Menü

A gabonák anyja

A gabonákkal foglalkozó sorozatunkban ezúttal a quionát szeretnénk bemutatni. Az inkák egyik szent növényét, ami pontosan nem is gabona, csak ahhoz hasonló.

A quionát sokan gabonának gondolják, apró magocskái miatt, azonban legközelebb a céklához, illetve a mángoldhoz hasonlít rendszertanilag. Pontosabban a libatopfélék családjába tartozik. A quionát ismerők azonban mindezek dacára pszeudogabonának nevezik.

A quionát már kilenc ezer éve! termesztették Dél-Amerikában. Az inkák szent növénynek tartották, úgy nevezték, a gabonák anyja. Egészen a XVI. század közepéig az indiánok egyik legfontosabb tápanyagforrása volt és valójában sokrétű felhasználása miatt alapélelmiszernek számított. Sajnos azonban a spanyol és portugál hódítók megtiltották az inkáknak a quiona termesztését. Persze az őslakosok nem hagyták annyiban a dolgot és olyan helyen – pontosabban a hegyek magaslatain - folytatták a veteményezést, ahol már nem tudták ellenőrizni a megszállók. Ez az áttelepítés olyannyira jól sikerült, hogy az 1970-es évekig nagyjából el is tűnt a köztudatból a quiona. Aztán két amerikainak köszönhetően ismét megismerte a világ és Colorádóban megkezdődött a termelése. Manapság nagyjából 100-120 ezer kilót termelnek belőle évente.

A quiona igen gazdag B-, C-, E-vitamin forrás. Rengeteg foszfort, vasat, magnéziumot, cinket tartalmaz, valamint a szervezet működéséhez elengedhetetlen valamennyi esszenciális aminosav is megtalálható benne. A sok-sok értékes tápanyag és ásványi anyag miatt gyakorlatilag mindenkinek ajánlott a fogyasztása.

Lassan lebomló szénhidrát, amely glutén mentes. Lisztérzékenyek, cukorbetegek is fogyaszthatják. Erősen lúgosító hatású, a daganatmegelőző étrend szerves része lehet.

A quiona egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy a magot úgynevezett szaponin borítja, mi kissé csúszós, ugyanakkor kesernyés ízű, ezért a felhasználás előtt alaposan meg kell mosni. Főzhetünk belőle kását, de köretként is használhatjuk. Érdekes, hogy már pattogatni való quiona is kapható, ami jóval egészségesebb, mint a kukorica.

Fotó:
pixabay.com

Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget

Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?

Reggel „zabos” vagyok

A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.