Menü

A legkorábbi új, tavaszi zöldség

Az április egyet jelent az első új, friss tavaszi zöldségek megjelenésével. Az elsők közt is a legelső a fejes saláta, amely a magyar konyha egyik jellegzetes zöldsége.

A fejes salátát hazánkban a XVII. század óta ismerik és termesztik, azonban a zöldség története jóval régebbre nyúlik vissza. Már az ősidőkben is fogyasztottak egyes vad saláta féléket, de az ókori Egyiptomban már termesztették is. Ekkor még leginkább a magjában található jótékony olaj miatt. Sőt a fáraók sírjában is találtak saláta magokat, amelyek arra utalnak, hogy nélkülözhetetlen tápláléka volt az akkor élő embereknek is.

Egyiptom után természetesen az ókori Görögországban, majd Rómában is elterjedt, s innentől kezdve garantált volt hódító útja Európában. Ma már több mint százféle salátát ismerünk.

Érdekesség, hogy a középkori Franciaországban találták ki először, miként lehet üveg alatt, üvegházban is termeszteni, s ettől kezdve még inkább népszerű lett a kontinensen.

A fejes salátát azért szeretjük, mert a tavasz, a megújulás zöld hírnöke. Az első friss, új tavaszi zöldség, amely megjelenik a piacokon, az üzletek polcain. Zöld levelei szorosan egymáshoz tapadva alkotják a fejét. A legzsengébbek a saláta középpontjában található levelek, de ezekben jóval kevesebb a vitamin, valamint a klorofill, mint a külső, sötétzöldebb levelekben.

Itthon főleg ecetes salátaként fogyasztjuk, vagy főzelékként, de másutt levest is készítenek belőle.

A fejes saláták közül a legtöbb vitamint és ásványi anyagot, nyomelemet, azok a fajták tartalmazzák, amelyek áttelelő fajták, például a téli vajfej saláta is. Ezeket már október végén, november elején elvethetjük, aztán márciusban, áprilisban már szüretelhetjük is.

A sok C-vitaminon kívül jelentős a B-vitamin tartalma is, ezen kívül sok vasat, kálciumot, magnéziumot is találhatunk benne. Mindenhol kiemelik, hogy jellegzetes ízét az úgynevezett laktucin adja, amely kissé bódító, álmosító, nyugtató hatású, ugyanakkor egyidejűleg növeli az étvágyat is.

Fotó:
pixabay.com

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.