Menü

A legkorábbi új, tavaszi zöldség

Az április egyet jelent az első új, friss tavaszi zöldségek megjelenésével. Az elsők közt is a legelső a fejes saláta, amely a magyar konyha egyik jellegzetes zöldsége.

A fejes salátát hazánkban a XVII. század óta ismerik és termesztik, azonban a zöldség története jóval régebbre nyúlik vissza. Már az ősidőkben is fogyasztottak egyes vad saláta féléket, de az ókori Egyiptomban már termesztették is. Ekkor még leginkább a magjában található jótékony olaj miatt. Sőt a fáraók sírjában is találtak saláta magokat, amelyek arra utalnak, hogy nélkülözhetetlen tápláléka volt az akkor élő embereknek is.

Egyiptom után természetesen az ókori Görögországban, majd Rómában is elterjedt, s innentől kezdve garantált volt hódító útja Európában. Ma már több mint százféle salátát ismerünk.

Érdekesség, hogy a középkori Franciaországban találták ki először, miként lehet üveg alatt, üvegházban is termeszteni, s ettől kezdve még inkább népszerű lett a kontinensen.

A fejes salátát azért szeretjük, mert a tavasz, a megújulás zöld hírnöke. Az első friss, új tavaszi zöldség, amely megjelenik a piacokon, az üzletek polcain. Zöld levelei szorosan egymáshoz tapadva alkotják a fejét. A legzsengébbek a saláta középpontjában található levelek, de ezekben jóval kevesebb a vitamin, valamint a klorofill, mint a külső, sötétzöldebb levelekben.

Itthon főleg ecetes salátaként fogyasztjuk, vagy főzelékként, de másutt levest is készítenek belőle.

A fejes saláták közül a legtöbb vitamint és ásványi anyagot, nyomelemet, azok a fajták tartalmazzák, amelyek áttelelő fajták, például a téli vajfej saláta is. Ezeket már október végén, november elején elvethetjük, aztán márciusban, áprilisban már szüretelhetjük is.

A sok C-vitaminon kívül jelentős a B-vitamin tartalma is, ezen kívül sok vasat, kálciumot, magnéziumot is találhatunk benne. Mindenhol kiemelik, hogy jellegzetes ízét az úgynevezett laktucin adja, amely kissé bódító, álmosító, nyugtató hatású, ugyanakkor egyidejűleg növeli az étvágyat is.

Fotó:
pixabay.com

A sokoldalú rozmaring

A rozmaringot legtöbbünk a konyhából ismeri, azonban ez a növény igencsak sokszínűen felhasználható. Azon kívül, hogy isteni fűszerként funkcionál húsokhoz, gyógynövényként is nagyon régóta ismert, belsőleg és külsőleg is alkalmazható sokféle egészségügyi probléma esetén.

Melyik sófajta a legegészségesebb?

Bár fontos a szervezetünknek, nagy mennyiségben mégsem ajánlott a fogyasztása. Miért van ez így, és melyik fajta mire való, melyiket érdemes fogyasztani? Nézzük a legegészségesebb sófajtákat!

Mit kell tudni az inozitról?

Az inozit a B-vitaminok csoportjába tartozik, melynek szorongásoldó hatást tulajdonítanak, és egyes vélemények szerint kiváló altatószer is. Szerepe van az idegek ingerület-továbbításában és a zsírok szervezeten belüli transzportjában. Szöveteinkben, például a májban, a vesében glükózból (szénhidrátból) keletkezik. Nagy mennyiségben tárolja a gerincvelő, az az agyfolyadék, az agy, innen erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.

Az acerola jótékony hatásai

Számos makro- és mikrotápanyag forrása, biológiailag aktív fitokemikáliákat tartalmaz, fitonutriensekkel és más antioxidánsokkal van tele, ami elegendő ok arra, hogy fogyasztása a napi rutin részévé váljon.
Ne feledjük: ez a gyümölcs harmadik a sorban a legtöbb természetes C-vitamint tartalmazó növények között.

Mit kell tudnunk a B9 vitaminról?

A B9-vitamin egyik formájaként ismert folsav az élelmiszerekben természetesen előforduló folát szintetikus változata. A folsav fontos a szervezet számára, mivel szabályozza az új, egészséges sejtek, köztük az oxigént szállító vörösvértestek létrehozását. A szervezet nem képes folsavat előállítani, ezért az egészséges táplálkozás vagy a B9-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők szedése segíthet megelőzni a vérszegénység kialakulását. Általában az élet vitaminjaként emlegetik.