Menü

Mi is az a GMO?

A génmódosított élelmiszerekről legutóbb akkor beszélt az egész világ, amikor kiderült, Oroszországban az ilyen eljárással készült termékek előállítását terrorizmusként kezelné és büntetné a helyi parlament.

A GMO a génmódosítás eljárásával készült termékek angol nyelvű rövidítése. Tulajdonképpen egy olyan eljárásról beszélünk, amelynek segítségével az adott élőlény saját génállományát megváltoztatják, esetleg egy másikéval vegyítik.

A kutatók eredetileg azért tartották jó ötletnek a génmódosítást, mert azt gondolták, hogy így ellenállóbb növények, állatok tudnak kifejlődni. Magyarán egy adott növény szárazság és hideg tűrővé válik, és a kártevők is elkerülik. Azt remélték, hogy kevesebb vegyszerre lesz szükség és az időjárási viszontagságok is ezáltal kikerülhetővé válnak. Aztán az évek múlásával kiderült például, a kártevők rezisztensekké váltak, ugyanúgy falatoztak a GMO-s növényekből, mint az eredetiből. S a kutatások arra is rámutattak, az emberi szervezetre sem hat éppen jótékonyan a GMO-s termékek fogyasztása.

A nagy élelmiszergyárak érdeke ezzel párhuzamosan ugyancsak megváltozott. Rájöttek, hogy a GMO-s élőlényekkel új távlat nyílik előttük, speciális, gyorsan előállítható alapanyagokhoz juthatnak jóval kevesebb befektetéssel. A technológia segítségével például megnövelhetik a növény cukor-, vagy keményítő tartalmát, növelhetik benne a fehérjéket.

De vajon normális, hogy ilyen tápanyagok, élelmiszerek kerülnek a tányérunkba? Az egészség károsító hatásai minden területen persze még nem ismertek a GMO-s élelmiszereknek, de annyi bizonyos, a hagyományos mezőgazdasági, illetve a biotermelést nagyban akadályozzák, kiszorítják. Ráadásul ugyanúgy szükség van vegyszerekre, sőt ezek a megbolygatott génekkel rendelkező élőlények bekerülnek a természetes körforgásba, vagyis a természet sokszínűségét is befolyásolják.

Szerencsére hazánkban tilos a génmódosított növények, állatok termesztése, tenyésztése, azonban a sok import cikkel szinte lehetetlen kikerülni a GMO-s táplálékot. Az is érthetetlen, hogy az Európai Unió engedélyezte a GMO-s termékek kereskedelmét, sőt a szója, kukorica, repce esetén a termesztését is. A GMO azonban jóval több kérdést vet fel, minthogy egy kézlegyintéssel elintézzük. Főleg azért, mert inkább kártékony, s nemcsak az embert, de minden más élőlényt negatívan befolyásolhat.

Fotó:
pixabay.com

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.