Áteredő traumák
- Dátum: 2015.01.05., 18:56
- áldozat, feldolgozás, generáció, negatív hatás, tragédia, trauma, traumaátadás
A negatív élmények, traumák pszichés hatásai jól ismertek. A traumához kapcsolódó elfojtott érzelmek különösen rossz hatással lehetnek az áldozatok életére. De vajon lehetséges az, hogy olyan traumák negatív következményeit is cipeljük magunkkal, melyeket közvetlenül nem is mi éltünk át?
Pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy bizony létezik a traumaátadás jelensége, a negatív élmény hatásai akár későbbi generációk életében is tetten érhetőek.
Ezt a folyamatot úgy kell elképzelni, hogy a traumatizált személyek tudattalanul is átadhatnak az átélt traumához, tragédiához kapcsolódó érzelmeket. Ennek következtében lehetséges az, hogy olyan családtagok, utódok is depresszióssá, szorongóvá válhatnak a trauma következtében, akik közvetlenül nem is élték át azt.
A generációkon átívelő traumaátadás jelensége leginkább akkor jellemző, amikor az áldozatok, traumatizált személyek nem beszélnek az átélt negatív eseményekről és az ehhez kapcsolódó érzelmeikről. A feldolgozatlan érzelmek pedig továbbra is rossz hatással vannak a személy életére, de akár még a következő generációra is negatív hatással lehetnek. Egy feldolgozatlan, eltemetett trauma ugyanis kihatással van az önértékelésre, szorongást, félelmet generálhat, ez pedig óhatatlanul is befolyásolhatja például a gyerekek viselkedéseit, érzelmeit.
A traumákról tehát beszélni kell, csak úgy lehetséges a feldolgozás, ha az érzelmeket nem elnyomjuk, hanem hagyjuk megnyilvánulni őket, idővel pedig átértékelődnek, átrendeződnek. A feldolgozás, és a továbblépés nemcsak az áldozat szemszögéből nézve fontos (mivel az elfojtott érzelmek továbbra is rossz hatással lehetnek, akkor is ha nem beszélünk róluk), hanem a családtagok, utódok szempontjából is.
Fotó:
pixabay.com
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.
A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon
A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.