Természetes permetszerek
- Dátum: 2014.05.06., 10:41
- bio permetszerek, növények társítása, permetezés bio módon, permetezés vegyszerek nélkül, természetes permetszerek
Az egészség tudatos embereket komolyan foglalkoztatja, miként lehet vegyszerek, szintetikus, mérgező anyagok nélkül elűzni a kártevőket, illetve hogyan lehet természetes úton megóvni a terményt, a föld termő erejét.
Szerencsére a természet mindennel ellátja az embert, s egyáltalán nincs szükség vegyi anyagokra, még akkor sem, ha permetezni szeretnénk. Nem is hinnénk, de a kertben, az út széli árokban minden fellelhető, amire csak szükségünk lehet.
Nagyanyáink például jól ismerték a növények társításának módszerét. Ez azt jelenti, hogy bizonyos zöldségeket szánt szándékkal egy ágyásba, egymás mellé telepítettek, így azok egymást megvédték, megóvták a kártevőktől. Például a csalán, a fokhagyma, a zsurló, a tárkony, a torma, mind-mind olyan növények, amelyeket bevethetünk csigák, gombák, levéltetvek és egyéb kártevők ellen. Gyümölcsfák tövébe ültessünk snidlinget, metélőhagymát, fokhagymát, bazsalikomot, ezek elriasztják a hangyákat, a tetveket. A veteményesbe a rebarbara, és a fokhagyma a levéltetvek ellen jó. A zeller elriasztja a káposztafélék hernyóit. A körömvirág nemcsak remek bőrápoló és csodaszép virágú, hanem sokféle kártevőtől megszabadít. A menta hangyariasztó. A kamilla pedig a paprikát védelmezi mindenféle nyavalyától.

Persze, ha már a veteményesben nem tudunk új ágyásokat létrehozni, akkor se keseredjünk. Rengeteg természetes permetszer létezik.
Az egyik legismertebb az erjesztett csalánlé. Ez rettenetesen büdös permetező szer, de ne csüggedjünk, annál hatékonyabb. Nagyjából egy kilogramm csalánt kell beáztatni tíz liter vízben, addig, amíg az erjedésnek nem indult (10-15 nap). Ez egy igen tömény csalánlé lesz, amit tízszeresen érdemes hígítani esővízzel, vagy csapvízzel. A csalánlé elűzi a tetveket, az atkákat, a hangyákat, a káposztalepkéket, ugyanakkor erősíti a növényeket magas ásványi anyag és vitamin tartalmával.
A levéltetvek ellen kamillával is meglocsolhatjuk a növénykéinket. Tíz deka kamillát kell ehhez beáztatni, amit egy éjszaka állni hagyunk. Minden egyes litert, további négy literrel hígítunk, és adhatunk még hozzá káliszappant (borotvaszappant), ezzel még hatásosabb.
Érdemes még szólni a diófalevél főzetről, ami mindenféle kártevő ellen nagyszerű permet. Egyszerűen főzünk meg egy csomó levelet vízben, aztán hígítsuk fel négyszeresére, majd irány a kert. A krumplibogarak ellen elég, ha csak egyszerűen szétszórjuk a nyers leveleket a földön, messziről elkerülik majd a csíkos bogarak a burgonyaültetvényünket.
A zsurlófőzetet gombák ellen, a meztelen csigák ellen pedig a sör a leghatékonyabb. A kutyatejből is főzhetünk permetlevet, ez ráadásul növekedésre serkenti a zöldségeket, gyümölcsöket.
Fotó:
pixabay.com
Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend
A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.
Noni – a trópusok különleges gyümölcse
A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.
A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében
A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.
Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása
A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.
Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk
A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.