Allergiát jelezhet a szemünk
Szemünk állapota sok mindent elárul egészségünkről. Például azt, hogy esetleg allergiásak vagyunk valamire. Gyerekeknél különösen fontos az odafigyelés.
Szemünkkel rendszerint akkor foglalkozunk, ha romlik a látásunk, vagy erősebb fájdalmat érzünk. Pedig abban az esetben is érdemes vizsgálódni, ha pirosságot, vörösséget, vizes könnyszerű váladékot tapasztalunk, vizenyős lesz a szemhéjunk, megvastagszik a kötőhártyánk, vagy gyakori viszketési ingerünk van.
Ezek a szemproblémák allergiát jelezhetnek. Gyermekeknél különösen érdemes odafigyelni erre a területre, mert ha valaki allergiás, az esetek jelentős részében az a szemen is okoz tüneteket. A Semmelweis egyetem közleményéből kiderül, hogy a szemet érintő allergiás tünetek ma már egyre hosszabb ideig érzékelhetők, sok esetben nem szezonálisak, hanem egész évben tapasztalhatóak.
Elsősorban a hat és tíz év közötti fiúkat érinti a felső szemhéj belső részének a megvastagodása, ami nehezen érzékelhető tünet, mivel nem okoz pirosságot. A betegséget ott lehet tetten érni, hogy a gyermek nem tudja rendesen kinyitni a szemét, olyan mintha mindig álmos lenne. A lányoknál ez tízéves kor után jelentkezhet, a pubertáskorban viszont jellemzően elmúlnak ezek a tünetek.
A szakemberek a tünetek enyhítésére, elmulasztására első körben hideg vizes borogatást, és műkönnycsepp használatát ajánlják, ám ha nincs eredmény, érdemes mindenképpen orvoshoz fordulni.
Fotó:
pixabay.com
Miért okozhat évről évre súlyosabb tüneteket a parlagfű-allergia?
Sokan tapasztalják, hogy a parlagfűszezon minden évben egy kicsit nehezebben viselhető. Ami korábban csak néhány tüsszentést és enyhe orrfolyást jelentett, később akár tartós orrdugulással, szemviszketéssel, köhögéssel vagy komolyabb légúti panaszokkal is járhat. De valóban egyre erősebbé válik az allergia, vagy más áll a háttérben?
Ne edd ezt az 5 ételt sportolás előtt – eláruljuk, miért
A mozgás előtti étkezés sokszor éppen annyira fontos, mint maga az edzés. Nem mindegy ugyanis, mit eszünk a futás, úszás, kerékpározás vagy éppen egy erősebb konditermi edzés előtt. Egy rosszul megválasztott étel könnyen okozhat puffadást, gyomorfájdalmat, émelygést vagy kellemetlen teltségérzetet, és még a teljesítményünket is ronthatja.
A mozgás a csontokat is erősíti – így tehetünk a csontritkulás ellen
Sokan csak akkor kezdenek el igazán foglalkozni a csontok egészségével, amikor már egy vizsgálat kimutatja a csontsűrűség csökkenését. Pedig a megelőzésben a mindennapi életmódnak is fontos szerepe van. A rendszeres testmozgás nem csupán az izmokat tartja karban: megfelelő formában a csontokat is terheli, ezáltal hozzájárulhat azok erősségének megőrzéséhez.
Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?
A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.
4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert
Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.