Menü

A legkorábbi új, tavaszi zöldség

Az április egyet jelent az első új, friss tavaszi zöldségek megjelenésével. Az elsők közt is a legelső a fejes saláta, amely a magyar konyha egyik jellegzetes zöldsége.

A fejes salátát hazánkban a XVII. század óta ismerik és termesztik, azonban a zöldség története jóval régebbre nyúlik vissza. Már az ősidőkben is fogyasztottak egyes vad saláta féléket, de az ókori Egyiptomban már termesztették is. Ekkor még leginkább a magjában található jótékony olaj miatt. Sőt a fáraók sírjában is találtak saláta magokat, amelyek arra utalnak, hogy nélkülözhetetlen tápláléka volt az akkor élő embereknek is.

Egyiptom után természetesen az ókori Görögországban, majd Rómában is elterjedt, s innentől kezdve garantált volt hódító útja Európában. Ma már több mint százféle salátát ismerünk.

Érdekesség, hogy a középkori Franciaországban találták ki először, miként lehet üveg alatt, üvegházban is termeszteni, s ettől kezdve még inkább népszerű lett a kontinensen.

A fejes salátát azért szeretjük, mert a tavasz, a megújulás zöld hírnöke. Az első friss, új tavaszi zöldség, amely megjelenik a piacokon, az üzletek polcain. Zöld levelei szorosan egymáshoz tapadva alkotják a fejét. A legzsengébbek a saláta középpontjában található levelek, de ezekben jóval kevesebb a vitamin, valamint a klorofill, mint a külső, sötétzöldebb levelekben.

Itthon főleg ecetes salátaként fogyasztjuk, vagy főzelékként, de másutt levest is készítenek belőle.

A fejes saláták közül a legtöbb vitamint és ásványi anyagot, nyomelemet, azok a fajták tartalmazzák, amelyek áttelelő fajták, például a téli vajfej saláta is. Ezeket már október végén, november elején elvethetjük, aztán márciusban, áprilisban már szüretelhetjük is.

A sok C-vitaminon kívül jelentős a B-vitamin tartalma is, ezen kívül sok vasat, kálciumot, magnéziumot is találhatunk benne. Mindenhol kiemelik, hogy jellegzetes ízét az úgynevezett laktucin adja, amely kissé bódító, álmosító, nyugtató hatású, ugyanakkor egyidejűleg növeli az étvágyat is.

Fotó:
pixabay.com

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?