Áteredő traumák
- Dátum: 2015.01.05., 18:56
- áldozat, feldolgozás, generáció, negatív hatás, tragédia, trauma, traumaátadás
A negatív élmények, traumák pszichés hatásai jól ismertek. A traumához kapcsolódó elfojtott érzelmek különösen rossz hatással lehetnek az áldozatok életére. De vajon lehetséges az, hogy olyan traumák negatív következményeit is cipeljük magunkkal, melyeket közvetlenül nem is mi éltünk át?
Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy bizony létezik a traumaátadás jelensége, a negatív élmény hatásai akár későbbi generációk életében is tetten érhetőek.
Ezt a folyamatot úgy kell elképzelni, hogy a traumatizált személyek tudattalanul is átadhatnak az átélt traumához, tragédiához kapcsolódó érzelmeket. Ennek következtében lehetséges az, hogy olyan családtagok, utódok is depresszióssá, szorongóvá válhatnak a trauma következtében, akik közvetlenül nem is élték át azt.
A generációkon átívelő traumaátadás jelensége leginkább akkor jellemző, amikor az áldozatok, traumatizált személyek nem beszélnek az átélt negatív eseményekről és az ehhez kapcsolódó érzelmeikről. A feldolgozatlan érzelmek pedig továbbra is rossz hatással vannak a személy életére, de akár még a következő generációra is negatív hatással lehetnek. Egy feldolgozatlan, eltemetett trauma ugyanis kihatással van az önértékelésre, szorongást, félelmet generálhat, ez pedig óhatatlanul is befolyásolhatja például a gyerekek viselkedéseit, érzelmeit.
A traumákról tehát beszélni kell, csak úgy lehetséges a feldolgozás, ha az érzelmeket nem elnyomjuk, hanem hagyjuk megnyilvánulni őket, idővel pedig átértékelődnek, átrendeződnek. A feldolgozás, és a továbblépés nemcsak az áldozat szemszögéből nézve fontos (mivel az elfojtott érzelmek továbbra is rossz hatással lehetnek, akkor is ha nem beszélünk róluk), hanem a családtagok, utódok szempontjából is.
Fotó:
pixabay.com
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.