Hogyan hat az életmód a genetikára?
- Dátum: 2014.04.14., 11:20
- családi átok, életmód, érrendszeri betegségek, genetika, hajlam
A genetikai örökség, mint családi átok kísérhet minket például a különböző betegségek hajlamát illetően, de ma már köztudott, hogy az életmód és a környezet felülírhatja ezeket a családi örökségeket.
Elméletileg tehát azok az emberek például, akiknek felmenői között nagyobb arányban fordult elő szív- és érrendszeri betegség, az említett betegségek kialakulása kapcsán nagyobb kockázatú csoportba tartoznak. Az utolsó szót azonban valójában az életmód és táplálkozás mondja ki.
Életmódunkkal csökkenthetjük, de növelhetjük is genetikai örökségeink hatásait. Tehát ha a családban több esetben is előfordult agyvérzés, vagy szívinfarktus, akkor ez egyértelműen hajlamosító tényező, de a kockázatot leginkább az emeli meg, ha magas a koleszterinszintünk is, vagyis életmódunkkal is ezt a hajlamot erősítjük.

Vagyis ha genetikailag hajlamosak vagyunk az érelmeszesedésre, akkor is két út áll előttünk. Egyrészről ha optimalizáljuk testsúlyunkat és a koleszterin bevitelünket, akkor teljesen egészséges életet élhetünk, és felesleges rettegnünk az öröklött hajlamoktól, mert így a kockázat nem több és nem is kevesebb, mint mások esetében. Ha viszont magas koleszterintartalmú élelmiszereket fogyasztunk, akkor koleszterinkristályok plakkok formájában lerakódnak erek felszínén, és erőteljesen növelik az érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Természetesen jóval bonyolultabb folyamatokról van szó, de a leegyszerűsített példa jól szemlélteti azt, hogy a legújabb nézetek szerint milyen összefüggésben hat egymásra a genetika és a környezet. Ez a téma egyébként még mindig a legfőbb diskurzusa a tudományoknak és most már a közvélemény is egyre többet foglalkozik ezekkel a hatásokkal.
Fotó:
pixabay.com
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.