A gabonák anyja
- Dátum: 2014.02.23., 13:19
- a gabonák anyja, mire jó a quiona, mire való a quiona, quiona
A gabonákkal foglalkozó sorozatunkban ezúttal a quionát szeretnénk bemutatni. Az inkák egyik szent növényét, ami pontosan nem is gabona, csak ahhoz hasonló.
A quionát sokan gabonának gondolják, apró magocskái miatt, azonban legközelebb a céklához, illetve a mángoldhoz hasonlít rendszertanilag. Pontosabban a libatopfélék családjába tartozik. A quionát ismerők azonban mindezek dacára pszeudogabonának nevezik.
A quionát már kilenc ezer éve! termesztették Dél-Amerikában. Az inkák szent növénynek tartották, úgy nevezték, a gabonák anyja. Egészen a XVI. század közepéig az indiánok egyik legfontosabb tápanyagforrása volt és valójában sokrétű felhasználása miatt alapélelmiszernek számított. Sajnos azonban a spanyol és portugál hódítók megtiltották az inkáknak a quiona termesztését. Persze az őslakosok nem hagyták annyiban a dolgot és olyan helyen – pontosabban a hegyek magaslatain - folytatták a veteményezést, ahol már nem tudták ellenőrizni a megszállók. Ez az áttelepítés olyannyira jól sikerült, hogy az 1970-es évekig nagyjából el is tűnt a köztudatból a quiona. Aztán két amerikainak köszönhetően ismét megismerte a világ és Colorádóban megkezdődött a termelése. Manapság nagyjából 100-120 ezer kilót termelnek belőle évente.
A quiona igen gazdag B-, C-, E-vitamin forrás. Rengeteg foszfort, vasat, magnéziumot, cinket tartalmaz, valamint a szervezet működéséhez elengedhetetlen valamennyi esszenciális aminosav is megtalálható benne. A sok-sok értékes tápanyag és ásványi anyag miatt gyakorlatilag mindenkinek ajánlott a fogyasztása.
Lassan lebomló szénhidrát, amely glutén mentes. Lisztérzékenyek, cukorbetegek is fogyaszthatják. Erősen lúgosító hatású, a daganatmegelőző étrend szerves része lehet.
A quiona egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a magot úgynevezett szaponin borítja, mi kissé csúszós, ugyanakkor kesernyés ízű, ezért a felhasználás előtt alaposan meg kell mosni. Főzhetünk belőle kását, de köretként is használhatjuk. Érdekes, hogy már pattogatni való quiona is kapható, ami jóval egészségesebb, mint a kukorica.
Fotó:
pixabay.com
Aszalt gyümölcsök télen – ezzel helyettesítsd az idénygyümölcsöket
Igaz, hogy a multik polcai télen is roskadoznak a gyümölcskínálattól, de nem biztos, hogy mindig érdemes az import árut fogyasztani. Remek alternatíva lehet az aszalt gyümölcs.
A reggeli története: szükségből mindennapi szokás
Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.
A D-vitamin túladagolása
A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.
Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea
A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.
A mangostán különleges gyümölcs
A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.