Allergiát jelezhet a szemünk
Szemünk állapota sok mindent elárul egészségünkről. Például azt, hogy esetleg allergiásak vagyunk valamire. Gyerekeknél különösen fontos az odafigyelés.
Szemünkkel rendszerint akkor foglalkozunk, ha romlik a látásunk, vagy erősebb fájdalmat érzünk. Pedig abban az esetben is érdemes vizsgálódni, ha pirosságot, vörösséget, vizes könnyszerű váladékot tapasztalunk, vizenyős lesz a szemhéjunk, megvastagszik a kötőhártyánk, vagy gyakori viszketési ingerünk van.
Ezek a szemproblémák allergiát jelezhetnek. Gyermekeknél különösen érdemes odafigyelni erre a területre, mert ha valaki allergiás, az esetek jelentős részében az a szemen is okoz tüneteket. A Semmelweis egyetem közleményéből kiderül, hogy a szemet érintő allergiás tünetek ma már egyre hosszabb ideig érzékelhetők, sok esetben nem szezonálisak, hanem egész évben tapasztalhatóak.

Elsősorban a hat és tíz év közötti fiúkat érinti a felső szemhéj belső részének a megvastagodása, ami nehezen érzékelhető tünet, mivel nem okoz pirosságot. A betegséget ott lehet tetten érni, hogy a gyermek nem tudja rendesen kinyitni a szemét, olyan mintha mindig álmos lenne. A lányoknál ez tízéves kor után jelentkezhet, a pubertáskorban viszont jellemzően elmúlnak ezek a tünetek.
A szakemberek a tünetek enyhítésére, elmulasztására első körben hideg vizes borogatást, és műkönnycsepp használatát ajánlják, ám ha nincs eredmény, érdemes mindenképpen orvoshoz fordulni.
Fotó:
pixabay.com
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?