Menü

Lánybúcsú és babaváró party – a csajok megadják a módját!

Férfiszemmel nehezen érthető, miért kell „ennyire túlbonyolítaniuk” a nőknek a dolgokat, és így van ez a bulizással is. Órákig tartó ruhaválogatás és sminkelés? A legtöbb pasi negyed óra alatt elkészül, és ebben benne van a tusolás is. Ha lehet, még nagyobb különbség van abban, ahogy a házasság előtti utolsó party-t tervezik a nők és a férfiak. A legénybúcsú szervezése leginkább az időpont egyeztetéséből, és a piák megvásárlásából áll. Ezzel szemben a csajok? Hetekig tartó készülődés, szervezkedés, dekoráció, ötletek, játékok, étterem, vagy sütés-főzés… Férfiak számára felfoghatatlanul hosszú a lista, és feleslegesen bonyolult is.

De bizony ez kell a női léleknek! Ez már csak abból is látszik, hogy a hölgyek kitaláltak egy újabb alkalmat a lánybúcsúhoz hasonlóan aprólékosan szervezett party megrendezésére. Igaz, ez már nem a szórakozóhelyeken becsiccsentve ér véget, és néha még férfiak is részt vehetnek rajta (más kérdés, hogy akarnak-e…), ez pedig a babaváró buli. Tesztek a leendő anyuka (és apuka) felkészültségére vonatkozóan, rejtvények, játékok, pelenkázási gyakorlatok, ajándékok és torta… Az alapfeltevés tehát hasonlít a lánybúcsúkhoz, csak itt már a következő lépcső, a babavárás az apropó. Még inkább „kapóra jön” olyan esetekben, amikor a pár esküvő nélkül vállal gyermeket (ami manapság már egyre gyakoribb), és emiatt nincs is lánybúcsú. Van tehát helyette kismama-party! Igaz, kellett valami a nőknek is, ami a gyermekvállaláshoz kapcsolódik, hiszen a férfiak rendszeresen tejfakasztó bulival ünnepelnek a gyerek születése után. Az anyukának nincs lehetősége és energiája, valamint kedve a bébi születése után ünnepelni, így hát megteszi előtte, még a felkészülés jegyében. 

De vajon van ennek értelme? Mindez csak a modern jóléti társadalom időtöltése? Nem egészen. A különböző eseményekhez kapcsolódó ünnepeknek, rituáléknak ősi hagyománya van. Mindez segít abban, hogy az ember tudatosan élje meg helyzetét, felkészüljön a rá váró feladatokra és változásokra. Még ha vicces, vagy ünnepi formába is csomagoljuk ezeket, komoly jelentőségük van. Emiatt alakultak ki azok a szokások, hogy a pár eljegyzését, házasságkötését megünnepeljék, a keresztelő után sem csak hazatértek a templomból, hanem ünnepi lakomát ültek, és ugyanígy zajlott a temetéseken is, ami az elengedés és búcsú egyik fontos momentuma.

Kicsit közelebb kerül általuk a valóság, még akkor is, ha ez a lánybúcsú, vagy babaváró buli játékos formában kerül megrendezésre. Úgy tűnik, hogy a nőknek nagyobb igényük van arra, hogy ezek az események ne ugyanolyanok legyenek, mint a többi buli, hanem emlékeztessenek annak apropójára is. 

Fotó:
pixabay.com

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Téli közlekedés: közös felelősség az utakon

A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.