Menü

Természetes permetszerek

Az egészség tudatos embereket komolyan foglalkoztatja, miként lehet vegyszerek, szintetikus, mérgező anyagok nélkül elűzni a kártevőket, illetve hogyan lehet természetes úton megóvni a terményt, a föld termő erejét.

Szerencsére a természet mindennel ellátja az embert, s egyáltalán nincs szükség vegyi anyagokra, még akkor sem, ha permetezni szeretnénk. Nem is hinnénk, de a kertben, az út széli árokban minden fellelhető, amire csak szükségünk lehet.

Nagyanyáink például jól ismerték a növények társításának módszerét. Ez azt jelenti, hogy bizonyos zöldségeket szánt szándékkal egy ágyásba, egymás mellé telepítettek, így azok egymást megvédték, megóvták a kártevőktől. Például a csalán, a fokhagyma, a zsurló, a tárkony, a torma, mind-mind olyan növények, amelyeket bevethetünk csigák, gombák, levéltetvek és egyéb kártevők ellen. Gyümölcsfák tövébe ültessünk snidlinget, metélőhagymát, fokhagymát, bazsalikomot, ezek elriasztják a hangyákat, a tetveket. A veteményesbe a rebarbara, és a fokhagyma a levéltetvek ellen jó. A zeller elriasztja a káposztafélék hernyóit. A körömvirág nemcsak remek bőrápoló és csodaszép virágú, hanem sokféle kártevőtől megszabadít. A menta hangyariasztó. A kamilla pedig a paprikát védelmezi mindenféle nyavalyától.

Persze, ha már a veteményesben nem tudunk új ágyásokat létrehozni, akkor se keseredjünk. Rengeteg természetes permetszer létezik.

Az egyik legismertebb az erjesztett csalánlé. Ez rettenetesen büdös permetező szer, de ne csüggedjünk, annál hatékonyabb. Nagyjából egy kilogramm csalánt kell beáztatni tíz liter vízben, addig, amíg az erjedésnek nem indult (10-15 nap). Ez egy igen tömény csalánlé lesz, amit tízszeresen érdemes hígítani esővízzel, vagy csapvízzel. A csalánlé elűzi a tetveket, az atkákat, a hangyákat, a káposztalepkéket, ugyanakkor erősíti a növényeket magas ásványi anyag és vitamin tartalmával.

A levéltetvek ellen kamillával is meglocsolhatjuk a növénykéinket. Tíz deka kamillát kell ehhez beáztatni, amit egy éjszaka állni hagyunk. Minden egyes litert, további négy literrel hígítunk, és adhatunk még hozzá káliszappant (borotvaszappant), ezzel még hatásosabb.

Érdemes még szólni a diófalevél főzetről, ami mindenféle kártevő ellen nagyszerű permet. Egyszerűen főzünk meg egy csomó levelet vízben, aztán hígítsuk fel négyszeresére, majd irány a kert. A krumplibogarak ellen elég, ha csak egyszerűen szétszórjuk a nyers leveleket a földön, messziről elkerülik majd a csíkos bogarak a burgonyaültetvényünket.

A zsurlófőzetet gombák ellen, a meztelen csigák ellen pedig a sör a leghatékonyabb. A kutyatejből is főzhetünk permetlevet, ez ráadásul növekedésre serkenti a zöldségeket, gyümölcsöket.

Fotó:
pixabay.com

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.