Menü

Lánybúcsú és babaváró party – a csajok megadják a módját!

Férfiszemmel nehezen érthető, miért kell „ennyire túlbonyolítaniuk” a nőknek a dolgokat, és így van ez a bulizással is. Órákig tartó ruhaválogatás és sminkelés? A legtöbb pasi negyed óra alatt elkészül, és ebben benne van a tusolás is. Ha lehet, még nagyobb különbség van abban, ahogy a házasság előtti utolsó party-t tervezik a nők és a férfiak. A legénybúcsú szervezése leginkább az időpont egyeztetéséből, és a piák megvásárlásából áll. Ezzel szemben a csajok? Hetekig tartó készülődés, szervezkedés, dekoráció, ötletek, játékok, étterem, vagy sütés-főzés… Férfiak számára felfoghatatlanul hosszú a lista, és feleslegesen bonyolult is.

De bizony ez kell a női léleknek! Ez már csak abból is látszik, hogy a hölgyek kitaláltak egy újabb alkalmat a lánybúcsúhoz hasonlóan aprólékosan szervezett party megrendezésére. Igaz, ez már nem a szórakozóhelyeken becsiccsentve ér véget, és néha még férfiak is részt vehetnek rajta (más kérdés, hogy akarnak-e…), ez pedig a babaváró buli. Tesztek a leendő anyuka (és apuka) felkészültségére vonatkozóan, rejtvények, játékok, pelenkázási gyakorlatok, ajándékok és torta… Az alapfeltevés tehát hasonlít a lánybúcsúkhoz, csak itt már a következő lépcső, a babavárás az apropó. Még inkább „kapóra jön” olyan esetekben, amikor a pár esküvő nélkül vállal gyermeket (ami manapság már egyre gyakoribb), és emiatt nincs is lánybúcsú. Van tehát helyette kismama-party! Igaz, kellett valami a nőknek is, ami a gyermekvállaláshoz kapcsolódik, hiszen a férfiak rendszeresen tejfakasztó bulival ünnepelnek a gyerek születése után. Az anyukának nincs lehetősége és energiája, valamint kedve a bébi születése után ünnepelni, így hát megteszi előtte, még a felkészülés jegyében. 

De vajon van ennek értelme? Mindez csak a modern jóléti társadalom időtöltése? Nem egészen. A különböző eseményekhez kapcsolódó ünnepeknek, rituáléknak ősi hagyománya van. Mindez segít abban, hogy az ember tudatosan élje meg helyzetét, felkészüljön a rá váró feladatokra és változásokra. Még ha vicces, vagy ünnepi formába is csomagoljuk ezeket, komoly jelentőségük van. Emiatt alakultak ki azok a szokások, hogy a pár eljegyzését, házasságkötését megünnepeljék, a keresztelő után sem csak hazatértek a templomból, hanem ünnepi lakomát ültek, és ugyanígy zajlott a temetéseken is, ami az elengedés és búcsú egyik fontos momentuma.

Kicsit közelebb kerül általuk a valóság, még akkor is, ha ez a lánybúcsú, vagy babaváró buli játékos formában kerül megrendezésre. Úgy tűnik, hogy a nőknek nagyobb igényük van arra, hogy ezek az események ne ugyanolyanok legyenek, mint a többi buli, hanem emlékeztessenek annak apropójára is. 

Fotó:
pixabay.com

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?