, az aktív felnőttek, valamint a sportolók igényeit is.

Magyarán itthon a makrobiotikus étrend követői számára a legideálisabb az, ha leginkább olyan zöldségeket, gyümölcsöket és egyéb ételeket fogyasztanak, amelyek az adott környezetben, országban fellelhetőek. (Ez a kérdés nemcsak egészségileg, hanem a környezetvédelem, valamint a helyi termelők támogatása szempontjából is érdekes és fontos.)

Ha alaposan végiggondoljuk ezt, akkor láthatjuk, őseink sem éltek másként, hiszen dédanyáink számára még ismeretlenek voltak a déli gyümölcsök, télen az import szőlő, mert inkább azt fogyasztották, amit megtermeltek és elvermeltek, illetve, amihez a piacon, a helyi termelőktől hozzájutottak.

Nos, a makrobiotikus étrend persze ennél valamivel összetettebb. Az étrendi ajánlások alapvetően a gabonaféléket emelik ki. De nem a finomított változatot, hanem az egész gabonát. Vagyis a rendszer hívei leginkább a hét alapgabonát fogyasztják, legtöbbször főzve, párolva, kásának elkészítve. Ezek a búza, a barnarizs, az árpa, a köles, a zab, a hajdina, valamint a kukorica. Itt kell megemlítenünk, hogy az étrend megalkotói szerint a barnarizs olyan tökéletes táplálék, amely nemcsak egészségesen tart, hanem gyógyít is, a benne rejlő magas ásványi anyag és vitamin tartalmának, valamint antioxidáns hatásának köszönhetően.

Az étrend meglehetősen tejtermék ellenes, ugyanis ezek túlzott fogyasztása köztudottan nyákosít, így ez tiltólistán szerepel. Kismértékű hús fogyasztása viszont megengedett és ajánlott. Sőt a halételek fogyasztása különösen fontos szerepet játszik a vitaminszükséglet miatt. A zöldségek, gyümölcsök fogyasztása kifejezetten ajánlott, de tartsuk szem előtt, hogy az adott földrajzi egységben melyek azok, amik megteremnek, s kerüljük az import, tartósított termékeket. A cukor sem szerepel a fogyasztható táplálékok listáján, de ezt valójában egyik étrend sem ajánlja, az ismert és érthető okok miatt.

Ebben a cikkben igyekeztünk összefoglalni, a makrobiotikus étrend főbb tudnivalóit. Nyilván mindenre nem lehet kiterjedni, ám, akinek felkeltette az érdeklődését, az már tudja, milyen irányban induljon el.

Fotó:
pixabay.com