Menü

A gabonák anyja

A gabonákkal foglalkozó sorozatunkban ezúttal a quionát szeretnénk bemutatni. Az inkák egyik szent növényét, ami pontosan nem is gabona, csak ahhoz hasonló.

A quionát sokan gabonának gondolják, apró magocskái miatt, azonban legközelebb a céklához, illetve a mángoldhoz hasonlít rendszertanilag. Pontosabban a libatopfélék családjába tartozik. A quionát ismerők azonban mindezek dacára pszeudogabonának nevezik.

A quionát már kilenc ezer éve! termesztették Dél-Amerikában. Az inkák szent növénynek tartották, úgy nevezték, a gabonák anyja. Egészen a XVI. század közepéig az indiánok egyik legfontosabb tápanyagforrása volt és valójában sokrétű felhasználása miatt alapélelmiszernek számított. Sajnos azonban a spanyol és portugál hódítók megtiltották az inkáknak a quiona termesztését. Persze az őslakosok nem hagyták annyiban a dolgot és olyan helyen – pontosabban a hegyek magaslatain - folytatták a veteményezést, ahol már nem tudták ellenőrizni a megszállók. Ez az áttelepítés olyannyira jól sikerült, hogy az 1970-es évekig nagyjából el is tűnt a köztudatból a quiona. Aztán két amerikainak köszönhetően ismét megismerte a világ és Colorádóban megkezdődött a termelése. Manapság nagyjából 100-120 ezer kilót termelnek belőle évente.

A quiona igen gazdag B-, C-, E-vitamin forrás. Rengeteg foszfort, vasat, magnéziumot, cinket tartalmaz, valamint a szervezet működéséhez elengedhetetlen valamennyi esszenciális aminosav is megtalálható benne. A sok-sok értékes tápanyag és ásványi anyag miatt gyakorlatilag mindenkinek ajánlott a fogyasztása.

Lassan lebomló szénhidrát, amely glutén mentes. Lisztérzékenyek, cukorbetegek is fogyaszthatják. Erősen lúgosító hatású, a daganatmegelőző étrend szerves része lehet.

A quiona egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a magot úgynevezett szaponin borítja, mi kissé csúszós, ugyanakkor kesernyés ízű, ezért a felhasználás előtt alaposan meg kell mosni. Főzhetünk belőle kását, de köretként is használhatjuk. Érdekes, hogy már pattogatni való quiona is kapható, ami jóval egészségesebb, mint a kukorica.

Fotó:
pixabay.com

Prebiotikum, probiotikum, szimbiotikum

A Prebiotikum és a probiotikum között csupán egyetlen betű a különbség, de ennek ellenére merőben eltérő funkciókat töltenek be az emberi szervezetben. Nézzük melyek ezek!

Magyar méz – egészséges táplálék

A világ számos helyén foglalkoznak emberek méhészkedéssel és a boltok polcain mindenféle különböző ország mézei, vagy ahhoz hasonló termékek sorakoznak. Segítek, mit kell tudni vásárlás előtt, hogy biztosan magyar, jó minőségű mézet vegyünk.

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.