A rágózás segít a stressz leküzdésében
- Dátum: 2014.06.19., 14:45
A sportolókra, edzőkre érdemes figyelni, ha egészséges szokásokat szeretnénk kialakítani: stresszes helyzetekben például remek ötlet a rágófogyasztás – ezt teszik a legrangosabb sportesemények edzői is játékosaikért izgulva. A rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, amely az emésztési reakció beindításával csökkenti a stresszes helyzetek gyomorra gyakorolt káros hatását. Emellett a rágóizom folyamatos működtetése is stresszcsökkentő hatással bír.
Az UEFA Bajnokok Ligája több mint húsz éve a nemzetközi futballélet legrangosabb eseménye. Csapatok tucatjai és játékosok százai vettek részt a döntőben; az évek során sztárok jöttek-mentek, klasszisok tűntek fel, majd merültek feledésbe. Egy dolog azonban megrendíthetetlen maradt a Liga történetében: a döntőben a pálya szélén a két edző folyamatosan és erőteljesen rágózik. Minden edző, mindig, minden döntőben. Hasonló a helyzet a jelenleg zajló 2014-es labdarúgó-világbajnokságon is.
A sportolókra, edzőkre érdemes figyelni, ha egészséges szokásokat szeretnénk kialakítani, ebben az esetben pedig nagyon egyszerű és könnyen érthető élettani háttere van annak, hogy a stresszes helyzetekben miért érdemes rágót fogyasztani.
Az idegrendszeri szabályozást két, egymással ellentétes működésű rendszer irányítja. Az egyik rendszer a szimpatikus idegrendszer, melynek ingerlése úgynevezett vészreakciót vált ki, vagyis a szervezetet felkészíti a stresszhelyzetekre. Ennek egyik eleme az izzadságmirigyek működésének fokozódása és ezzel együtt a nyáltermelés csökkenése; így a stressz hatására fennálló szimpatikus idegrendszeri túlsúly csökkenti a gyomor normális működését. A rágózás hatására fokozódó nyáltermelés beindítja az emésztési reakciót, ezáltal segít visszaállítani a kívánatos állapotot, vagyis csökkenti a stresszes helyzetek gyomorra gyakorolt káros hatását.
A másik fontos tényező a rágás, mint fizikai tevékenység. Egy erőteljes izom folyamatos működtetése stresszcsökkentő hatással bír; ezen az elven működik a stresszlabda is, melynek folyamatos összenyomása nyugtatja az idegrendszert. Talán meglepő, de a test legerősebb izma a rágóizom, így a rágóizom folyamatos működtetésével azonos hatást érünk el, és még a fent leírt nyáltermelés-fokozódás is véd bennünket a stressz káros hatásaitól.
Az is gyakori, hogy valaki a stresszes helyzetekre az állkapocs és a fogak összeszorításával reagál, a „dühében vicsorog” kifejezés is erre utal. Ilyenkor a rágógumi fizikailag is védi a fogakat, megakadályozza azok károsodását. „Amennyiben a stressz elhatalmasodik életünkben, a lelki tényezők kezelése mellett ügyeljünk fogaink védelmére is: nappal igyekezzünk rágógumizással csökkenteni a negatív hatásokat, éjszakára pedig készíttessünk a fogorvossal harapásemelőt, amely megakadályozza, hogy a fogak összeszorítása és/vagy csikorgatása miatt azok károsodjanak” – tanácsolja Dr. Balsai Tamás fogszakorvos.
Forrás, fotó:
Stern Communications
Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen
A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?